Hami Aksoy arra reagálva adott ki közleményt, hogy az EU-tagországok külügyminiszterei előző nap elítélték az isztambuli látványosság – volt ordodox székesegyház – mecsetté minősítését. Aksoy hangsúlyozta: az épület Törökország tulajdona, státuszának megváltoztatása pedig csakis Törökország szuverén joga. A külügyi szóvivő rámutatott, hogy a mecset minden látogató előtt nyitva áll, vallásra való tekintet nélkül. Egyúttal jelezte: a Hagia Sophián belül végrehajtandó változtatások nem fogják sérteni az épület világörökségi státuszának feltételeit. Aksoy aláhúzta: a mecset továbbra is „mindenkit átölelve” megőrzi voltát az emberiség közös kulturális örökségeként.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek tanácskozását követően a Hagia Sophia-ügy kapcsán úgy fogalmazott: a döntés elkerülhetetlenül felgyorsítja a bizalmatlanságot, elősegíti a vallási közösségek közötti megosztást, aláássa a párbeszédre és az együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket.
Pénteken a török legfelsőbb közigazgatási bíróság – a nemzetközi felszólítás ellenére – semmisnek minősítette azt az 1934-es minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról szólt. Recep Tayyip Erdogan török elnök rövid időn belül rendeletet adott ki az újbóli mecsetté alakításra vonatkozóan. A rendelettel az épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy Ankara tájékoztatni fogja az UNESCO-t az Hagia Sophiát illetően tervezett lépésekről.
Erdogan később bejelentette, hogy a nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a mecset, amelyben az előkészületek befejeztével július 24-én tartják majd az első muszlim közösségi imádkozást. A török döntés nyomán számos keresztény vallási vezető és nyugati politikus ellenérzését fogalmazta meg.
Ugyancsak az MTI szerint Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn Brüsszelben kijelentette: Törökország nem megbízható partnere az Európai Uniónak, meg kellene szakítani vele a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU-nak határozott politikát kellene folytatnia Ankarával szemben, szilárd értékek alapján - vélekedett Schallenberg Törökország líbiai háborúja, valamint észak-iraki hadműveletei kapcsán, és „újabb provokációnak” nevezte azt a tervet, hogy az isztambuli Hagia Sophiát múzeumból mecsetté alakítják át.
Oroszországban is jelentős társadalmi visszhangot váltott ki az isztambuli Hagia Sophia bazilika mecsetté minősítése – erre maga Vlagyimir Putyin orosz elnök hívta fel török hivatali partnerének, Recep Tayyip Erdogannak a figyelmét szintén hétfőn.
Egy nappal korábban Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédében mélységes fájdalmát fejezte ki a bazilika mecsetté nyilvánítása miatt. A katolikus egyházfő a tengernek szentelt napon, amelyet az olasz egyház július 12-én ünnepel, kijelentette, a tengerről szóló gondolatai Isztambulba vezetnek. „A Hagia Sophiára gondolok mély fájdalommal” – jelentette ki az egyházfő, aki ezután néhány másodperces csendet is tartott.
Korábban – amint arról az MTI beszámol – Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka, az orosz ortodox egyházat vezető Kirill pátriárka, valamint a romániai, ciprusi, georgiai ortodox egyház vezetője is elítélte a török döntést.
Ferenc pápa különben maga is járt a Hagia Szophiában, mégpedig 2014 novemberében, első és utolsó törökországi látogatásán. Ezt megelőzően az isztambuli úgynevezett Kék Mecsetet is felkereste, ahol a Nagymuftival közösen imádkozott.