KISS OLIVÉR, ZAY ÉVA
Ellátogattunk a ferences kegytemplomba, részt vettünk a Csíkszentdomokoson szervezett farsangi télbúcsúztatón, Csíkmenaságon pedig egy takaros családi gazdaságba kalauzoltak el minket, ahol a gazda, Dániel Tibor a szülői hagyományt követve olyan kézműves sajtokat készít feleségével, Katalinnal, amelyeknek ugyancsak jó híre járja, s melyekből állítólag már Charles walesi hercegnek is kétszer vittek kóstolót. Közben rájöttünk: a pápa látogatását egyedi, nagy horderejű, mi több, történelmi eseményként élik meg a székely emberek a közösség legkülönbözőbb szintjein, egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a csíkszentdomokosi székely farsangi felvonuláson is megjelenítették.„A sajtkészítést érezni kell”
Az Alcsíki-medence egyik peremfalujában, Csíkmenaságon a Dániel család portájára látogattunk el. Egy tágas, tiszta földszinti helyiségbe vezettek minket, ahol már az aznapi friss tejjel telitöltve állt a hatalmas, inox üst. Érkezésünkkor kezdték el az egy hektoliternyi tejet melegíteni, hogy magunk is végigkövethessük a készítés folyamatát az első lépésektől a már összeállt sajt kiméréséig.
A gazdaság fenntartása s a sajtkészítés teljes mértékben meghatározza a család életvitelét; elmondásuk szerint mindent feladatot maguk látnak el, így minden egyes napon hajnali fél négykor kelnek, hogy a 12 tehenet maguk gondozhassák, hogy időben elkezdődhessen a fejés, majd a frissen lefejt tejből a sajtkészítés. Arról nem is szólva, hogy a teheneknek a takarmányt is maguk termelik ki, mivel elsődleges szempontjuk, hogy csak saját alapanyaggal dolgozzanak, s a legjobb minőségű, teljes értékű tejből készüljenek a sajtjaik.
Százliteres üstben, a reggeli fejésből való friss tejből készülnek a sajtcsodák (Kiss Olivér felvétele)
„Minden vágyam az volt, hogy a fiam ne menjen el, itthon képzelje el jövőét, ezért csináltam mindent, ezért dolgozom ma is” – hangsúlyozta Dániel Tibor. Törekvése pedig sikerrel járt, ugyanis fia is a családi gazdasággal szándékszik foglalkozni, sőt agrártudományi tanulmányokat folytat, így a precíziós gazdálkodás elveinek, eljárásainak ismeretében folytathatja majd a szülői-nagyszülői tapasztalatokra épülő családi hagyományokat.
Dánielék csak annyi sajtot gyártanak, amennyit kétkezi munkájukkal megtehetnek, s bár vásárlói igény lenne többre is, továbbra sem szándékoznak gépesíteni, fél-ipari jellegű gyártásra átállni. „A sajtkészítés folyamatát érezni kell. Ha gépesítek, az már többé lesz nem házi sajt” – válaszolta kérdésünkre a gazda.
Az üstben levő százliternyi tejet melegíteni kezdték, majd amikor a 35 fokot elérte, belefecskendezték a folyékony oltóanyagot. Ez – mint megtudtuk – Dániából származik, és Mosonmagyaróvárról, a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézetből hozatják. – A jó oltóanyag a még csak tejet fogyasztó borjú gyomrából készül – a borjúgyomorba sót tesznek, feltöltik tejjel, s ha megszáradt, kioldják vízzel – magyarázta a sajtkészítő.
A tejet 35 fokig melegítették, majd belefecskendezték a folyékony oltóanyagot
Az alvadás háromnegyed órája alatt alkalmunk volt a 15 féle Dániel-sajtból – amely egyébként a Székely termék márkanévvel is rendelkezik – jó néhányat megkóstolni. Megállapíthattuk azt is, hogy nem véletlenül kért – zalánpataki birtokán való tartózkodásai alkalmával – a walesi herceg repetát belőlük. Az ínycsiklandó felhozatalban volt lágy, kemény, félkemény, hagymás, kapros, chillipaprikás, köménymagos, füstölt, szarvasgombás, penészes sajt is, nem is szólva a krémsajtról, a kiváló ordáról és joghurtról…
A sajtalvadékot a továbbiakban egy sajátos eszközzel kellett – az először kimért lágy sajtokhoz nagyobb, majd a félkeményhez apróbb – darabokra vágni. A lágy sajtnak szánt mennyiségek kiszűrése után a savót az erjedés fokozása érdekében újra melegítették, körülbelül 48-50 fokra, majd tovább aprózták, s végül az üst aljában gyönyörűen összekocsonyásodott, félkemény jellegűnek szánt sajtot kézzel is ki lehetett emelni; a maradék savóval az ordát főzik le. Megtudtuk azt is, hogy száz liter tejből 9-10 kilogramm sajt készülhet, így körülbelül 3 mázsa lesz havonta. Helyi hagyományos vásárokon értékesítik sajtjaikat, de bukaresti, bálványosi vendéglők és más törzsvendégek is vásárolnak tőlük. 
Elmondták, sokat köszönhetnek a többi gazdálkodóval együtt a Hargita megyei elöljáróknak, akik elérték, hogy Csíkszeredában meg lehessen tartani a helyi termékek havi vásárát, és akik fontosnak tartják, hogy a kis- és középtermelők gazdaságai megmaradhassanak, fejlődhessenek.
Végül, Dániel Tibort a pápalátogatásról is kérdeztük – úgy gondolja, nagy szerencsénk van, hogy életünk folyamán Erdélyben köszönthetjük a pápát.
– A látogatás Isten gondviselését jelzi. Jelenlétével Ferenc pápa azt üzeni nekünk, hogy ezt a földet kár elhagyni. Hogy mit mondanék neki, ha találkoznék vele? Azt, hogy Isten tartsa meg egészségben. A pásztorok azt vittek a kis Jézusnak ajándékba, amijük volt: bárányt és sajtot. Én utóbbival tudnám megkínálni. Nem készítenék speciális sajtot, hisz azt hiszem, hogy előttem minden ember egyenlő, és mégiscsak, tizenöt féle sajtot készítünk… A Dániel elnevezésűből kínálnám meg a Szentatyát – tette hozzá.
Mit gondolnak a pápalátogatásról?
A 20 éves csatószegi Péter Hangával a Hármashalom oltárnál beszélgettünk, ahova vendéglátóink vittek el. A láthatóan meghatódott lány elmondta: történelmi jelentőségű eseményről van szó.
– Erdélyben még nem volt pápai látogatás, s mivel a Szentatyáról van szó, az emberek képesek messzi országokból is hozzánk látogatni. Nem tudom, fel van-e Csíkszereda és Csíksomlyó készülve erre a tömegrendezvényre. A csíksomlyói búcsún minden évben részt veszek, most viszont legalább két-háromszorosa lesz a résztvevők száma – mondta.
Úgy véli, nem lesz talpalatnyi föld üresen.
– Most hó van, de akkor minden zöld lesz, a sok ember miatt nem látjuk majd a füvet sem. Közel lakom, de még nem biztos, hogy eljövök a Hármashalom oltárhoz, a csíksomlyói nyeregbe. Amíg nem látom a szervezés komolyságát, amíg nem hiszem azt, hogy senkinek nem lesz problémája a tömeg miatt, addig még gondolkodom a dolgon. Június elején esős az idő, sok lehet a gond. Hogy mit jelent számomra a katolikus egyházfő látogatása? Hatalmas megtiszteltetésnek érzem azt, hogy Ferenc pápa hozzánk látogat. Felfoghatatlan, hogy ez valójában bekövetkezik majd, Erdélybe jön a Szentatya. Elgondolkoztam azon, hogy mit üzen nekünk ezzel a látogatással. Úgy vélem, meg akar erősíteni bennünket hitünkben, távol akarja tartani az erdélyi magyar katolikusokat a fogyasztói társadalomtól, s közelebb akarja hozni a hithez és Istenhez. Azt akarja üzenni nekünk, hogy továbbra is szükség van a vallásra, az összetartásra – fogalmazott a fiatal lány.
Péter Hangát a Hármashalom oltárnál kérdeztük, mit gondol Ferenc pápa látogatásáról
Hozzátette: amennyiben alkalma lenne beszélgetni Ferenc pápával, azt mondaná neki: hasson oda, hogy az egyház tartson lépést az idő múlásával. Tudomása szerint a felmérések azt mutatják: elsősorban az idősebbek vallásosak. – Talán azért, mert túl szigorúak bizonyos szabályok – gondolja.
A gyergyóremetei Balás Bertával a csíksomlyói kegytemplom előtt beszélgettünk. – A Szűzanya segítségével, Ferenc pápa látogatása segítségével minden néphez és családba eljut a szeretet és a megértés. Jelenléte nagy kegyelmet fog hozni az országra. Sajnos nehezen közlekedek, nem tudok kimenni a helyszínre, de a tévében követem majd az élő adást. Szerintem többet fogok látni, mintha kijönnék a helyszínre. A látogatás megerősít hitünkben, összefogunk, javul a kapcsolatunk a románokkal is. Hogy mit mondanék neki? Azt, hogy a Szűzanya kegyelmét kérje arra, hogy az egész országban béke, megértés és Istenfélelem legyen. Ha ezek léteznek, akkor megvan a szeretet – fogalmazott a hölgy.A Csíksomlyói csodatévő Szűz Mária
Tekintve, hogy látogatásunk első helyszíne a csodatévő Mária-kegyszobrot őrző csíksomlyói ferences templom volt, összegyűjtöttünk néhány adatot a kegyhely és a templom történetéről.
Ferenc pápa látogatásának egyik helyszíne, Csíksomlyó, a nevezetes pünkösdi búcsú színhelye a vidék vallási központja, 1444-től búcsús zarándokhely. A Somlyó helynevet először 1333-ban említi a pápai tizedjegyzék, Sumbov, majd 1334-ben Sumlov néven. A ferences szerzetesek az 1400-as években telepedtek le itt, és 1442–1448 között egy kisebb gótikus templomot, s mellé egy kolostort építettek. Az istenházát Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel, és 1802-es fennállásáig többször átépítették, az 1661-es török-tatár betöréskor fel is gyújtották, tetőzete leégett.
1802-ben, nem utolsósorban a hívek számának megszaporodása, helyszűke miatt, a rend úgy döntött, a középkori templomot lebontja; falainak anyagát beépítették a jelenleg is álló, barokk stílusban tervezett templomba. Ezt 1804-től építették, Schmidt Konstantin építész tervei alapján, 1876. augusztus 20-án szentelték fel. Berendezését Papp Miklós brassói festő és szobrász készítette, nevét a szószék aljára írta rá. A templom kórusának értékes berendezési darabja az orgona, amely mai formájában 1931-ben épült.
A ferences templom első orgonáját, amelyről tudni lehet, 1659-ben vásárolták Brassóban P. Kájoni János Eperjesi János orgonakészítő mestertől, ő maga javította ki aztán az 1661-es tatárdúlás nyomán a részben elégett hangszert 1664-ben. 1858–59-ben Kolonics István kézdivásárhelyi mester orgonájára cserélték ki.
A mostani orgonát Geyer József, a budapesti zeneművészeti főiskola tanára tervezte, s a három manuállal ellátott hangszert 1931-ben építette be a Wegenstein Lipót és Fiai cég. Eredetileg 36 szólóváltozata volt, most már 41 szólóváltozattal rendelkezik, és 2824 síppal.
A templom legértékesebb tárgya Szűz Mária kegyszobra, amelyet egy ismeretlen szobrász faragott a 16. század első évtizedében. A 2,27 méter magas hársfa szobor a világon ismert kegyszobrok közül a legnagyobb. Szűz Máriát a Napba öltözött asszonyként jelenítik meg, lába alatt a holddal, fején a tizenkét csillagból álló koszorúval. Királynőként is ábrázolja a szobrász: fején korona, jobb kezében jogar, bal karján tarja isteni gyermekét. 1798-ban Batthyány Ignác püspök„csodákkal jeleskedőnek”, csodatevőnek nyilvánította. A szobor épen maradt 1661-ben, mikor a templom lángokban állt. A hagyomány szerint egyik tatár vezér, gondolván, hogy a kegyszobor értékes lehet, el akarta szállítani, de az olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökör sem tudta elhúzni a szekeret. A tatár ledobta a szekérről, kardjával hozzávágott, megsebezve a kegyszobor arcát és nyakát, ezek a sérülések ma is láthatók rajta. Úgy tartják, továbbá, hogy voltak pillanatok, amikor a belőle áradó fény megtöltötte az egész istenházát, katasztrófák előtt szomorúnak látták. Az imameghallgatások tanúságai a különféle emléktáblák is: ezeket az Istenanya közbenjárását, oltalmát kérő hívek hoztak hálából, mert kigyógyultak betegségeikből, mert könyörgésük meghallgatásra talált.
*** A farsangtemetésről készített fotóriport itt található, a csíkszentdomokosi farsangról készített videóriport pedig ide kattintva érhető el. Mit gondolnak a pápalátogatásról Székelyföldön? Itt elérhető videóösszeállításunkból kiderül. ***
