Vonzóvá kell tenni a tanári pályát a kezdő szakembereknek is
A kormány idén augusztusban öt százalékkal növelte a pedagógusok fizetését, és további öt százalékot ígért 2017 decemberére, a tanárok viszont egyértelművé tették, hogy nincsenek ezzel az összeggel megelégedve. Egy pályakezdő iskolai tanár fizetése jobbik esetben 1300 lej körül forog, a valódi probléma viszont az, hogy ez az összeg közel egy évtizeden át csak nagyon keveset vagy egyáltalán nem növekszik.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke elmondta: az iskolában eltöltött órák mellett sokszor otthoni felkészülésre is szükség van, de külön teherként nehezedik a tanárok vállára a tananyag megfelelő átadásának kidolgozása is.
„A leadandó anyag a legtöbb osztályban meghaladja a gyerekek szintjét, a feladatok nehézsége, illetve a tankönyvek elévültsége miatt külső forrásokat kell felkutatniuk és felhasználniuk, hogy gyerekközpontúan taníthassák az anyagot. Ez egy elkötelezett tanár esetében rendkívüli erőfeszítést jelent, így nem csoda, hogy ennyire alacsony fizetésért nem kecsegteti őket a szakma” – mondta.
Rámutatott: a tanárok, tanítók azok, akik a legtöbb időt töltik gyerekeinkkel a családi környezeten kívül, ezért több megbecsülést érdemelnek.
„Elértük, hogy néhány évtizednyi munka és vizsgák után elfogadható fizetés jusson a tanároknak, de a pályakezdők bérezését is rendeznünk kell. A szövetség kezdeményezi az oktatásban dolgozók 25 százalékos béremelését a következő négy évben, ez pedig hozzávetőlegesen 12 600 magyar tanárt érintene” – fejtette ki.
A jelenlegi rendszer megnyomorítja gyermekeinket
Szabó Ödön Bihar megyei parlamenti képviselőjelölt úgy véli, Erdélyben már nem elegendő az, hogy a magyar gyermekek magyarul tanulhatnak. Szerinte gondot jelent, hogy a magyar diákok érettségi eredményei sokszor rosszabbak román kortársaikénál. Hozzátette: az anyanyelven szerezett tudás leértékelődhet, ha nem tud megmaradni versenyképesnek, ennek pedig az lehet a komoly következménye, hogy sokan inkább a román nyelvű képzést választják a magyar helyett – tette hozzá.
Ami a tananyagot illeti, úgy tartja, hogy a gyermekek túl vannak terhelve, „jóval többet kell tanuljanak annál, mint amennyi az ő életkoruknak megfelel.” Elmondása szerint mindaddig fenntarthatatlan lesz az oktatási rendszer, amíg az nem a gyermekek igényeit helyezi a középpontba.
„Gyakorló apukaként is úgy gondolom, le kell vennünk gyermekeink válláról azt a jókora terhet, amelyet ez a rendszer ró rájuk. Rossz látni, hogy nem figyel rájuk, akár meg is nyomorítaná őket. Nem tekinti egyáltalán feladatának, hogy élményt nyújtson a tanítás által” – fejtette ki Szabó Ödön. „Jelen pillanatban tehát a legfontosabb, hogy csökkentsük a tananyagot, el kell érnünk azt, hogy a diákok haza érve már ne a házi feladatok megírásával töltsék el szabadidejüket! Miért is ne? A tananyag és tanterv ésszerű átgondolásával akár el is törölhetjük a házi feladatot! Mi tudást és élményt akarunk magolás helyett” – vázolta az RMDSZ célkitűzéseit a képviselőjelölt.
Anyanyelven kell beírni a minősítéseket
A minősítések anyanyelven történő beírása a diákok ellenőrzőjébe jogszabályaink által már biztosítottak – hangsúlyozta Király András, az RMDSZ kisebbségi oktatásért felelős államtitkára azt követően, hogy a Civil Elkötelezettség Mozgalom nyílt levélben kérte az iskolai értékelések anyanyelven történő rögzítésének lehetőségét. Kifejtette: a hatályos tanügyi törvény minden iskola számára kötelező érvényű előírásokat tartalmaz, ezek betartásának elmulasztása pedig törvényellenes.
Az erre vonatkozó szabályzat világosan rendelkezik: az ellenőrző a szülőkkel való kapcsolattartást szolgálja, az anyanyelven tanult tantárgyak értékelését tehát anyanyelven vezetjük be. „Annak érdekében, hogy a kérdés fontosságát jelezzük, már konkrét lépéseket is tettünk ennek megoldására, ugyanis felhívással fordultunk minden tanfelügyelőséghez, amelyben kértük a hatályban lévő rendelkezések alkalmazását” – fogalmazott az államtitkár.
Csökkenteni az osztályindításhoz a létszámot
Az RMDSZ Kolozs megyei képviselőjelölti listájának vezetője, Csoma Botond a Szamosújvári Magyar Tannyelvű Elméleti Líceumba, a Mérai Általános Iskolába, valamint a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumba látogatott el az elmúlt napokban, ahol a felmerülő problémákról és lehetséges megoldásokról egyeztetett az intézményvezetőkkel, pedagógusokkal.
Kolozs megyében számos iskolában az alacsony létszám miatt megszűnhetnek a magyar osztályok, mivel a törvény szerint legalább 12 diák szükséges egy osztály működéséhez. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint az osztályindításhoz szükséges létszámot 10-re kell csökkenteni, hiszen ez nagy előrelépést jelentene főként a vidéki iskoláknak. Ezáltal nagyobb tere lenne a tanintézményeknek az önálló osztályok indítására, hiszen az összevont osztályokban nagyon nehéz a pedagógusoknak egyidejűleg odafigyelni a különböző képességű diákokra.
„Meg kell teremtenünk minden magyar gyermek számára azt a lehetőséget, hogy anyanyelvén, lakóhelyéhez minél közelebb tanulhasson, legyen az Kolozs megyében vagy Erdély bármelyik részén. Ehhez minden magyar gyermeknek alkotmányos joga van. A szövetségnek az a célja, hogy minden gyermek magyarul tanulhasson, függetlenül attól, hogy hol él Erdélyben.”
Változtatásokra szorul a bölcsődei és óvodai oktatás
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke a kolozsvári Mikó Óvodába tett látogatása után kifejtette: az elmúlt időszakban a pedagógusokkal és szülőkkel való beszélgetéseken komoly gondok körvonalazódtak a bölcsődéket s óvodákat illetően. Rámutatott: messze nem elegendő a bölcsődék száma, hiszen Kolozsváron például 400-500 gyereket utasítanak vissza évente, mivel nincs elég bölcsőde, ahova befogadhatnák őket, és ennyi édesanya számára jelent problémát az az egy év a szülési szabadság vége és az óvoda kezdése között. Főleg a nagyvárosokban probléma a gyerekek elhelyezése, hiszen a nagyszülők sok esetben más városban élnek, esetleg dolgoznak, nem tudják megoldani a felügyeletet, és nagyon sok családnak nem telik dadára.
„Ha több pénz térne vissza a helyi önkormányzatokhoz, bölcsődék létesítésére is lehetne fordítani, ez viszont nehéz, mivel meg kell lenniük a megfelelő körülményeknekfelszereltség szempontjából. A másik megoldás a tanügyi törvény változtatásában rejlik, hogy lehessen két éves kortól óvodába íratni a gyereket. Indítsanak külön csoportot babáknak, ez viszont az óvónők számának növelésével jár, amivel amúgy is baj van, hiszen áltagban 30 fős csoportok vannak az óvodákban. Ennyi gyerekkel nem tudnak foglalkozni a pedagógusok, rendkívül leterheltek, ezért is volna fontos, hogy a létszámot húszra csökkentsék” – fejtette ki Hegedüs Csilla.
