Kevésbé gondolunk, ezért nem spórolunk nyugdíjas éveinkre

Arra a kérdésre, hogy mekkora összegű nyugdíjból tudnának jól kijönni egy hónapban, a megkérdezettek többsége átlagban 3650 lejjel számolt – ami több mint duplája az állam által fizetett átlagnyugdíj összegének, az 1736 lejnek. Az országos nyugdíjpénztár honlapján közölt adatok szerint jelenleg a nyugdíjasoknak körülbelül 7 százalékának van az említett 3650 lejnél nagyobb nyugdíja – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Egyesületének felkérésére készítettek nemrég. A Romániai Magánnyugdíjpénztárak Egyesülete (Asociaţia pentru Pensiile Administrate Privat din România, APAPR) szakmai szervezetbe tömöríti az összes hazai nyugdíjpénztár-kezelőt és letétkezelő bankot, tagjai érdekvédelmének céljával, valamint tájékoztatást, együttműködést igyekszik biztosítani a magánnyugdíjpénztárak területén. Az APAPR nem kormányzati, politikamentes, független szervezet, amely a Romániában működő összes kötelező (II. pillér) és önkéntes (III. pillér) magánnyugdíjpénztárat képviseli – olvasható az egyesület honlapján.

Kételkednek az állam jövőbeni segítségében

Az is kiderült a felmérésből, hogy cseppet sem foglalkoztatja az öregség a fiatalabbakat, hiszen a megkérdezett lakosság nagy többsége, 83 százaléka mondta azt, hogy egyéni kezdeményezésből nem tesz félre pénzt a majdani nyugdíjas éveire gondolva. Ugyanakkor fenntartásaik vannak azzal kapcsolatosan, hogy mennyire számíthatnak majd az államra nyugdíjasként. Hiszen több mint fele, 55 százaléka a válaszadóknak nyilatkozta, hogy aggodalommal tölti el, tud-e majd számára az állam egy megélhetési nyugdíjat biztosítani, és csupán 37 százalék volt bizakodó a tekintetben, hogy nem lesznek fennakadások a jövőben a nyugdíjak kifizetésénél.

Egy ideje nyilvánvaló, hogy jelentős szakadék tátong a mai dolgozó, tehát aktív lakosság jogos elvárásai és az állami nyugdíjrendszer korlátozott pénzügyi lehetőségei között – ellenben ez nemcsak Romániában, hanem világszerte probléma. Az APAPR elnöke, Radu Crăciun úgy véli, a kötelező magánnyugdíjalap, tehát a második pillér tulajdonképpen fedezi ezt az úgynevezett pénzügyi védelmi hiányt. Hiszen jellegénél fogva a megtakarítás itt nem jelent erőfeszítést (mint tudjuk, a keresetből levont nyugdíjjárulék egy nagyobb részét az állami társadalombiztosítási alapba, s egy kisebb részét, ami a kötelező magánnyugdíj hozzájárulást jelenti, valamely magánnyugdíjpénztár alapjába fizetik), közvetlenül a bruttó keresetből vonják le, a pénz folyamatosan gyűl az illető személyi számláján, az alapkezelők befektetik a járulékokat, így ezek hozamot termelnek, ugyanakkor Románia gzadasági fejlődését is támogatják – idézték közleményben az egyesület elnökét.

Sosem biztos a nyugdíj összege, a politikumtól függ

A felmérés arra is rávilágított, hogy a lakosság több mint fele számára sem nem biztos, sem nem nyilvánvaló, hogy az állami nyugdíjuk mekkora összeget fog jelenteni, hiszen tisztában vannak vele, hogy a nyugdíj értéke függ a politikai helyzettől, az éppen kormányon levőktől. „A pénzügyi stabilitás az utóbbi években fontos kérdéssé vált a romániaiak számára, de a legtöbbjük számára ez a stabilitás csak a napi kiadások biztosítását jelenti, míg a megtakarítás továbbra is olyan luxus, amelyet nem engedhetnek meg maguknak” – mutatnak rá a szociológiai felmérésben.

Egyúttal arra is kíváncsiak voltak, a lakosságnak milyen ismeretei vannak a magánnyugdíjpénztárakról, elsősorban a kötelező II. pillérről. A megkérdezettek 90 százaléka hallott a II. pillérről (ami jobb adat a 2019-es 85 százalékhoz viszonyítva); azzal is tisztában voltak (75 százalék, 2019-ben 73 százalék), hogy a magánnyugdíjalapba befizetett összeg a saját tulajdonukat képezi; ellenben csak 66 százalék (2019-ben 55 százalék) tudott arról, hogy részese és fizeti a hozzájárulást a kötelező alapba; 55 százalék azzal is tisztában volt, hogy a magánnyugdíjpénztárakba befizetett pénzösszeget a törvény garantálja; azt, hogy mennyi járuléka gyűlt össze, csupán 23 százalék tudta, és átlagban több mint 17 400 lejt említett (ez az összeg 8 300 lej volt 2019-ben, a megkérdezettek 17 százalékának válaszából); a befizetett járulék arányáról csupán a megkérdezettek 10 százaléka tudta, hogy az 3,75 százaléka a bruttó keresetnek. (A nyugdíjjárulék a bruttó kereset 25 százaléka, amelynek 21,25 százalékát az állami nyugdíjalapba, 3,75 százalékát pedig a kötelező magánnyugdíjalapba fizetik; részleteket a témában, továbbá számos egyéb kimutatást, például a pénzalapokról, pénzügyi helyzetről, saját befizetésekről a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság, az Autoritatea de Supraveghere Financiară, asfromania.ro honalpján találnak.)

Elsősorban anyagi helyzete aggasztja a lakosságot

Aggodalommal tölti el a megkérdezett lakosságot a saját pénzügyi helyzete, amelyet úgy érez, hogy rosszabb, mint 2019-ben volt: míg korábban 35 százalék mondta azt, hogy jó anyagi helyzetben van, idén ezek aránya 27 százalékra csökkent; a városi lakosság egyharmada szerint nehéz pénzügyi körülmények között él. Az anyagi gondok érthetően befolyásolják az emberek világlátását, felfogását, viszonyulását különféle társadalmi, közéleti kérdésekhez. Mindez látszik arra a kérdésre adott válaszokból is, hogy mit tekintenek jelenleg Romániában a legnagyobb problémának: 29 százalék a magas inflációt jelölte meg, 10 százalék az alacsony jövedelmeket, és csupán 4 százalékot foglalkoztatott immár a korrupció… A viszonyulás változását jól tükrözi, hogy 2019-ben az infláció a megkérdezettek alig 6 százalékát aggasztotta, míg az alacsony keresetek és a korrupció problémáját 18-18 százalék vetette fel. A világjárványok, az infláció és a geopolitikai instabilitás, a riasztó hírek által felerősített jelenlegi helyzet tükröződik az emberek megtakarításokkal kapcsolatos felfogásában és közvetetten a II. pillérbe tartozó magánnyugdíjakkal szembeni viszonyulásukban is – vonják le a következtetést a felmérés készítői. Hozzátették, a kutatás kimutatta, hogy három román állampolgárból kettő hisz legalább az egyik hamis információnak, amelyet az idők során a II. pillérről terjesztettek, mint például az, hogy elveszíthetik az összes befizetett pénzt, vagy hogy nincs szilárd garancia, szabályozás a felhalmozott összegekre vonatkozóan. (A felmérést a városi, 20–55 év közötti és átlagos, valamint annál nagyobb jövedelemmel rendelkező lakosság körében végezték 2022 szeptember végén, több mint ezer személy megkérdezésével.)

Hogyan gazdálkodnak a II. pillér kezelői?

A kormány nemrég felvetette egy javaslatban, hogy csökkentsék a magánnyugdíjpénztárak bevételét, az egyik általuk alkalmazott illeték megszüntetésével, amint indokolatlannak vélnek. A Hotnews hírportál ennek kapcsán azt elemezte, milyen gazdasági helyzetben vannak a hazai magánnyugdíjalap kezelői, a hét magánpénztár miként gazdálkodott, volt-e nyereségük, veszteségük, mennyi a kiadásuk az alkalmazottak keresetével. Romániában jelenleg hét magánpénztár vesz részt a II. pillérben a kötelező magánnyugdíj rendszerben: az NN, az Allianz, a Metropolitan, az Aegon, a BCR, a Generali és a BRD. Forgalmuk idén az első félévben 32 százalékkal esett vissza 2021 első félévéhez viszonyítva, és míg a tavalyi első féléves nyereségük 103,86 millió lej volt, az idén az első félévben ez az összeg csupán 3,39 millió lej volt (a profitjuk tehát közel 97 százalékkal maradt el a tavalyitól). Veszteséget számolhatott el a Metropolitan, a BCR és a BRD. Jelenleg több mint 7,8 millióan járulnak hozzá a II. pillérhez, tehát fizetnek kötelező magánnyugdíjjárulékot, tavaly az említett hét pénztárba több mint 577 millió lejt utaltak jutalékok formájában. A legtöbb alapkezelő nyereségcsökkenést könyvelhetett el, sőt egyesek jelentős veszteséget is elkönyvelhettek, mint például a Metropolitan, amely az említett időszakban több mint 26 millió lejes nettó veszteséget könyvelt el, szemben a tavalyi több mint 400 000 lejes nyereséggel.

Bevételkieséstől tartanak

Jelenleg, csak a II. pillérben több mint 92,4 milliárd lej értékű vagyont kezelő hét magánnyugdíj-kezelőnek a bevételei úgynevezett kezelési díjból származnak, amelyek két forrásból tevődnek össze: (a) egy összeg levonása a befizetett járulékokból, de legfeljebb 0,5%; b) a magánkezelt nyugdíjalap teljes nettó eszközállományának egy bizonyos százalékának levonása, de havonta legfeljebb 0,07%. A kormány, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság révén javasolta a befizetett járulékok utáni jutalék eltörlését, mindeddig azonban nem hoztak erről döntést, csupán azért, mert még nem találták meg rá a megfelelő indoklást – idézte a Hotnews Dan Cărbunaru kormányszóvivőt. Javasolnák továbbá, hogy egységes kezelési díjat szabjanak meg az elvégzett munkáért. A magánnyugdíjbiztosítók arra figyelmeztettek, hogy a járulékfizetési díjak megszüntetése tovább súlyosbítaná a bevételek idei csökkenését, ami hatással lehet a rendszer fenntarthatóságára. A hírportál által elemzett nyilvános adatok azt mutatják, amennyiben megszüntetnék a járulékok utáni jutalékot, a hét nyugdíjalap-kezelőnek jövőre mintegy 220 millió lejes bevétele lenne a II. pillér jutalékaiból, míg az éves kiadások elérnék a 400 millió lejt.