"Minden kisebbség elégedetlen a mostani helyzettel, még akkor is, hogyha nagyon eltérő helyzetben vannak ezek a közösségek. A konfliktuszónában élő görögök számára a biztonság az elsőszámú prioritás, a krími tatárok szeretnék, ha visszatérhetnének szülőföldjükre, a ruténok azért küzdenek, hogy őshonos kisebbségként ismerjék el őket. A magyar kisebbség különösen nehéz helyzetben van: diszkrimináció, a közösség elleni támadások fenyegetik őket, az oktatási és nyelvtörvény módosítása révén pedig meglévő jogokat vontak meg tőlük” – foglalta össze tapasztalatait Vincze. Rámutatott: mindannyiuk számára közös probléma az, hogy az ukrán hatalom nem partner problémáik megoldásában, a párbeszéd hiánya pedig újabb konfliktusokat eredményezhet.
A FUEN elnöke közös fellépést javasolt a kisebbségek számára, hiszen együtt nagyobb eséllyel bírhatják jobb belátásra a kormányt. „A kisebbségeknek partnert, szövetségest kell látniuk egymásban, a fenyegetéseket, a gyűlöletbeszédet, a kisebbségekkel szembeni idegengyűlöletet mindannyiuknak vissza kell utasítaniuk, függetlenül attól, éppen melyik közösség a támadások célpontja” – mondta.
“A kisebbségi jogok korlátozásával Ukrajna veszélyes úton jár. Figyelni kell arra, hogy mi történik Ukrajnában, és fel kell hívni a nemzetközi közvélemény figyelmét arra, hogy nemcsak a korrupció áll Ukrajna fejlődése útjába, hanem a kisebbségi jogok megvonása is hatalmas gondokat okozhat a társadalomban. A FUEN jövő júniusi, ukrajnai ünnepi kongresszusának pontosan ez a célja, hogy felhívja a figyelmet ezekre a problémákra” – összegzett Vincze Loránt.