Kovács Péter: megnőtt az erdélyi magyar képviselet súlya
Várhatóan hárommal több mandátumot sikerül szereznie a jelenlegihez képest az RMDSZ-nek a vasárnapi parlamenti választások során – jelentette ki kérdésünkre Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A Központi Választási Iroda (BEC) hétfőn délután közzétett, közel 96 százalékos feldolgozottságú hivatalos részeredménye szerint az RMDSZ képviselőházi jelöltlistája 6,43, míg szenátusi listája 6,49 százalékos támogatottsággal szerepel. Kovács Péter szerint 21-re nő a képviselői mandátumok száma a mostani 18-hoz képest, és nagy valószínűséggel megőrzik a jelenlegi 8 szenátori tisztséget. Ezzel jelentősen megnő az erdélyi magyar képviselet súlya a bukaresti parlamentben, hiszen a mintegy húsz százalékkal „karcsúbb” lett a törvényhozói testületben megnőtt a magyar képviselet aránya.
Az előző esti exit pollok után a részeredmények is igazolják, hogy magabiztosan átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt az RMDSZ színeiben indult - a Magyar Polgári Párt két jelöltjét is parlamentbe juttató - magyar összefogás.
A Szociáldemokrata Párt több mint 46 százalékkal nyerte meg a választásokat, és szabadelvű szövetségese, az ALDE is kényelmesen bejut a parlamentbe. A baloldalon így meglesz a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség.
A jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 százalékon áll, az internetgeneráció lázadóit tömörítő, idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8,4 százalékot ért el.
A szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésben még kérdéses volt, de már a részeredmények szerint bejut a parlamentbe a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amely 5 százalék fölött áll. Így viszonylag kevés - be nem jutott pártra adott - szavazatot kell újraosztani, és nem valószínű, hogy a szociáldemokraták 46 százaléka 50 fölé emelkedjen.
Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke győzelmi beszédében vasárnap bejelentette, hogy pártja igényt tart a kormányzásra, és a Călin Popescu Tăriceanu vezette liberális ALDE-val akar koalícióra lépni. A médiában megszólaltatott elemzők szerint nem kizárt, hogy az RMDSZ-t is megpróbálják bevonni a megalakítandó baloldali kormányba.
Kolozs megyei eredmények
Kolozs megyében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyerte meg kevés előnnyel a vasárnapi parlamenti választásokat a Kolozs Megyei Választási Iroda (BEJ) által nemrég közzé tett végleges adatok szerint.
KÉPVISELŐHÁZ
PNL – 66 001 szavazat (27,63%)
PSD – 61 992 szavazat (25,92%)
USR – 36 429 szavazat (15,25%)
RMDSZ – 34 634 szavazat (14,49%)
ALDE – 12 868 szavazat (5,38%)
SZENÁTUS
PNL – 66 862 szavazat (27,99%)
PSD – 62 505 szavazat (26,17%)
USR – 36 637 szavazat (15,24%)
RMDSZ – 34 970 szavazat (14,64%)
ALDE – 12 079 szavazat (5,05%)
Kolozs megyében a részvételi arány 40,49% (224 574 személy voksolt), míg az érvénytelen szavazatok száma 4508 volt.
Csoma Botond biztos bejutó
Ami a mandátumokat illeti, Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, a képviselőjelölti lista első helyezettje biztosan bejutott a bukaresti törvényhozói testületbe. Lapunk értesülése szerint Hegedüs Csilla képviselő- és László Attila szenátorjelölt a szavazatok vissszaosztása nyomán juthat mandátomhoz. A Mediafax hírügynökség azonban immár tényként közli, hogy mindketten parlamenti tisztséget nyertek.
Lemondott a PNL elnöke
Alina Gorghiu, a PNL elnöke bejelentette tisztségéről való lemondását a párt által a vasárnapi parlamenti választáson elért gyenge eredmény miatt. Kijelentette: ez az egeydüli gesztus, amit tehet a történtek után. Gorghiu elmondta, hogy hasonló lépésre készülnek többen a párt vezetőségéből.
A magyarellenes intézkedések jó mozgósító erőnek bizonyultak
Az MTI által megkérdezett erdélyi magyar elemzők szerint a magyar pártok összefogása és a román hatalomnak az utóbbi időben történt barátságtalan megnyilvánulásai állnak annak a hátterében, hogy az RMDSZ színeiben indult magyar összefogás listája a magyarok romániai számarányának megfelelő támogatottságot szerzett a vasárnapi parlamenti választásokon.
Bakk Miklós politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára úgy vélte, hogy a román hatalom magyarellenes intézkedései jó mozgósító erőnek bizonyultak a kampányban. Arra utalt, hogy a kampány kezdete előtt ügyészségi eljárás indult a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozói ellen, a kampány végén pedig Románia küldötte nem képviselte a csíksomlyói búcsú felvételét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségek listájára.Fontos szerepet tulajdonított a politológus "az Orbán-kormány népszerűség-átvitelének" is. Külön megemlítette Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök erdélyi kampánylátogatásait, és annak a médiaháttérnek a hozadékát, amelyet Magyarország biztosított az RMDSZ számára.
Bakk szerint a PSD-nek azért lehet szüksége az RMDSZ-re, mert az utóbbi időben "egyfajta politikai karanténbe" került, és úgy gondolja, hogy az RMDSZ révén javíthatná az imázsát, valamint az európai és amerikai kapcsolatrendszerét. Azt is megemlítette, hogy a román-magyar viszony egyensúlyban tartásában fontos szerepe van az Egyesült Államoknak, és a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump kormányának szerepe lehet abban, hogy korrekciókat sugalmazzon Románia és Magyarország viszonyának a változásában.
Nincs egységes álláspont az RMDSZ-ben a PSD-vel való szövetkezést illetően
Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elsősorban az RMDSZ és az MPP összefogásának tulajdonította a jó választási eredményt. Hozzátette: a statisztikából egyértelműen kitűnik, hogy jó volt a magyar szereplés azokon a településeken, ahol az MPP erős szavazóbázissal rendelkezik. Úgy vélte: az RMDSZ-en belül sincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy a szövetségnek kormányra kellene-e lépnie a PSD-vel, ha erre felkérik. Hozzátette, hogy ezt a döntést a szavazók visszanyert bizalmának a féltése is megnehezíti. A szociológus az RMDSZ számára kínálkozó lehetőségek között azt is számba vette, hogy a szövetség alkalmi egyezségek alapján nyújtson parlamenti támogatást a baloldali kormánynak.
A PSD az ALDE-t zsarolja az RMDSZ-szel?
Mircea Kivu szociológus és politikai elemző az MTI-nek elmondta: a PSD az elmúlt 15-20 évben mindig körülbelül 3 millió szavazatot kapott, a nagyarányú győzelemhez viszont az alacsony országos részvétel járult hozzá. Az elemző szerint a PNL hibát követett el, hogy teljes kampányát a jelenlegi szakértői kormány támogatására alapozta, mert ez a kabinet nem örvend akkora népszerűségnek, hogy a PNL eredményét javíthatta volna.
Kivu szerint elképzelhető, hogy a PSD az RMDSZ-t is beemeli a koalícióba, ugyanis amennyiben az ALDE a szociáldemokraták számára elfogadhatatlan követelésekkel áll elő, akkor a PSD-nek jól jön, ha rendelkezik egy "tartalék szövetségessel".
Összefogás esetén sokkal jobban lehet "mozgósítani"
Történelmi sikert ért el a magyar összefogás, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) együttműködése a vasárnapi romániai parlamenti választásokon - jelentette ki a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet konferenciáját megnyitó beszédében.
Potápi Árpád János a Parlamenti választások Romániában című tanácskozáson köszönetet mondott mindazon erdélyieknek, akik elmentek szavazni, és a magyar összefogás listáját választották. Úgy fogalmazott: "győztes csapatot támogattak". Hangsúlyozta, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ, valamint Biró Zsolt, az MPP elnöke nagy munkát végzett, de a teljes tagság és az összes aktivista kivette a részét a "mozgósításból". Hozzátette: a magyar kormány minden segítséget megadott a sikerhez; miniszterek és államtitkárok utaztak Romániába az utóbbi időben, a miniszterelnök is látogatást tett a szomszédos országban.
Potápi Árpád János a voksolás legfontosabb tanulságának azt nevezte, hogy ha a magyar politikai erők összefognak, ezt a választópolgárok is "díjazzák": képesek félretenni a szembenállásukat, mert látják, hogy a vezetők szintén így tettek. Összefogás esetén sokkal jobban lehet "mozgósítani" - vélekedett.
A másik tanulság, hogy a magyar politikai intézményrendszert nem lehet "lesöpörni az asztalról". A magyar nemzet bebizonyította, hogy jelen van Erdélyben, és megkérdezése nélkül nem lehet intézkedni az erdélyi emberek feje felett - hangoztatta. Az RMDSZ és az MPP képviselői "küzdelmes" éveknek néznek elébe, de ha meg tudják határozni a céljaikat, és mindent megtesznek elérésükért, Magyarország is segíteni tudja majd őket - nyomatékosította az államtitkár.
Pászkán Zsolt, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) külső szakértője arról beszélt, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) érzett rá a legjobban, miként kell kampányolni. Rájöttek, hogy nincs más dolguk, mint "altatni": a lényeg az volt, hogy minél alacsonyabb legyen a választási részvétel. A szociáldemokraták semmilyen konfliktust nem akartak okozni, az üzeneteik semlegesek vagy pozitívak voltak - közölte a kutató, kiemelve: stratégiájuk bevált, hiszen mintegy 45 százalékos eredményükkel történelmi győzelmet arattak. Úgy vélekedett: a jobboldali Nemzeti Liberális Párt (PNL) kampánya ezzel szemben teljesen elhibázott volt.
Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy Romániában visszatértek a megyei listás, arányos választási rendszerre, ami csökkentette a bizonytalanságot. Megjegyezte, hogy a parlament létszáma (588-ról) 466-ra csökkent. Közölte, hogy bár a több mint 600 ezer, külföldön élő román állampolgár leadhat levélszavazatot, csupán körülbelül 4500-an tettek így. Hozzáfűzte: a mintegy 39,5 százalékos részvételi arány szintén alacsonynak számít. A magyar szavazatok száma nagyjából 445 ezer volt - ismertette a politológus, aki az RMDSZ és az MPP együttműködésének sikerességében fontos szerepet tulajdonított a magyar kormány és a magyarországi média támogatásának.
Barabás T. János, a KKI vezető kutatója azt hangoztatta, hogy Románia szomszédai nem ellenségesek az országgal szemben. Úgy fogalmazott: Románia ellensége a saját gyenge regionális politikája, kétoldalú kapcsolatainak elhanyagolása.Szavai szerint Románia egyetlen komoly partnere a térségben Magyarország, a két államnak fontos közös érdekei vannak.
