László Attila: bármelyik oltás előnyösebb, mint a betegség
– Nehéz megjósolni, milyen lesz a negyedik hullám, mert nagyon alacsony az átoltottság, főleg vidéken. A veszély abból adódik, hogy nagyon sokan jönnek haza a nyár folyamán, meglátogatják vidéken élő rokonaikat, ahol alacsony az immunizációs ráta. Ezért fennáll a kockázata annak, hogy a vidéki településeken sok fertőzési góc alakul ki. A jelenlegi nyugat-európai magas esetszám főleg a beoltatlan fiatalokra vonatkozik, az új esetek 93%-át főleg az ő körükben jegyezték. Vélhetőleg ők nem tartják be a rendelkezéseket, például a távolságtartásra vonatkozókat sem – fogalmazott a várható negyedik hullám kapcsán László Attila szenátor. – A 12 évesnél fiatalabb gyerekeket csak úgy óvhatjuk a fertőzéstől, hogy kerüljük a tömeget és tartjuk a távolságot. Már végeztek klinikai teszteket, és az eredmények függvényében várhatjuk, hogy megengedik 12 évesnél kisebbek beoltását – tette hozzá.
Az orvosi végzettséggel rendelkező szenátor elmondta: a fiatalok többsége eddig is tünetmentesen vagy minimális tünetekkel vészelte át a betegséget. A beoltatlan idős személyek esetében, akik más betegségekben is szenvednek, nehéz megjósolni, hogy mennyire lesz súlyos, ha a negyedik hullám során megbetegednek. Elképzelhető, hogy újra az idei áprilisi–májusi helyzettel kell szembenéznünk – jegyezte meg.
Még mindig nincs pontos információ arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig nyújt védettséget az oltás. Jó néhány hónapig biztosan, ám egyes gyártók akár több éven át tartó védettséget ígérnek, hogy ezzel is eladják termékeiket – mutatott rá László Attila.
– Ha megnézzük az elmúlt egy év statisztikáját, elsősorban a tömegközlekedési járműveken kaphatjuk el a fertőzést. De itt nemcsak a nagyvárosok tömegközlekedésére kell gondolnunk, hanem a vidékről a városi munkahelyre való ingázást biztosító közlekedési eszközökre is. Második helyen a kisebb-nagyobb családi események állnak. Súlyosbodhat a helyzet akkor, ha a nagyobb rendezvények szervezői nem tartják be a követelményeket, azaz nem kérik az oltási igazolást vagy a negatív teszteredményt, vagy a helyszínen nem végeztetnek gyorstesztet – válaszolta László Attila arra a kérdésünkre, hogy hol a legnagyobb a fertőzés veszélye.
László Attilától megtudtuk: az Európai Unió által szolgáltatott adatok szerint június végén Romániában a legtöbben a 60–69 év közöttiek oltatták be magukat, 36,2%. Második helyen állnak a 70–79 év közöttiek 34,8%-kal, a harmadik helyen pedig az 50–59 év közöttiek 33,8%-kal. A 25–49 év közöttiek esetében az átoltottság 26,6%, a 18–24 év közöttieknél pedig 23,8%, míg a 80 év felettiek közül csak 18,7% oltatta be magát. A másik érdekesség az, hogy a jelenleg beoltottak 35-40%-a olyan személy, aki már átesett a betegségen, és nem szeretné még egyszer átélni azt, hogy kórházba kerüljön. – Ezen mindenkinek el kellene gondolkoznia, mert a betegségen átesett emberek első kézből tapasztalták meg, mit jelent ez a kór. Minden oltás beadatása előnyösebb, mint a betegségen átesni – összegzett László Attila szenátor.
A napokban egyre többet halljuk, hogy a delta variáns hamarosan világszerte átveszi a vezetést, tehát ő a koronavírus különböző evolúciós útjainak rövid távú nyertese: minden más variánsnál könnyebben fertőz, és ilyen totális „hatalomátvétel” még a brit variánsnak sem sikerült. Élvezzük a nyarat, amíg lehet, mert ha ilyen átoltottsággal ugrunk neki a negyedik hullámnak, bizony rengeteg családnak, ahol az idősebbek nem oltatták be magukat, igen kellemetlennek ígérkeznek az őszi–téli hónapok – írja legutóbbi koronaposztjában Fejér Szilárd vegyész-kutató, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai laboratórium vezetője. A szakember figyelmeztet: nem szabad késlekedni az életmentő védőoltás beadatásával, mert ősszel (amikorra a járvány negyedik hullámát jósolják) már kissé késő lesz megelőzni a bajt.
Hogy az előrevetített jövőt statisztikai adatokkal is alátámassza, két végletet, az Egyesült Királyság és Oroszország példáját ismerteti. – Az Egyesült Királyság szinte elérte a nyájimmunitást, a felnőtt lakosság 65%-a teljesen immunizált, és további 21% egy dózist már megkapott. Ehhez hozzáadódik az a tény, hogy a felnőtt lakosság 90 százalékánál találtak SARS-CoV-2-antitesteket a vérben, tehát 10 felnőttből 9 vagy átesett a betegségen, vagy védőoltást kapott, vagy mindkettő. Még ha figyelembe is vesszük azt a tényt, hogy a delta variánstól az előző fertőzés csak kb. 50%-ban véd (ergo, vagy megbetegszel vagy nem, ha fertőzöttel kerültél kapcsolatba), még akkor is bőven 70% fölé tehető a védettek száma. Mindeközben meredeken emelkedik a napi fertőzöttek száma, most már 30 ezer fölött van, míg a halálozások száma még mindig ennek kb. egy ezreléke, és csak igen lassú növekedést mutat. A fertőzöttek főleg a fiatalabb generációból kerülnek ki, ahol nincs megfelelő immunitás (gyerekek, fiatal felnőttek, akik még nem oltatták be magukat, vagy – ritkábban – csak egy dózist kaptak). Azoknak az új fertőzötteknek a száma, akik mindkét dózist megkapták, nem nulla, de még mindig nagyon kicsi az esélye, hogy kórházba kerüljenek. No, ez egész ideális eset, tehát a védőoltások nagyarányú alkalmazása sikeresen meggyengítette az összefüggést az esetszámok és a halálozás között – írja Fejér Szilárd. Oroszországban, ahol szintén a delta variáns vette át a vezetést, hasonló tempóban, mint Angliában, a napi esetszám most 25 ezer körül van, a halálozások pedig új országos rekordokat döntögetnek, napi több mint 700 halottal. Oroszország lakosságának 12%-a kapott két dózist, további 5% kapott egy dózist. A nyájimmunitástól messze állnak, a halálozási görbe leköveti a delta variáns által okozott fertőzéseket – vázolta.
Romániában a lakosság 24%-a tekinthető teljesen védettnek a védőoltások által, további 1% egy dózist kapott kétdózisú védőoltásokból, tehát kicsit jobban állunk, mint Oroszország, de a nyájimmunitástól ez még mindig messze van, nem is meri hozzáadni azokat, akik már átestek a betegségen (ismét hangsúlyozta, hogy ezek esetében a delta variánstól csak a szerencse véd).
Mi várható tehát nálunk? A nyáron sok nem beoltott ember elmegy nyaralni, ahol sok beoltatlan emberrel kerül egy légtérbe. Ezek közül néhány nagyon csúnyán fogja szórni a delta variánst, így a sok nem beoltott emberből néhányan úgy jönnek haza, hogy sikeresen megfertőződtek, aztán ők szétszórják a variánst itthon, a saját környezetükben. Ha ezt nem csinálják túl sokan, valószínűleg nem lesz belőle probléma, és a helyi fertőzési gócok maguktól eltűnnek, de minél többen hurcolják haza, annál nagyobb az esélye, hogy valahol berobban, és önfenntartóvá válik a fertőzési lánc. Onnantól a hatóság erélyes fellépésén múlik, hogy el tudja-e fojtani, vagy sem. Aztán szeptemberben elkezdődik az iskola, a gyerekek között rohamosan szétterjed, ők hazaviszik a szülőknek, nagyszülőknek, és emelkedni kezd a kórházak terheltsége, és az ezzel összefüggő halálozás – vázolja a kutató.
És hogy jó hírt is mondjon, Fejér Szilárd leszögezte, a vírus nem mutálódhat a végtelenségig, előbb-utóbb kimeríti a lehetőségeit, és nem tud már fertőzőképesebb lenni, vagy éppen súlyosabb tüneteket okozni, részben amiatt, hogy valamennyire lassan mindenki kapcsolatba kerül a vírussal. – Csak hát nem tudjuk, ez mikor fog bekövetkezni, és mi van még a tarsolyában. Minél több ember fertőződik meg, annál nagyobb az esély, hogy megjelenik egy újabb, fittebb variáns. Az Egyesült Királyságban belengetett enyhítésekkel járó rizikó egyrészt az, hogy a gyerekek közötti kontrollálatlan terjedés melegágya lehet az új variánsoknak, másrészt pedig az, hogy Covid-maradványtünetek keseríthetik meg rengeteg fertőzött fiatal életét ezzel a stratégiával, míg a halálozás elfogadható szinten marad. Nálunk viszont, ilyen beoltottság mellett, a halálozás is emelkedni fog. Csak az oltások képesek a súlyos következmények előfordulását féken tartani – írja.
