ÖSSZEFOGLALÓ
Amint arról beszámoltunk, április 28-án, pénteken a Budapestre érkező Ferenc pápát repülőtéri hivatalos fogadtatás után a budai várban, a Szent György téren ünnepélyes ceremónián üdvözölték, majd a katolikus egyházfő látogatást tett a Sándor palotában, ahol Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök köszöntötték.
Apostoli látogatásának második napján, április 29-én, szombaton a pápa magánlátogatást tett a Boldog Batthyány-Strattmann László Otthonban, majd szegényekkel és menekültekkel találkozott az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban. A nap folyamán találkozott a görögkatolikus közösség képviselőivel, majd fiatalokkal is, a Papp László Budapest Sportarénában.
Ferenc pápa: „Legyetek nyitott kapuk!”
Vasárnap délelőtt az apostoli látogatás a Kossuth Lajos téren bemutatott szentmisével folytatódott. Ferenc pápa a szentmise előtt nyitott pápamobilon körbejárt a Kossuth téren, üdvözölve a résztvevőket. A hívek üdvrivalgással fogadták. A lassan gördülő kocsiba menet közben odanyújtottak hozzá egy kisgyereket is, akinek megsimogatta a fejét.
A szentmisén a pápa arra buzdította az egybegyűlteket, próbáljanak Jézushoz hasonlóan nyitott kapuk lenni; olyan kapuk, amelyeket senki előtt nem csapnak be, amelyeken mindenki beléphet és megtapasztalhatja az Úr szeretetének és megbocsátásának szépségét.
A Jó Pásztor evangéliumi képét magyarázva kiemelte: a Jó Pásztor először „nevükön szólítja”, majd pedig „kivezeti” juhait. Jézus az emberiség jó pásztoraként jött, hogy nevünkön szólítson és hazavezessen minket. És még ma is, minden élethelyzetben, a „veszteségeinkben, a félelmeinkben, a vereség időnként ránk törő érzésében, a szomorúság börtönében, ami azzal fenyeget, hogy elveszi a szabadságunkat, ő hív minket”. Jön, hogy „meggyógyítsa sebeinket és magára vegye gyengeségeinket, hogy az ő nyájában egységre hívjon” - mondta Ferenc pápa.
A köztársasági elnök maga sütötte stanglival is megkínálta a szentatyát (Facebook)
Az egyházfő szépnek nevezte, ahogy a szentmisén együtt vannak püspökök és papok, szerzetesek és hívek, és jónak, hogy ezt az örömöt más keresztény felekezetek küldötteivel, a zsidó közösség vezetőivel, a civil szervezetek képviselőivel és a diplomáciai testülettel is megoszthatják. Ez a katolicizmus – mutatott rá, hangsúlyozva, a Jó Pásztor arra hívta a keresztényeket, hogy szeretetét befogadják és továbbadják, hogy az ő nyáját befogadóvá és soha ne kirekesztővé tegyék.
Jézus a kapu, amely szélesre tárult, hogy „beléphessünk az Atya közösségébe, de mint köztudott, a nyitott kapu nemcsak arra szolgál, hogy belépjünk valahová, hanem arra is, hogy elhagyjuk azt a helyet, ahol vagyunk” – magyarázta Ferenc pápa. Jézus az a kapu, amely a világba irányít, arra buzdít, hogy „menjünk ki és találkozzunk testvéreinkkel”. Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy „kilépjünk a komfortzónánkból és legyen bennünk bátorság eljutni az összes perifériára, ahol szükség van az evangélium világosságára” – hangsúlyozta a katolikus egyházfő.
Ferenc pápa szomorúnak és fájdalmasnak nevezte a zárt kapuk látványát: az önzés, az individualizmus zárt kapuit egy olyan társadalomban, amely sokakat azzal fenyeget, hogy elsorvasztja őket a magány; a szenvedők és a szegénységben élők iránti közöny zárt kapuit; a zárt kapukat az idegenek, a menekültek és a szegények előtt. Utolsóként említette az egyházi közösségek zárt kapuit: „bezárkózva magunk közé”, bezárkózva a világ előtt, bezárkózva azok előtt, akik „nincsenek rendben”, bezárkózva azok előtt, akik Isten bocsánatára vágynak. „Testvérek, kérlek benneteket: nyissuk ki a kapukat!” - fordult a hívekhez Ferenc pápa, kétszer is megismételve kérését.
Az egyetemes könyörgéseket hét nyelven, a magyar mellett németül, ukránul, románul, horvátul, szlovákul és szlovénül mondták el a hívek.
A szentmisén az Eucharisztia liturgiáját Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek vezette. A tér több pontján áldoztatták a híveket.
„Ez a nép ezer éve ragaszkodik a nyugati kereszténységhez”
Erdő Péter megköszönte Ferenc pápának, hogy eljött „egy olyan néphez, akinek a nyelvéhez még hasonlót is nehéz találni az egész világon”. Egy olyan néphez, amely ezer éve szeretettel ragaszkodik a nyugati kereszténységhez, amelyről sokszor úgy érezte, hogy megfeledkezett róla. A bíboros köszönetet mondott az egyházfőnek azért is, hogy eljött meglátogatni a szegényeket és a menekülteket, akik a szomszédból, Ukrajnából érkeztek.
"Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem. Isten, áldd meg a magyart!”
Erdő Péter kitért arra is: a Duna mentén élő népek megtanulták, hogy a nagy folyó nemcsak határ, hanem „ha bölcs hozzáértéssel hidakat építünk, akkor össze is köti a népeket”. Ennek példájaként említette Szent István királyt, akit ma a katolikus és az ortodox egyház egyaránt szentként tisztel, hiszen olyan időben hirdette Krisztust, amikor még teljes volt az egység Kelet és Nyugat egyházai között.
„Köszönjük, szentatya, hogy elhozta hozzánk a dialógus és a béke üzenetét, amely ma különösen is időszerű” – zárta szavait a bíboros, Isten áldását kérve Ferenc pápára és szolgálatára, és a szentatya apostoli áldását kérve a jelenlévőkre. A bíboros Szent István szobrát ajándékozta Ferenc pápának.
A szentmise végén a Szentatya így fogalmazott: „Kedves testvéreim, azt kívánom nektek, hogy Krisztus örömét terjesszétek: Isten éltessen titeket! Hálás vagyok nektek ezekért a napokért, a szívemben hordozlak benneteket, és kérlek, hogy imádkozzatok értem. Isten, áldd meg a magyart!” – mondta a mise után a szentatya, az Isten éltessen és az Isten, áldd meg a magyart mondatokat magyarul mondva. A szentmise elején, a bevonuláskor Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumából az egyházalapításról szóló Tu es Petrus (Te Péter vagy) kezdetű rész hangzott el. A mise állandó részei Kodály Zoltán Magyar miséjének tételei voltak.
Jelen volt a szentmisén Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
„Ismerd meg önmagad!”
Ferenc pápa háromnapos magyarországi apostoli látogatásának utolsó programpontja a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) zajlott, ahol az egyetemi és kulturális élet képviselőivel találkozott. A pápa a PPKE információs technológiai és bionikai karán mondott beszédet, amelyben a kommunizmus veszélyeit váltó konzumizmus veszélyeire figyelmeztetett . Kiemelte: a kommunizmus és a konzumizmus közös vonása a szabadság hamis eszméje. A katolikus egyházfő önismeretre, határaink felismerésére és ebből fakadóan önhittségünk megfékezésére szólított fel. A delphoi jósda híres szavait bízta búcsúzóul hallgatóságára: „Ismerd meg önmagad!”. Hozzátette: az ember azáltal, hogy teremtményként ismeri fel magát, alkotóvá válik a világban, ahelyett, hogy azt uralná.
Ferenc pápa úgy fogalmazott: „Miközben a technokrata gondolkodás a határokat nem ismerő haladást hajszolja, az ember valójában törékeny, és gyakran épp a határain érti meg, hogy Istentől függ és össze van kapcsolva másokkal és a teremtéssel.”
Az egyházfő Romano Guardinire, a száz évvel ezelőtt élt vallásfilozófusra és teológusra hivatkozott, aki megkülönbözteti az alázatos és kapcsolatot teremtő tudást, az ismeret egy másik módjától, amely „nem megfigyel, hanem elemez, már nem merül el a tárgyban, hanem azt megragadja.” A vallásfilozófus szerint a megismerésnek ebben a módjában „az energiák és az anyagok egyetlen cél felé haladnak: a gép felé.” Ferenc pápa kiemelte: Guardini felismerte annak a veszélyét, hogy az ember elveszíti mindazt a belső kötődését, amely a természettel összhangban álló mértéket és kifejezési formákat biztosít számára, és feltette a kérdést, „egy ilyen rendszerben megmaradhat-e az élet életnek?”
A pápa rámutatott: amit Guardini felismert, ma is nyilvánvaló. „Gondoljunk csak az ökológiai válságra, a korlátok hiányára, arra a törekvésre, amely az embert mint a saját igényeire összpontosító, nyereséget hajszoló egyént állítja a középpontba; gondoljunk a közösségi kötelékek elsorvadására, amelynek következtében úgy tűnik, hogy a magány és a félelem egzisztenciális élethelyzetből társadalmi élethelyzetté lesz” – sorolta az egyházfő.
Kommunizmus és konzumizmus – hamis szabadság
Az igazságról szólva Ferenc pápa Jézust idézte: „az igazság szabaddá tesz titeket”.
Rámutatott: Magyarországon egymást követték az ideológiák, amelyek igazságként mutatkoztak be, de szabadságot nem adtak. Ez a veszély ma sem szűnt meg: a kommunizmus és a konzumizmus közös vonása a szabadság hamis eszméje. A kommunizmus szabadsága olyan szabadság volt, amelyet rákényszerítettek az emberekre, amelyet kívülről korlátoztak, amelyben mások döntöttek. A konzumizmus szabadsága pedig egy szabadelvű, hedonista, önelégült szabadság, amely a fogyasztás és a tárgyak rabszolgáivá tesz – fejtette ki Ferenc pápa.
Az egyházfő meglátása szerint, könnyű eljutni a korlátolt szabadságból egy korlátok nélküli szabadságba. Ezekből kínál Jézus kiutat, mondván, hogy az igazság az, amely az embert a függőségekből és a bezártságból kiszabadítja. Ennek az igazságnak a kulcsa a szeretettől soha el nem szakadó, kapcsolatban maradó, alázatos és nyitott, konkrét és közösségi, bátor és alkotó megismerés. Ez az, aminek a művelésére az egyetemek hivatottak, és amit a hitnek táplálnia kell – jelentette ki Ferenc pápa. Ezért kívánom – zárta beszédét az egyházfő, hogy ez és minden más egyetem az egyetemesség és a szabadság központja, a humanizmus termékeny műhelye és a remény laboratóriuma legyen.
Kuminetz Géza, a PPKE rektora köszöntőjében kiemelte: a katolikus egyetemeken próbálják Istennek a teremtésbe és a kinyilatkoztatásba rejtett eszmei magvait megtalálni és rendszerezni a katolikus tudományeszmény holisztikus igazságfogalma alapján. A rektor ajándékként a karon készített, a komplex ín- és szalaghálózatot leképező, robotkézhez fejlesztett programozható fonógépen készített rózsafüzért adott az egyházfőnek. Ferenc pápa az egyetemről a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre indult, ahonnan a hivatalos búcsúztatást követően hazautazott a Vatikánba.
Borítókép: A katolikus egyházfő gépe vasárnap délután szállt fel a Liszt Ferenc-repülőtérről (MTI)
