Tízből négy embernek van megtakarítása, sokan készpénzt rejtegetnek
A Tavex Románia megbízásából készült Wisemetry Research felmérése szerint azon román állampolgárok közül, akik pénzt tudnak félre tenni, 86 százalék elsősorban biztonsági tartalékként kezeli megtakarításait, míg csupán 13 százalék gondol hosszú távú vagyonépítésre vagy pénzügyi gyarapodásra. A felmérés készítői szerint a romániai megtakarítási kultúrát alapvetően a védekezés és a kockázatkerülés jellemzi.
A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a megtakarítások mértéke általában alacsony: a válaszadók 60 százaléka jövedelmének legfeljebb tíz százalékát tudja félretenni. Az átlagos megtakarítási arány 12 százalék körül mozog. A férfiak általában nagyobb összegeket takarítanak meg, míg a nők inkább az alacsonyabb megtakarítási kategóriákban jelennek meg.
Ha beüt a krach, három hónapot bírnánk
A pénzügyi tartalékok sérülékenységét jól mutatja, hogy a megtakarítással rendelkezők közel harmada három hónapnál rövidebb ideig tudná fedezni kiadásait bevétel nélkül. További 31 százalék három-öt hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, és csupán 19 százalék mondta azt, hogy több mint egy évig képes lenne fenntartani jelenlegi életszínvonalát.
A romániaiak továbbra is elsősorban egyszerű, könnyen hozzáférhető formákban tartják pénzüket. A megtakarítók 60 százaléka banki megtakarítási termékeket használ, 39 százalék banki folyószámlán tart pénzt, míg 42 százalék készpénzt őriz otthon. Emellett 29 százaléknak van önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása, 26 százalék ingatlanba fektet, 17 százalék pedig befektetési alapokban tart pénzt. Az infláció elleni védekezésben sokan továbbra is a kézzelfogható eszközökben bíznak, az arany népszerűsége már az ingatlanbefektetésekével vetekszik.
Csak az extra pénzt teszik félre
A kutatás szerint a megtakarítási fegyelem erősen függ a jövedelmi helyzettől. Bár a megtakarítók 43 százaléka rendszeresen tesz félre pénzt, az alacsonyabb jövedelmű háztartások inkább csak alkalomszerűen, például extra bevételek esetén tudnak spórolni.
A következő egy év kilátásai sem túl optimisták: a megtakarítással rendelkezők egyharmada arra számít, hogy kevesebbet tud majd félretenni, vagy egyáltalán nem lesz erre lehetősége. Mindössze 14 százalék bízik abban, hogy többet tud megtakarítani, mint tavaly. A legtöbben a szórakozásra, az éttermezésre vagy az utazásra fordított kiadások csökkentésével próbálnának több pénzt félretenni.
A kutatás készítői szerint a romániai lakosság pénzügyi magatartását ma elsősorban a bizonytalanság és az inflációtól való félelem alakítja. A válaszadók 74 százaléka aggódik a pénz értékének romlása miatt, miközben bár sokan tájékozottnak érzik magukat pénzügyi kérdésekben, minden harmadik megtakarító már veszített pénzt elkerülhető döntések következtében.
Rácz Béla Gergely: sajátos a helyzet Romániában
A közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense szerint az idézett mikroszintű, lakossági felmérést tökéletesen kiegészítik és kontextusba helyezik a legfrissebb makrogazdasági adatok. Hozzátette: az Eurostat hivatalos adatai rámutatnak a romániai háztartások európai viszonylatban is sajátos helyzetére, azaz a pénzügyi eszközök és az adósságok terén is a lista végén áll az ország. A közgazdász szerint a mellékelt táblázat a legfőbb különbségeket foglalja össze.
„Ha a fenti hivatalos állományi adatokat összekötjük az idézett kutatás eredményeivel (pl. a válaszadók 42%-a otthon tartja a pénzét, a megtakarítás kizárólag a félelem és a vészhelyzetek miatt történik), nagyon tiszta, bár meglehetősen aggasztó gazdasági kórkép rajzolódik ki” – fogalmazott a BBTE egyetemi docense.
A „kettős lemaradás” paradoxona
Rácz Béla Gergely úgy véli, hogy Románia helyzete a nyugat-európai modellhez képest paradox: a háztartásoknak alig van hivatalos pénzügyi vagyonuk (részvények, kötvények, bankbetétek formájában a GDP mindössze 71,4%-át teszik ki, szemben a messze 100% feletti uniós átlaggal), de ezzel párhuzamosan az eladósodottságuk is marginális (GDP-arányosan mindössze 15,8%).
„Ez a rendkívül alacsony hitelállomány elsőre jól hangozhat (nem „úszik adósságban” a lakosság), valójában ennek azonban legalább két oka van: egyrészt nálunk legnagyobb Európában a lakástulajdonosok aránya, így lakáshitellel nyilván kevesebben rendelkeznek. Másrészt a pénzügyi közvetítőrendszer fejletlenségét és a pénzügyi kirekesztettséget is mutatja. Sokan azért nem vesznek fel hitelt, mert a bankok számára nem hitelezhetőek (alacsony vagy szürkegazdaságból származó jövedelem), a magas kamatkörnyezet elriasztja őket, vagy egyszerűen bizalmatlanok a rendszerrel szemben. Ez a bizalmatlanság tükröződik vissza abban a felmérési adatban is, hogy a megtakarítók 42%-a még mindig a „párnában”, készpénzben tartja a vagyonát” – jegyzi meg Rácz Béla Gergely.
Túlélés versus vagyonépítés
Emlékeztet: Nyugat-Európában a megtakarítások jelentős része befektetésekbe (állampapír, részvény, befektetési alapok) áramlik a hozamszerzés és a nyugdíjcélú öngondoskodás érdekében. Romániában ezzel szemben a megtakarítás defenzív jellegű. Mivel a pénzügyi eszközök (vagyon) állománya olyan kicsi, a háztartásoknak nincs érdemi biztonsági „puffere”.
„Ha elveszítik a munkájukat, nincs hova nyúlni – ezért igaz az adat, hogy a megtakarítók harmada alig három hónapot élne túl bevétel nélkül. A spórolás célja itt a puszta túlélés egy váratlan sokk esetén, nem pedig az anyagi gyarapodás” – fogalmaz az egyetemi docens.
Megjegyzi: Románia 10,7%-os rátával (áprilisi, éves adatok) Európa legmagasabb inflációjával küzd. Ilyen makrogazdasági környezetben a lakosság reáljövedelme folyamatosan erodálódik. Ez tökéletesen megmagyarázza a negatív (–1%-os) megtakarítási rátát: a mindennapi megélhetési költségek, az élelmiszerek és az energiaárak felemésztik a bevételeket.
„A lakosság tehát a folyó jövedelméből összességében nem tud félretenni, sőt feléli a tartalékait (vagy hitelhez, külföldi utalásokhoz folyamodik a fogyasztás fenntartásához). Azt viszont kevésbe magyarázza, hogy alacsony inflációs és növekvő reáljövedelmi kontextusban is negatív volt a megtakarítási ráta” – közölte lapunkkal Rácz Béla Gergely.
Úgy vélekedik: a Tavex/Wisemetry kutatásának szubjektív, lakossági érzetei („félelemből spórolunk”) száz százalékig szinkronban vannak az európai szintű makrostatisztikákkal. A romániai lakosság pénzügyi integrációja alacsony: kicsi a lakossági banki hitelállomány, cserébe keveset is tartanak náluk. A kiemelkedően magas infláció és a vékony pénzügyi tartalékok miatt a mindennapi gazdasági létbizonytalanság nem csupán szubjektív félelem, hanem statisztikailag is igazolható valóság.
A készpénz a legrosszabb befektetés
A pénzügyi szakembertől afelől is érdeklődtünk, hogyan érdemes megtakarítani. „Amint láttuk, a megtakarítók 42%-a otthon tartja a pénze egy részét. A jelenlegi infláció mellett ez azt jelenti, hogy 100 lej jövő ilyenkor már csak körülbelül 91 lejt fog érni vásárlóerőben. A készpénz a legrosszabb „befektetés”. Ezért a megoldás a következő: a megtakarítást olyan helyre kell tenni, ahol legalább az infláció egy részét kitermeli. A kockázatkerülő polgárok számára a román állampapírok (például a Tezaur vagy Fidelis programok) jó alternatívák, mivel adómentes kamatot kínálnak, de már a lekötött banki betétek is sokkal jobb opciót jelentenek az otthoni rejtegetésnél” – vélekedik Rácz Béla Gergely.
Tapasztalata szerint a legtöbben azt próbálják félretenni, ami a hónap végén megmarad. A statisztikák által is igazolt negatív megtakarítási ráta mutatja, hogy hó végére általában nem marad semmi.
„A megoldás a megtakarítás fix, amit kötelező kiadásként kell kezelni. Amikor megérkezik a fizetés, azonnal, automatikusan át kell utalni egy elkülönített számlára az előre meghatározott összeget, legyen az akár csak a jövedelem 5-10%-a. Amit „nem látunk”, abból nem is tudunk költeni” – tanácsolja az egyetemi docens.
Probléma továbbá, hogy az infláció miatt a megszokott életszínvonal fenntartása is egyre többe kerül, így észrevétlenül folyik ki a pénz a kezünkből. „A megoldás az, hogy legalább egy-két hónapig minden egyes elköltött lejt érdemes feljegyezni (egy füzetbe, excelbe vagy egy ingyenes mobilalkalmazásba). Szembesülni a valósággal sokkoló lehet, de csak így derül ki, hol vannak a szivárgások (például elfelejtett és nem használt előfizetések, túl gyakori kávézók/éttermek, impulzusvásárlások)” – fogalmazott a szakember.
A vésztartalék felépítése
Rácz Béla Gergely az egyéni vagy a családi vésztartalék létrehozására is felhívja a figyelmet, ugyanis a statisztikák szerint a romániai megtakarítók harmada legfeljebb három hónapig bírná bevétel nélkül.
„A fő cél egy legalább hat havi alapvető megélhetési költséget fedező biztonsági puffer felépítése. Ezt nem lehet egyik napról a másikra elérni, de ha megvan a havi cél, szép lassan növekedni fog. Ehhez az összeghez tényleg csak nagyon indokolt esetben (munkahely elvesztése, egészségügyi vészhelyzet, váratlan és kötelező nagyjavítás) szabad nyúlni. Ezek után érdemes befektetéseken gondolkodni” – ajánlotta a BBTE munkatársa.
Szerinte fontos ugyanakkor a drága adósságok leépítése. Megítélése alapján a folyószámlahitelek, a hitelkártya-tartozások és a személyi kölcsönök kamatai nagyon magasak. Úgy véli: a megoldás minden extra jövedelmet a legmagasabb kamatozású, rossz hitel előtörlesztésére kell fordítani.
„Amíg valakinek 20-30%-os kamatozású adóssága van, addig matematikailag nem éri meg befektetni, hiszen a banknak kifizetett hitelkamat mindig magasabb lesz, mint az elérhető hozam. Ugyancsak nagymértékben segít az impulzusvásárlások leépítése. Minden reklám arra ösztönöz, hogy azonnal vásárolj, ha nem, lemaradsz. A megoldás a következő: nem az azonnali impulzus által vásárolni, érdemes aludni rá két napot. Ha akkor is fontos, akkor érdemes a megvásárláson gondolkodni” – tanácsolta a pénzügyi szakember.
