A diszkriminációellenes tanács magyarellenes gyűlöletbeszéd miatt rótta meg az elnököt, aki akkor igazságtalannak, politikai döntésnek tekintette a bírságot, ezért megtámadta azt a bíróságon. A mostani ítélet 15 napon belül megtámadható ugyancsak a bukaresti ítélőtábla fellebbviteli bírói testületénél.A CNCD szerint az elnök megsértette a magyar nemzetiségű román állampolgárok emberi méltóságát azzal, hogy magyar nyelvű köszöntéssel gúnyolódva Erdély kiárusításával vádolta meg szociáldemokrata ellenfeleit. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke akkor úgy nyilatkozott, Iohannis tudatosan játszott rá azokra a sok évtizedes előítéletekre, amelyek léteznek a román társadalomban a magyarokkal szemben, amikor a magyar nyelvet használta. Emlékeztetett: az, hogy a magyarok el akarják lopni Erdélyt, egyike volt azoknak a szlogeneknek, amelyekre a nacionalista kommunista Románia épült, és az ország asszimilációs politikáját alapozták, s ami folytatódott 1990 után is. Mindennek az államfő is tudatában volt, vélte Asztalos.A Székelyföld autonómiastatútumának tavalyi szenátusi hallgatólagos elfogadását kifogásoló Klaus Iohannis április 29-én magyar nyelvű „Jó napot kívánok, PSD!”, illetve „Jó napot, Ciolacu!” köszöntésekkel gúnyolódva azzal vádolta az akkor legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező PSD-t, hogy odaadná Erdélyt a magyaroknak, a PSD-elnöknek pedig feltette a szónoki kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor magyar miniszterelnök cserébe a megegyezésért? A CNCD hat tagja vélte úgy, hogy az államfő beszéde gyűlöletbeszédnek minősül egy ellenvélemény mellett, míg a bírságot a testület öt tagja szavazta meg egy ellenszavazat mellett.
A terrorizmus, a gyűlölet, az erőszak, a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd újra terjed, és a mai nemzedék felelőssége a megállításuk – állapította meg a holokauszt romániai emléknapja alkalmából megfogalmazott üzenetében az államfő.