Ionel Danca, a miniszterelnöki kancellária vezetője elmondta: gyakorlatilag ugyanarról a jogszabályról van szó, amelyért – az állami költségvetéssel együtt – felelősséget vállalt a kormány a parlament előtt tavaly decemberben, csakhogy nem léphetett hatályba a büdzsével együtt, mert az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) alkotmányossági óvást emelt ellene.
Az alkotmánybíróság január végére tűzte ki az óvás elbírálását, a kormány ezért kényszerült sürgősségi rendelettel hatályba léptetni az államháztartást megalapozó intézkedéscsomagot – magyarázta a kancellária vezetője.
A 2018/114-es „kapzsisági” sürgősségi kormányrendeletet módosító, hétfőn elfogadott jogszabály egyebek mellett eltörli az energetikai cégekre kivetett, az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót, a „kapzsisági illetéknek” nevezett 0,4 százalékos bankadót és a kötelező magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok törzstőke-emelési kötelezettségét.
A hétfőn elfogadott sürgősségi rendelet előírja továbbá a közméltóságok járandóságának és a közlekedési kihágások büntetőpont értékének a befagyasztását (ezek értéke nem nő a minimálbér növekedése nyomán, hanem a 2019. decemberi szinten marad), illetve az önkormányzati vezetőknek külön nyugdíjat biztosító törvényi rendelkezés gyakorlatba ültetésének elhalasztását 2021. január 1-ig. A közintézmények alkalmazottainak járó pótlékok értéke szintén a decemberi szinten marad.
Danca elmondta: a jogszabály decemberben kidolgozott változatától eltérően – az alkotmánybíróság iránti „tiszteletből” – kihagyták azt az előírást, amely megtiltja, hogy nyugdíjat és állami fizetést is kapjanak egyszerre a közintézményekben visszafoglalkoztatott nyugdíjasok. Mivel az intézkedés ellen óvást emeltek a szociáldemokraták, a kormány megvárja az ügyben az alkotmánybíróság döntését.
