Felmérés: úgy kötünk szerződést, hogy el sem olvassuk

A szerződéseknek fontos szerepük és helyük van az életünkben, legyen szó munkaszerződésről, adásvételi szerződésről, szolgáltatási szerződésről … és még sorolhatnák, hiszen nagyon sokféle kötelmet szabályoznak a törvények. A szerződések lehetnek egyoldalúak, kétoldaúak, többoldalúak, lehetnek ingyenesek, visszterhesek, stb. Bizonyos feltételeknek szigorúan meg kell felelniük, de lényeges, hogy a felek szabad akaratukból kötnek megállapodást. Számos helyzetben kell kötelezően szerződést kötni, mint például annak érdekében, hogy egy szolgáltatásban részesüljünk – és számos alkalommal fordul elő, hogy el sem olvassuk, vagy nem vagyunk elég figyelmesek, hogy mit írunk alá. Mindennek pedig komoly következményei lehetnek. 

Fontos egyrészt tudatosítanunk, hogy komolyan vegyük és odafigyeljünk minden szerződésre, amit aláírunk, másrészt érdemes lenne felvilágosítani, oktatni az embereket, akár már iskolás korban arra, hogy egyáltalán mit jelent egy szerződés, mit kell tudni róla – véli Kis Júlia kolozsvári ügyvéd, a Jogaink Egyesület elnöke és alapító tagja. 

– Egy hazai felmérés szerint a romániai lakosság körülbelül 70 százaléka nem olvassa el egy szerződés minden kitételét, záradékát az aláírása előtt – illetve a megkérdezettek 95 százaléka elismerte, hogy az idők során legalább egy szerződést biztosan úgy írtak alá, hogy nem olvasták el, vagy nem szenteltek elég időt a szövegének a tanulmányozására, megértésére, és nem is tájékozódtak. Munkája során mit tapasztalt: mennyire figyelmesek ilyen esetekben, tehát szerződéskötéskor az emberek? Valóban ennyire jellemző a felületesség, vagy inkább szövegnemértésről lenne szó?

– Szerintem is, sajnos, nagyon sok esetben az emberek úgy írnak alá szerződéseket,  hogy előzőleg figyelmesen nem olvasták el, vagy nem teljesen. Többször előfordul,  hogy ha el is olvasták, nem értették meg teljes egészében a szöveget. Hogy miért is történik ez? A válasz szerintem elég összetett,  több tényező is közrejátszhat. Úgy tapasztaltam, hogy sokan azért nem olvassák el figyelmesen a szerződéseket, mert  megbíznak a szerződő partnerben, hogy az van “lepapírozva”, amiben megegyeztek előzőleg.  Sokszor előfordul a munkám során is, hogy az ügyfelek elmesélik, miben egyeztek meg egy adott szerződés megkötésekor, és hogyan működött az adott kapcsolat. Viszont amikor végigolvasom az erről szóló szerződésüket, ott teljesen más helyzet mutatkozik.

Sokan azért sem olvassák el a szerződéseket, mert meg vannak győződve arról, hogy amennyiben a dolgok nem alakulnak megfelelően, simán vissza tudnak majd lépni… Sajnos nem számolnak azzal, hogy előfordul, ennek bizony ára van és feltételei. A szerződés bizalomról is szól. Vannak, akik bizonyos szerződések esetében úgy gondolják, hogy a szerződést végig elolvasni és egyes kitételeit, záradékait megkérdőjelezni, bizalom hiányát feltételezi, veszélyeztetheti magát a szerződés létrejöttét, ezért emiatt sem olvassák el, esetleg csak átnézik és gyorsan aláírják.

Továbbá egyesek azért sem olvassák figyelmesen végig a szerződést, mert úgy gondolják, hogy bizonyos helyzetek úgysem fognak soha bekövetkezni.

Valóban, sok esetben a szerződések hosszúak, nagyobb terjedelműek, több oldalt is el kell olvasni, és a nyelvezete nehézkes. A szerződések többnyire tele vannak jogi kifejezésekkel, csavaros megfogalmazásokkal, amelyek idegenek sok ember számára.  Mivel a szerződések első sorban román nyelven vannak megírva, sokszor a hiányos nyelvismeret is hozzájárul ahhoz, hogy sokan úgy kötnek szerződést,  hogy azt nem olvassák végig.

Szerintem már az iskolában és egész fiatal korban többet kellene tanulni a szerződésekről: mi az, aminek benne kell lennie, milyen formája legyen, mikor ne írjunk alá szerződést, mi az, ami veszélyes lehet, mi ne maradjon ki belőle, stb.

Gyakran a szerződő felek nem számolnak azzal, milyen következményei lehetnek annak, ha nem értik, hogy mit írnak alá. Felelünk azért, amit aláírtunk, nem pedig azért, amiben megegyeztünk, és csak ahhoz van jogunk a másik féllel szemben, ami a szerződésben szerepel,  amit az alapján bevállalt a másik fél, és nem ahhoz, amit megígért, esetleg méltányosnak tartunk vagy elvárunk.

Általában a fontosabb szerződéseket, amelyek nagyobb értékről szólnak vagy  hosszabb időre kötik, elolvassák, sőt ügyvéd segítségét is kérik mielőtt aláírják. Ilyenek például az ingatlan vásárlások, kereskedelmi szerződések, nagyobb értékű ingóságok vásárlása, stb. esetén.

Fontos, hogy értsd, mit írsz alá. Igazából, ha a dolgok jól működnek, semmi nem változik az eredeti egyezséghez képest, a szerződésekkel nem is foglalkoznak. Általában a szerződések akkor kerülnek elő, amikor valami nem ment jól, akkor  fontos az, hogy valójában mi szerepel a szerződésben, mert ennek függvényében határozhatjuk meg, hogy milyen úton lehet tovább menni, milyen jogorvoslat létezik, mit lehet tenni, milyen megoldások léteznek.

Ügyvédként azt tapasztalom, hogy a legtöbben még mindig azért keresnek meg, mert van már egy adott szerződéses viszony, amikor gondok adódtak: orvosolni kell egy adott helyezetet, miután már aláírtak egy előnytelen szerződést. Tehát kevésbe jönnek szerződéskötés előtt tanácsot kérni. Azonban az utóbbi években nő az olyan esetek aránya, amikor az ügyfelek azért keresnek fel, hogy tanácsot adjunk szerződéskötés alkalmával: egy szerződést megszövegezzünk, véleményezzük, értelmezzünk, módosítsunk egy adott szerződés tervezetet, hogy azt olyan formában kössék meg, amely az érdekeiknek megfelel, és aláírásakor tisztában vannak a szerződéses előírásokkal.

Azt szoktam tanácsolni,  hogy szerződéskötés előtt mindig legyünk bizalommal, azonban próbáljunk végiggondolni minden olyan helyzetet, amikor valami rosszul működhet, ezt szabályozzuk le az érdekeinknek megfelelően és a törvényes előírásokat figyelembe véve, és akkor mondhatjuk, hogy van egy jó szerződésünk.

Ugyanakkor, mindig megéri inkább az előzetes konzultációra figyelni, hogy egy szakember a szerződést átnézze, értelmezze, kiegészítse az érdekeknek megfelelően, mintsem egy előnytelen szerződés esetén orvosolni kelljen a kialakult helyzetet.

A szerződésben foglaltak kötik a feleket, megéri előzetesen tanácsot kérni

– Jogilag mivel jár, mit eredményez az a helyzet, amikor valaki utólag rájön: nem az érdekeinek megfelelő szerződést írt alá, vagy nem értette pontosan, miről van szó, vagy meggondolná magát az egyik fél?

– Általában erre csak akkor jönnek rá az emberek, amikor valami gond adódik. Sokan ekkor olvassák el először a szerződést.  A szerződésben foglaltak kötik a feleket, a szerződés előírásait akkor is be kell tartan, ha ezt nem olvasták el, vagy nem értették meg pontosan mit vállaltak. A szerződést csak azokban az esetekben lehet felbontani, amikor a szerződés vagy a törvény ezt előírja. Előfordulhat, hogy valaki rájön, számára egy adott szerződés előnytelen, de nem tud kilépni belőle, mert a szerződés ezt nem teszi lehetővé, vagy ennek túlságosan magas ára van és nagy a veszteség. Amennyiben egy vitás helyzet alakult ki, mindig az első lépés az, hogy megnézzük, mit foglaltak a szerződésbe.

– A felmérésben főleg a banki hitelszerződésekre térnek ki, megállapítva, hogy az érintettek több mint fele félóránál kevesebb időt szán a szerződésre, vagy nem igénylik a szöveg tervezetet, hogy előzőleg tanulmányozzák. A nyilatkozóknak fele ismerte el, hogy legkevesebb egy kifejezést nem ért, 21 százalék pedig úgy véli, úgyis standard szerződés szövegről van szó, fölösleges tisztázni. Milyen következményekkel jár ez a hozzáállás hitelszerződéseknél?

– Az utóbbi években a hitelszerződések megszövegezése sokkal közérthetőbb, ez a már közel 10 év óta húzódó bírósági pereknek, uniós döntéseknek és a fogyasztóvédelmi szabályoknak köszönhető. Tapasztalatom szerint a 10-15 évvel ezelőtti hitelszerződéseket a többség nem olvasta el, nagyon könnyen és gyorsan lehetett egyébként hitelhez jutni. Manapság azért más a helyzet, a legtöbben szerintem elolvassák, vannak, akik szakember segítségét is igénybe veszik mielőtt aláírnak egy nagyobb hitelszerződést. Erre a bankok is odafigyelnek, hogy az ügyfelek olvassák el a szerződést, a hitel jóváhagyása ma már egy többlépcsős folyamat.

Igaz, hogy sok esetben standard szerződés szövegről van szó, de elméleti szinten mindig lehet tárgyalni és a feltételeken módosítani, bármilyen szerződés esetében. Gyakorlatilag is van erre példa, de általában ez akkor történik, ha a másik partnernek,  a banknak is vannak gazdasági érdekei –  nagyobb projekt vagy ügyfél esetén hajlandóak az adott szerződéseken módosítani. Akkor is fontos a szerződést elolvasni és a szöveget tisztázni,  ha standard szerződésről van szó, mert elsősorban azt kell tudni, hogy mit vállalunk, minden bekövetkezhező esetben mi az, amivel számolhatunk.

– Általában a közművekkel megkötött kötelező szolgáltatási szerződések esetén mondhatjuk el, nagyon sokan, hogy nem olvassuk el végig és figyelmesen a szerződést, több okból. Egyrészt nagyon nehezen érthető (tényleg érvényesül az “apró betűs rész”, sokszor szinte olvashatatlanul nyomtatják ki ezeket a szerződéseket), tartalmilag is sokszor bonyolult szövegek, másrészt gyakorlatilag nincs sok választása az ügyfélnek az eléje tett, tudomására hozott szerződés szövegének módosíttatására – legfeljebb átmegy egy másik szolgáltatóhoz, de ugyanez a helyzet áll elő ott is. Lehetne-e mégis “mozgástere” az ügyfélnek is, illetve mennyire vagyunk ügyfelekként kiszolgáltatottak ezekben az esetekben?

– Elméletileg minden szerződés esetében lehet mozgástere az ügyfélnek, mert minden szerződésnek a két szerződő fél szabad akarattal elfogadott feltételeit kell képviselnie. Gyakorlatilag azonban, az említett esetben ha a szolgáltató szerződéses feltételeit az ügyfél nem fogadja el, a szerződés nem jön létre. A szolgáltató általában csak akkor változtat ezeken a feltételeken, amikor anyagi vagy más érdeke ezt megkívánja. A szerződés előírásainak módosítására nem kötelezhető, csak ha ez a törvényes előírásoknak nem felel meg.

– Hasonló helyzetek állhatnak elő akár munkaszerződések megkötésénél, vagy valamilyen munkálat elvégeztetésére megkötött szerződésnél: figyelmetlenség, utólagos tisztázás, meggondolás... Minden ilyen esetben a bírósági eljárás lehet a megoldás, ha a felek nem egyeznek meg? 

– Ilyen szerződések esetén egyre jellemzőbb, hogy nagyobb a rugalmasság, és akár a szolgáltató vagy a munkaadók, de többnyire hajlandóak ezeken módosítani.  Egyébként, az ilyen esetekben jellemző az is, hogy ügyvéd segítséget kérik, már a szerződés megkötésekor.

Amikor egy szerződés vegrehajtása esetén problémák merülnek fel, a bírósági eljárás mindig az utolsó lépés. Elsősorban a békés megegyezést szoktam ajánlani az ügyfeleknek, a legtöbb esetben előzőleg a szerződő partnernek érdemes küldeni egy felszólítást, hogy a szerződéses kötelességeit tartsa be, vagy jelenjen meg egy egyeztetésen, ahol békés úton tárgyalásokat folytassunk ahhoz, hogy peren kívül  megoldást keressünk az adott problémára. Ha sikerül peren kívül megegyezni a szerződés felbontásával,  módosításával vagy végrehajtásával kapcsolatosan, ez mindkét fél számára előnyös, gyors és költséghatékonyabb megoldás lehet. Abban az esetben, ha a felek nem tudnak megegyezni, a bírósági eljárás a járható út.

– Általában (bármilyen) szerződéskötésnél, aláírásnál mit tanácsol a szakember a feleknek?

Kössenek szerződést írásos formában, ne hagyatkozzanak csak a szóbeli megegyezésre. Olvassák el a szerződést. Ne írják alá, ha nem értik. Ha nem értik, tisztázzák a másik féllel, fogalmazzák át a szerződés szövegét, hogy egyértelmű legyen. Amikor lehetséges,  kérjenek szerződés tervezetet,  amelyet nyugodtan át lehet tanulmányozni, ügyvéd segítségét kérni. Ha fontosabb, nagyobb értékű vagy hosszabb távra szóló szerződésről van szó,  célszerű, hogy egy ügyvéd is átnézze, mert sokszor a szakember észrevehet olyan veszélyeket,  amelyeket – habár el is olvastuk a szerződést – nem azonosítottunk be.

Még ha úgy is érzik, hogy nem igazán van lehetőség egyezkedni a másik partnerrel,  mert úgysem fog a szerződésen módosítani, akkor is feltétlenül olvassuk el figyelmesen a szerződést, hogy tisztában legyünk azzal, mit is vállalunk be.

Borítókép: illusztráció