Neve természetesen ismerősen csenghet a kolozsvári komolyzene-kedvelők előtt, hiszen a húszaséveinek közepén lévő előadóművész már többször lépett fel városunkban szólistaként vagy a Quarto d'Oro kamaraegyüttes tagjaként. A fiatal előadó művészi teljesítményére sokan voltak kíváncsiak, a július 26-án megtartott hangversenyén ugyanis a szokásosnál többen voltak.
Szólistaként természetesen sokkal több lehetősége van a fellépő művésznek tehetsége megcsillogtatására, mint kamaraegyüttesben muzsikálva. Miriam Marinescu már első perctől meggyőzte közönségét arról, hogy nagyon jó hangszertechnikai képességekkel rendelkezik, muzikalitása pedig magával ragadó.
Az első mű J. S. Bach Esz-dúr Prelúdium és Fúgája volt, amelyet a barokk műhöz szükséges elengedhetetlen precizitással adott elő a fiatal művész, és G. Frescobaldi (1583–1743) Toccata quarta technikai buktatóit is sikeresen oldotta meg. J. Alain (1911–1940) szerzeménye, a Joies, azaz a Trois Dances/Három tánc című szvit egyik darabja, címéhez méltóan (a francia joie örömöt jelent) pozitív életérzést, örömöt sugárzott.
Nem emlékszem, hogy a közelmúltban valaki is játszotta volna a következő műsorszámot, Dan Dediu (sz. 1967) bukaresti zeneszerző Passacaglia cathoptrica című, 1993-ban komponált alkotását . A kortárs zeneszerző műve nyugodt hangulatot áraszt, szelíd diszonanciák, lefele haladó kromatikus menetek találhatók benne, ugyanakkor harmóniát sugall. Elképzelésem szerint ebben a műben a zeneszerző a szépet, mint esztétikai kategóriát akarta megjeleníteni.
Utolsó műsorszámként M. Reger (1873–1916) „Wie schön leucht' uns der Morgenstern” op. 40 nr.1. korálfantáziáját hallgathattuk meg Miriam Marinescu virtuoz, muzikális előadásában.
