A kongresszusi küldöttek közül 2253-an szavaztak bizalmat Ciolacunak, és hat ellenszavazat volt. A küldöttek túlnyomó többsége hasonlóan magas arányban támogatta azt, hogy Ciolacu legyen a PSD államfőjelöltje a november 24-én (első forduló) és december 8-án (második forduló) rendezendő elnökválasztáson.
Ciolacu kongresszusi beszédében éles támadást intézett a két legutóbbi elnök, Traian Băsescu és Klaus Iohannis ellen. Azt állította: az a nemzedék, amely most válik nagykorúvá, egy "besúgó múltú" és egy "a közélettől gyakran távol maradó" elnök regnálása idején élte le gyermek- és kamaszkorát, így nem tudhatja, hogy ez az emberekkel szembeni megvetés és érdektelenség csak egy "történelmi baleset" volt, és az államfői hivatal nem feltétlenül egy "emberéleteket tönkre tevő húsdaráló" vagy egy saját használatú "utazási iroda".
A PSD elnöke "Itt, a románokért" szlogennel indul az elnökválasztáson, és azt ígérte: ha megválasztják, akkor államférfiként, nem pedig pártelnökként fogja vezetni az országot, és "mindenki elnöke" lesz.
Ciolacu programbeszédében kiemelt hangsúlyt kaptak a gazdasági témák, Románia fejlesztési perspektívái, de az államelnöki hatáskörhöz sokkal közelebb álló kérdésekre, a nemzetbiztonságra és a külpolitikára is kitért. Leszögezte: ha ő lesz a fegyveres erők főparancsnoka, "Románia nem fog belesodródni semmilyen háborúba, hiszen a béke és a stabilitás a fejlődés alapfeltételei".
Másfelől kijelentette, hogy Ukrajna támogatását folytatni kell, mert "ez biztosíthatja Románia békéjét". Úgy véli, Románia érdeke, hogy a többi NATO-tagállammal együtt "minél távolabb tartsa Romániát Oroszországtól", amelynek senki nem akar szomszédja lenni.
Ciolacu államfővé választása esetén folytatná Moldova támogatását, erősítené kapcsolatait a nyugat-balkáni államokkal, és adókedvezményekkel próbálná hazacsábítani a külföldön élő románokat.
Marcel Ciolacu 2019 végén került - először ügyvivő, majd 2020 augusztusától megválasztott elnökként - a PSD élére. Vezetése idején a korrupciós botrányok miatt meggyengült PSD ismét erőre kapott. Miután a legutóbbi, 2020-as választásokon a PSD a megyei pártlistákra leadott voksok alig 23 százalékát kapta meg, és második helyen végzett a csaknem 30 százalékos PNL mögött, az idei júniusi helyhatósági választásokon a PSD "visszaelőzte" jelenlegi koalíciós partnerét: a szociáldemokraták megyei pártlistái az érvényes voksok 35,6 százalékát szerezték meg összesen a PNL 29,2 százalékával szemben.
A PSD 2021-ben - két év ellenzéki politizálás után - került ismét kormányra, miután nagykoalícióra lépett az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A koalíciós megállapodás értelmében a PSD elnöke tavaly júniusban vette át a kormányfői tisztséget.
