A járványhelyzet magyarázhatja a páciensek magatartásváltozását
A fogászati kezelést igénylők zöme (61%) tanácsadás miatt kereste fel fogorvosát, a rutinellenőrzések száma 10 százalékkal nőtt. Fogtömés miatt a páciensek 51%-a, fogkő-eltávolítás miatt 36%-a, röntgen miatt 34%-a és foghúzás miatt 26%-a fordult fogorvoshoz. Négy százalékkal csökkent azok száma, akik fogfehérítést igényeltek, illetve két százalékkal azoké, akik a fogukra helyezett koronát cseréltettek ki.
A felmerült panaszok – fogszuvasodás, fogkőlerakódás, fogsárgulás, tályog/fertőzés, fogbeültetés – miatt igényelt kezelések tekintetében jelentős visszaesést tapasztaltak 2019-hez képest. Ami a megkérdezettek elkövetkező 12 hónapra betervezett fogorvosi látogatását illeti, 52 százalékuk nem tervez fogászati ellenőrzést, és csak 48% véli úgy, hogy valószínűleg felkeresi fogorvosát. A fogorvost hanyagoló interjúalanyok 73%-a azt nyilatkozta, azért nem megy fogorvoshoz, mert nincs panasza. Azok viszont, akik hajlandóságot mutattak a fogorvosi konzultációra, nem költenének 500-1000 lejnél többet fogorvosi kezelésre évente. A megkérdezettek 75%-a igényelne rutinellenőrzést, 55%-a fogszuvasodás-kezelést és 44%-a röntgent.
– A megelőzés miatt fontos a rendszeres fogorvosi vizsgálat. Ha családostól megyünk fogorvoshoz, akkor már gyerekkorban megszokjuk, hogy vigyáznunk kell a fogainkra – hangsúlyozta ifj. dr. Molnár Endre, aki szerint a gyermeket kétéves korától lehet fokozatosan szoktatni a fogászati környezethez, hogy megbarátkozzon a családi fogorvossal. – Később elbeszélgetünk a családdal, kikérdezhetjük a táplálkozási szokásokról, javasolhatjuk a kiegyensúlyozott étrendet, illetve a szénsavas italok csökkentését vagy akár teljes mellőzését – magyarázta a folyamat menetét. – Ha kilyukad a fogunk, az később tályoghoz vezethet, amely fertőző gócponttá válhat, és szélsőséges esetben a szívet is megtámadhatja. De a fogak elhanyagolása emésztési zavarokat is előidézhet – beszélt az esetleges következményekről. Hozzátette: a koronavírus-járvány miatt több páciensem is mellőzte a fogorvosi konzultációt, de a tavaszi két hónapos kényszerszünet után újra megjelentek, miután belátták, hogy felesleges halasztani a fogászati kezelést. – Tavaly a 20–45 éves korosztály érkezett inkább a fogorvosi rendelésre, kezelésre – számolt be a tapasztalatokról a szakorvos.
A gyermeket kétéves korától lehet fokozatosan szoktatni a fogászati környezethez
A rendszeres szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozta dr. Hajdú László Imre fogorvos is. – Minden orvostudományi területen fontosak a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok, ezért legkésőbb kétéves kortól el kell kezdeni a fogászati szűrővizsgálatot is. Ellenkező esetben olyan betegségek üthetik fel a fejüket, amelyek következményeit egy életen keresztül viselhetjük – fogalmazott Hajdú, aki szerint a kulcsszó a korai diagnózis. – A tejfog szuvasodását akkor kell orvosolni, amikor annak nagysága nem haladja meg egy pont méretét – említette példaként. – Az állcsont-rendellenességet sem akkor kell kezelni, amikor a kamaszt már műtétnek kell alávetni, és a szuvas foggal sem akkor kell orvoshoz fordulni, amikor a felnőtt páciens már feldagadt, vagy gennyes a foga – sorolta a fogorvos.
– Nagyszabású tudatosítási kampány segítségével lehetne rábírni az embereket, hogy évente kétszer ellátogassanak fogorvosukhoz ellenőrzésre. Az éves ellenőrzés már nem elegendő – mondta Hajdú László. – Amúgy Romániában más szűrővizsgálatra sem járnak az emberek, ami a rossz beidegződések eredménye. Sok egyéb mellett a koronavírus-terjedést is rosszul kommunikálták, és tudományos alap nélkül bezáratták a fogorvosi rendelőket. Ezzel pedig rontottak az amúgy is rossz beidegződésű társadalom helyzetén – vélte a szakember. Hozzátette: a pandémia megváltoztatta a betegek szokásait, és a fogászati kezelés általában a sürgős ellátásra korlátozódott. A médiának fontos szerepe lett volna abban, hogy eloszlassa azt a tévhitet, miszerint a fogorvosi rendelőben nagyobb a fertőzésveszély, mint más helyszínen – összegzett dr. Hajdú.
Nem újdonság a szájhigiénia elhanyagolása a lakosság körében, hiszen már a 2019-es felmérés is rámutatott: a romániaiak fele pénz- és időhiányra hivatkozva nem jár fogorvoshoz, egyharmaduk pedig a gyerekeit sem viszi el. Azok, akik rendszeresen jártak fogorvoshoz, a szuvas fogak kezelése miatt tették (50,2%), illetve fogkő-eltávolítást (44,3%) és fogfehérítést (38,9%) igényeltek. A 2020 januárjában megkérdezett interjúalanyok döntő többsége (88,1%) úgy vélte, hogy a fogászati kezelések árát az államnak meg kellene térítenie, 91,9%-uk pedig úgy nyilatkozott, hogy a háziorvosi szolgáltatáshoz hasonlóan a fogászati kezeléseket is ingyenessé kellene tenni.
