A maroknyi magyarság számára fontos minden alkalom, amelyen együtt lehetnek
Sikeres magyar napot szerveztek Marosújváron
Gulyásfőzéssel egybekötött magyar napot szerveztek Marosújváron szombaton, 2022. szeptember 3-án – a helybeli magyarság legnagyobb rendezvényét.
Az előkészületek nem kis izgalmat okoztak, a szervezők az esemény előestéjén még attól tartottak, hogy a szűnni nem akaró zuhogó eső ellehetetleníti a rendezvényt, esetleg úszómedencévé alakítja a helyszínt. Végül szombatra minden jóra fordult, a volt református iskola udvarán nem kényszerültek vízipóló bajnokságot szervezni gulyásfőző verseny helyett – ahogyan az egyik szervező tréfásan megjegyezte.
A Fehér megyei településen élő maroknyi magyarság régóta rendez magyar napot, de mivel a szervezőgárda időközben néhányszor kicserélődött és a rendezvény egy időben gulyásfőző verseny néven futott, nehéz lenne megmondani, hányadik az idei. Néhány éve a Sóváros Egyesület szervezi az eseményt, Kiss Kinga elnök elégedetten nyugtázta: „Egyik legsikeresebb gulyásfőzéssel egybekötött magyar nap volt, sokan mondták, hogy régóta nem volt ilyen jó a hangulat”. A Bethlen Gábor Alap által támogatott eseményre a környékbeli falvakról is eljöttek az érdeklődők.
A magyar napon a helybeliek megtekinthették a marosújvári néptáncos gyerekek fejlődését is. Mivel kevesen vannak, a közeli felvinci Létom Néptánccsoporthoz társultak, velük járnak oktatásra és fellépésekre. A vendégmeghívott fellépő a Miriszló Gyöngye Néptánccsoport volt, a jó hangulatot a magyarlapádi Pirospántlikás Zenekar biztosította.
Magyarlapádon szervezték meg a Nagyenyedi Református Egyházmegye nőszövetségi találkozóját
Tizenöt településről mintegy száz résztvevő vett részt szombaton azon a nőszövetségi találkozón, amelyre a járvány miatt csak két éves kényszerszünet után kerülhetett sor.
Az esemény ünnepi istentisztelettel kezdődött: prédikációjában Kürti Éva maroscsúcsi-koppándi lelkésznő a beteg gyermekéért könyörgő kananeita asszony történetére irányította a figyelmet, aki kemény előítéletekkel találta szembe magát, mégsem hátrált meg.
A Márk evangéliumából választott ige tökéletesen egybecsengett Borbándi Erika magyarlapádi lelkésznő előadásával, amelynek címe Előítéletek – mit kezdjünk velük? Az önvizsgálatra sarkalló előadáshoz interaktív lelki gyakorlatok is fűződtek.
A találkozón, a szokásnak megfelelően, énektanítás is volt, Boros Erzsébet, a Nagyenyedi Református Egyházmegye Nőszövetsége elnökének vezetésével. Majd a lelkipásztor asszonyok igazi kihívás elé állították a résztvevőket, amikor kánonéneklésre szólították fel őket. A sikeres kísérlet valódi zenei élményt nyújtott mindenki számára. Boros Erzsébet csombordi tiszteletes asszony az ünnepség záróakkordjaként egy alkalomhoz illő zsoltárt és két népdalt is elénekelt.
Borbándi Erika lelkipásztor bemutatta a közelmúltban felújított templom rövid történetét, értékeit, majd két könyvbemutatóra került sor. Az egyik az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségének frissen megjelent áhitatos könyve volt, a Halljátok meg az Isten szavát!, szerzői lelkipásztor nők és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet lány hallgatói. A másik Borbándi Erika imádságos könyve, a Mi atyánk ösvényén volt, amelyet Kürti Éva méltatott: „Ez a könyv segít felemelni a tekinteteket az Úrra” - vélte. A Bethlen Gábor Alap által támogatott kiadvány idén májusban, a felújított templom hálaadó istentiszteletén került az olvasók kezébe először, megkapó szövegének köszönhetően pedig hamar elkelt, utánnyomását tervezik.
A nőszövetség tagjai megbeszélték a közös terveiket, például a nőszövetség zászlójának újbóli elkészítését, illetve olyan közösségépítő tevékenységek megszervezését, mint a kismama- és hobbiklubok, anya-lánya napok, különféle jubileumok. „Nagy szükség van arra, hogy két év után újraindítsuk a tevékenységeket, újra összefűzzük azokat a szálakat, amelyek összekötnek és megerősítenek bennünket”- hangsúlyozta Borbándi Erika.
A nőszövetségi találkozón köszöntötték a legidősebb és legfiatalabb résztvevőket, a legtöbb gyermekes anyát illetve azt a jelenlevő hölgyet, akinek a legtöbb unokája és dédunokája volt. Az egyházmegyei találkozóra érkező nők közül sokan lekváradománnyal érkeztek, amit a Magyarlapádi Szórványkollégiumnak ajánlottak fel. A kellemes együttlét tombolázással és szeretetvendégséggel ért véget.
Nem fogyott el a közösség, újra istentiszteleteket tartanak a marosszentimrei református templomban
Vasárnap úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentiszteletre került sor a dél-erdélyi szórványmagyarság egyik ikonikus templomában, a marosszentimrei református műemléktemplomban.
Fotó: reformatus.ro
Prédikációjában Csalai Adorján vajasdi lelkipásztor Isten kimondhatatlan nagy szeretetéről és türelméről beszélt, amely felénk sugárzik, elkísér, utat mutat, gyógyít. A lelkipásztor igehirdetését mintegy húszan hallgatták, és ez mindenképp biztató jel egy „kihaltnak” vélt gyülekezetben.
A közbeszéddel ellentétben, Marosszentimrén nem fogyott el a gyülekezet, hét, főleg Vajasdról elszármazott személy alkotja a református közösséget. Gudor Botond esperestől megtudtuk: az idén májustól, a felújítást követő újjászentelési ünnepség óta, minden hónap első vasárnapján istentiszteletet tartanak és szeretettel várják az érdeklődőket.
„A szórványügy nem partizánakció, hanem a nemzeti közösség feladata, így mindenki bekapcsolódik, aki életjeleket ad és ezért imádkozik. A kérdés az, hogy felfigyelünk-e ezekre az életjelekre, vagy minimalizáljuk őket. Egy templom felújítása nem jelent automatikusan közösségi életet, ott, ahol nincs, közösségi életet kell szervezni”- hangsúlyozta Gudor Botond esperes.
Borítókép: KISS KINGA/ FACEBOOK
