Miközben a polgármester megköszönte Ukrajna szomszédjainak az országnak nyújtott segítséget, Magyarországot – amely több százezer ukrán menekültet fogadott és történetének legnagyobb humanitárius segélyprogramját hajtja végre az ukrán emberek megsegítése céljából – kihagyta a felsorolásból. A hála és köszönet szavai helyett inkább kritikával illette Magyarországot – írta a lap.
A cikkíró úgy véli, az viszont akár jelzésértékűnek is tekinthető, hogy sem Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke, sem pedig Viktor Mikita, a megye katonai kormányzója nem vett részt az eseményen. Az említett politikusok korábban elsietett döntésnek nevezték a turul eltávolítását, illetve elismerték, hogy az ügy nem tesz jót Kárpátalja nyugalmának.
A lap emlékeztet arra, hogy ezáltal „megdöbbentő és megmagyarázhatatlan támadás” érte a munkácsi városvezetés részéről a kárpátaljai magyar közösséget. A helyi önkormányzat végrehajtó bizottságának döntésére hivatkozva Andrij Baloga polgármester elrendelte a munkácsi vár magaslatán álló turulos emlékmű elbontását, amit „barbár módon”, az alkotást szétfűrészelve azonnal meg is tettek. A kárpátaljai magyar szervezetek nyilatkozatban ítélték el a példátlan cselekményt, Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikai államtitkára pedig arra figyelmeztetett, hogy a háború kellős közepén egy ilyen eset destabilizálhatja a soknemzetiségű Kárpátalja nyugalmát. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter pedig berendelte az ukrán nagykövetség ügyvivőjét.
Azzal kapcsolatban, hogy mi lesz – a szakszerűtlen eltávolítás következtében súlyosan megsérült – turul sorsa, a három és fél méter magas ukrán címer avatóján a polgármester azt ígérte: a későbbiekben a vármúzeumban helyezik el, de előbb nyilván helyre kellene állítani…” – olvasható a cikkben.
Eredetileg 1896-ban, a magyar államalapítás ezeréves évfordulóján avatták fel a turult a hét millenniumi emlékmű egyikeként. Az első világháború után a csehszlovák hatóságok 1924-ben egyszer már eltávolították azt, majd a második világégést követően a vidékre bevonult szovjet csapatok 1945-ben beolvasztották és vörös csillagokat szabtak az egytonnás bronzalkotásból. Az 1945-ben elpusztított szobor másolatát Belény Mihály szobrász készítette el. Az emlékmű 2008-ban a helyi városvezetés jóváhagyásával, s Pákh Imre, Munkácsról elszármazott amerikai magyar üzletember és műgyűjtő finanszírozásával került vissza eredeti formájában Zrínyi Ilona egykori erődítményébe.
Kárpátalján már korábban is történtek támadások magyar történelmi és kulturális emlékhelyek ellen. A vereckei honfoglalási emlékjelet nemegyszer meggyalázták, vagy éppen a beregszászi és ungvári Petőfi-szobrot öntötték le festékkel, s törték le egy darabját. Több alkalommal jártak vandálok a szolyvai emlékparkban is… - emlékeztet a Kárpáti Igaz Szó.
