Csütörtökön fehér füst szállt fel néhány perccel 19 óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a konklávé második napján, a negyedik szavazás eredményeként sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét. A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre (89 szavazatra) volt szükség.

Miután a konklávé első napján, szerda este tartott első szavazás során a világ minden pontjáról összegyűlt bíborosok nem jutottak konszenzusra az április 21-én elhunyt Ferenc pápa utódjával kapcsolatban, a választói testület csütörtökön újra összeült a Sixtus-kápolnában. A délelőtti órákban tartott két szavazás is eredménytelenül végződött, mindkét esetben fekete füst jelezte, hogy a katolikus egyház új vezetőjét második és harmadik nekifutásra sem sikerült megválasztani. A Szent Péter téren összegyűlt többezres hívő tömeg feszült várakozással figyelte, mikor száll a magasba a fehér füst bízva abban, hogy a katolikus egyház 267. vezetőjének személyére már csütörtökön fény derülhet. A délelőtti szavazásokat követően a bíborosok visszavonultak, majd 17 óra után gyűltek össze ismét.

Az eredményes választást jelző fehér füst 19 óra 7 perckor szállt fel, majd a Vatikán harangjai is megkondultak. A Szent Péter téren a világ minden tájáról összegyűlt több tízezer hívő tapssal, örömkiáltásokkal, a pápa éltetésével juttatta kifejezésre örömét. Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához – vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában – közölte az MTI.

A fehér füst felszállása után az új pápa kilétét Dominique Mamberti protodiakónus bíboros jelentette be a vatikáni palotának a Szent Péter térre néző pápai erkélyéről.

Robert Francis Prevost bíborost, XIV. Leó pápát 80 százalékban olyanok választották meg, akiket Ferenc pápa emelt bíborosi rangra, köztük a 2013-as konklávéhoz képest jóval több fiatal (60 év alatti) bíboros, ráadásul a mostani pápaválasztáson a korábbiakhoz képest a világ különböző nemzetei és kultúrái is nagyobb számban képviseltették magukat.

Az 1955. szeptember 14-én Chicagóban született, 69 éves Prevost az első amerikai pápa a katolikus egyház történetében.

Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázott – ismertette a Vatikán alapján az MTI.

Prevost bíboros élete nagy részét az Egyesült Államokon kívül töltötte. 1982-ben, 27 évesen szentelték pappá, és a római Aquinói Szent Tamás Pápai Egyetemen szerzett kánonjogi doktorátust. Peruban misszionárius, plébános, tanár és püspök volt.

Egy évtizedig a perui Tru­jillóban dolgozott, majd a szintén perui Chiclayo püspökévé nevezték ki, ahol 2014-től 2023-ig szolgált.

Ferenc pápa 2023-ban őt nevezte ki annak a hivatalnak az élére, amely a püspökök kiválasztásáért felel az egész világon.

Prevost Ágoston-rendi bíborost középutasként értékelik, aki közvetíteni tud a reformisták és a konzervatívok között, elkötelezett a társadalmi igazságosság és a periférián élők támogatása iránt, kettős állampolgársága – amerikai és perui – valamint többnyelvűsége és nemzetközi tapasztalata révén hidat képezhet a különböző kultúrák és közösségek között. A The New York Times cikke szerint hasonlít Ferenc pápára a szegények és a menekültek iránti elkötelezettségében, valamint abban, hogy ott találkozik az emberekkel, ahol vannak. A Vatikán hivatalos hírportáljának tavaly azt mondta, a püspöknek nem kishercegnek kell lennie, aki a királyságában ül, az egyházi vezető inkább arra hivatott, hogy hitelesen alázatos legyen, hogy közel legyen azokhoz az emberekhez, akiket szolgál, hogy velük járjon, hogy velük együtt szenvedjen – írja a The New York Times, amelyet a portfolio.hu idéz.