Állat- és humánegészségügyi szempontból a legfontosabb a toxoplasmózis. A toxoplasma gondii nevű parazita a melegvérű állatokat, illetve az embert is megfertőzheti. A macskák fertőzött rágcsálók elfogyasztásával kapják el a betegséget, az emberek pedig a macskák ürülékéből vagy nem megfelelően hőkezelt húsok fogyasztásával fertőződhetnek meg. Sajnos, az anyától a magzatra is átterjed, súlyos elváltozásokat okozva. A humángyógyászatban kötelező az ez irányú szűrés. A cicák általában tünetmentesek. A betegség kezelhető és gyorsteszttel mind az embernél, mind az állatnál nagyon könnyen kimutatható. Ha az alapvető higiéniai szabályokat betartjuk, és a húsokat megfelelően hőkezeljük, a fertőzés kockázata jelentősen csökken.
A giardiozis nagyon elterjedt egysejtű. Általában a kutyák, macskák, valamint emberek emésztőrendszerét támadja meg. Több fajtája is létezik, de a körkép általában ugyanaz. Fiatal egyedek, valamint az immunszupresszált állatok – amelyeknek az immunrendszerét mesterségesen, gyógyszerekkel csökkentik kezelés elvégzése miatt – érzékenyebbek. A fertőzés a szájon keresztül történik, nyálkás, véres hasmenés, étvágytalanság, fogyás jellemzi. A szimptomatológia változó, gyakran remisszió és időszakos tünetmentesség is előfordulhat. A kórokozót az állatok a bélsárral juttatják a környezetbe. Kezelése egyszerű, könnyen diagnosztizálható. Mint minden fertőző betegség esetében, az alapvető higiéniai szabályok betartása – kézmosás, gyümölcsök megmosása, házi kedvenceink rendszeres vizsgálata, féregtelenítése – megelőzi a betegséget.
Az Isospora az eimeria családba tartozó egysejtű parazita. Főleg a kiskutyákat, illetve más fiatal állatokat (csirkét, malacot, bocit) fertőz. Ez főként hasmenésben nyilvánul meg, ami jellemzően büdös, esetenként a bélirritáció miatt vércseppek is megjelenhetnek a bélsárban. Mivel gyakran krónikussá válhat, a kiskutya fogyni kezd, és étvágytalan lesz. Ha a bélsár bejut a kennelekbe, a nem megfelelő higiénia miatt elhullhatnak az állatok. A parazita könnyen azonosítható a bélsárból mikroszkóppal, és nagyon gyorsan és hatékonyan lehet kezelni. Az egészséges jól táplált állatban latens állapotban maradhat, és ily módon az állat hordozóvá válik. Emberre nem jelent nagy veszélyt.
A babesiozis kullancsok által terjesztett kórokozó. Több faja is ismert, de nálunk csak a kutyákat fertőzi. A kutyákba a kullancs táplálkozásakor jut be vérszívás közben. A vérkeringésbe kerülve megtámadja a vörösvértesteket, majd ezek pusztulása okozza a kórképet. Nagyon agresszív betegség, kezelés nélkül az állat elhullásához vezet. A szimptomatológiája jellegzetes: a kutya bágyadt és étvágytalan lesz, magas lázzal, nehézkes mozgással jár a betegség, továbbá súlyos vérszegénységgel, ha pedig a vörösvértest-pusztulás jelentőssé válik, akkor megjelenik a véres vizelet, amit a vérfestéknek a húgyba való jutása okoz. A heveny megbetegedés általában elhulláshoz vezet. Idült esetben étvágytalanság, időnként láz, anémia lep fel, és akár hónapokig is eltarthat. Diagnosztizálása vérkenetből valamint a tünetekből történik. Kezelése több tényezőt feltételez, gyakran szükséges a vérátömlesztés. A betegség megelőzhető, ha kutyáinkat kullancs elleni kezelésben részesítjük, így a kórokozó nem juthat a szervezetbe. Hazánkban inkább a határ mentén, valamint a déli részeken jellegzetes, sajnos lassan és biztosan terjed a kullancsok szaporodásával. Ha kedvencünkkel utazunk, akkor adjunk be neki kullancsellenes szert.
Dr. Dósa Gerő, állatorvos
