Zakariás: beszélni kell az autonómiáról
„Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása. Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia” – fogalmaz közleményükben Zakariás Zoltán.
Az EMSZ-elnököt arról kérdeztük: miért tartották időszerűnek a törvénytervezetek benyújtását. Válaszában három okot említett. Egyrészt az indokolta az előterjesztést, mert az RMDSZ által 2005-ben benyújtott kisebbségi törvényből, amely valamilyen formában tartalmazza a kulturális autonómiát, nem lett semmi, hiába volt az elmúlt három évben kétszer is a kormányprogram része. Másodsorban: az autonómiamozgalmat zászlajára tűző EMNT és SZNT húsz éve alakult, ez a jelképes évforduló pedig kötelez, magyarázta. Harmadsorban: a jövő év választási esztendő Romániában, nem szerették volna, hogy az autonómia kampánytémává váljon – vélekedett a képviselő.
„Feltett szándékunk volt, hogy ebben a mandátumban is benyújtsuk az autonómia-statútumokat, még akkor is, ha nagy valószínűség szerint ismét elutasítás lesz a vége. Fontosnak tartjuk, hogy beszéljünk a témáról. Úgy véljük, hogy ezt a kérdést parlamenti úton kell eldönteni, ehhez pedig a témáról vitát kell folytatni. Meg kell értenie mindenkinek, hogy a kezdeményező fél mit akar, vagy épp mitől aggódik a másik. Ez sajnos eddig nem történt meg. A legutóbbi alkalmakkor a bizottságban azt az eljárást alkalmazták, hogy az elnök különösebb vita nélkül bocsátott elfogadásra egy elutasító nyilatkozatot, arról szavaztak a bizottsági tagok, ezzel az ajánlással került tovább a tervezet a plénumba. Sajnos ennek a lehetősége megvan most is. Persze a bizottságban és a plénumban is el lehet mondani az érveket, de ez még nem vita. Azt szeretnénk, hogy valamiféle párbeszéd alakuljon ki a témáról, de a közhangulatot ítélve tartok attól, most sem járunk nagyobb sikerrel, mint korábban” - magyarázta.
Zakariás Zoltán tájékoztatása szerint a kulturális autonómiára vonatkozó két tervezet közül az egyik általános kerettörvény, amely valamennyi Romániában élő nemzeti kisebbségre vonatkozik - természetesen, amennyiben igényt tartanak rá. A másik tervezet a Romániában élő magyar közösség kulturális autonómiáját szabályozza, függetlenül attól, hogy szórványban élnek vagy a tömbmagyarság részét képezik. Az alapelv az, hogy a magyar közösséget érintő kulturális és oktatási kérdésekben a magyarok által megválasztott szervek döntsenek.
Az SZNT által kidolgozott autonómia-statútum a tömbben élő magyarságnak a területi autonómiájára vonatkozik, ebben az esetben a székelyföldi autonómia döntéshozó és végrehajtó testületei adminisztratív jogkörökkel is rendelkeznek - mondta.
A tervezeteket hivatalosan iktatták, a képviselőház állandó bizottságának februárig el kell döntenie, hogy a különböző törvénytervezeteket melyik házban tárgyalják először. Az illető háznak 45 napja van lefolytatni a vitát és szavazni, ellenkező esetben a tervezet hallgatólagosan elfogadottak tekinthető, ahogy az 2020-ban is történt Székelyföld autonómia-statútumával a képviselőházban. A másik házban, amely a döntőháznak számít, már „ráérősebb” a dolog – vázolta a lehetőségeket a képviselő.
Ciolacu: toxikus kezdeményezés!
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerda este közösségi oldalán reagált az autonómiatervezetek benyújtására, és azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől.
„Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljeséggel értelmetlen” – írta közösségi oldalán a szociáldemokrata politikus.
Ciolacu bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat, külön kiemelve, hogy azokat „az RMDSZ-frakcióhoz csatlakozott politikai alakulat” terjesztette a parlament elé. A miniszterelnök arra kérte a képviselőház elnökét, hogy törvényhozási szinten sürgősen intézkedjen a tervezetek elutasítása érdekében.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómia-statútum a kétkamarás parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
Az autonómiát – legalábbis etnikai vonatkozásban – szitokszóként értelmező törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómia-statútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be az RMDSZ több képviselője. Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.
„A székelység nem tétlen szemlélője a közéletnek, hanem cselekvő alakítója. Ezt meg kell értenie a román politikai osztálynak és az Európai Unió intézményeinek is. Románia közigazgatási átszervezése nem történhet másként, mint minden érintett közösség, a különböző régiók akaratának figyelembevételével, így a székelység törekvését is tiszteletben kell tartani. A közigazgatás átszervezés nem lehet a nemzeti elnyomás, az asszimilációs politika eszköze, hanem a szubszidiaritás elve alapján a korszerűsítés útja” – áll az SZNT közleményében. Ebben Izsák Balázs elnök kifejti: úgy tekintenek a román törvényhozásra, mint a társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fórumára, ezért természetes módon várják el Románia intézményeitől és annak vezetőitől, beleértve a miniszterelnököt is, hogy hasonló tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést, és annak közképviseletét, a Székely Nemzeti Tanácsot.
Csoma Botond: Nagyon nagy az autonómia elutasítottsága a románok körében
„Az erdélyi magyar közösség autonómiatörekvése három évtizedre tekint vissza, volt már hasonló kezdeményezés a román parlamentben. Sajnos nem sok esélyt jósolok a most benyújtott tervezeteknek sem” – mondta Csoma Botond a Szabadságnak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője emlékeztetett: a román társadalomban nagyfokú az autonómia elutasítottsága, ez pedig az utóbbi időben, az ukrajnai háború kezdete óta talán még hangsúlyosabb. Sokan kihasználták a fegyveres konfliktust az autonómia félremagyarázására, a szubszidiaritás és szecesszió fogalmának tendenciózus összemosására.
„Többször elhangzott a vád, miszerint az autonómia-vitát elsősorban nem a magyar közösségen belül, hanem a román féllel kellene lefolytatni. Ilyen körülmények között azonban elég nehéz párbeszédet kezdeményezni a románokkal erről a témáról, jóllehet számtalan példa bizonyítja, és ezt az RMDSZ mindannyiszor el is mondta, hogy az autonómia olyan eszköz, amely nemhogy rombolja, sokkal inkább javítja a többség és kisebbség viszonyát” – fogalmazott Csoma.
A képviselő szerint a román társadalomnak ez az autonómia-ellenessége a történelmileg terhelt magyar-román múlt ismeretében értelmezhető, és amíg az elutasítottság ilyen magas, a politikum is ehhez mérten fog reagálni – utalt Csoma Botond Marcel Ciolacu vehemens reakciójára.
