A családi erőszak áldozatainak támogatását célzó Európai Szociális Alapból finanszírozott Vénusz-program összértéke 51 millió lej és lebonyolítói a Nemek Közti Esélyegyenlőségi Ügynökség, a megyei tanácsok és a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságok.
„A szociális szolgálat hiánypótló és valódi segítség a családi erőszak elől menekülő nők és gyermekeik számára, konkrét lépés az áldozatok megsegítésére. Nagy szükség van ilyen intézkedésekre, örülök, hogy Oláh Emese és a kolozsvári önkormányzat kezdeményezése mellé a Kolozs Megyei Tanács is felsorakozott” – mondta Rés Éva megyei tanácsos.
November 25-én, a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján az RMDSZ nőszervezete online kerekasztal-beszélgetéssel hívta fel a figyelmet az egyre súlyosabb problémára.
– Kényes témához nyúlt az RMDSZ a családi erőszak megelőzését szolgáló törvény módosítása kapcsán. Kaptunk hideget-meleget, amikor elindítottuk a kampányt. Többen kérdezték, hogy tényleg úgy gondoljuk-e, hogy ez az erdélyi magyar társadalom legnagyobb problémája. Mi mégis büszkék vagyunk arra, hogy olyan lépéseket tettünk, amelyekkel az áldozatokat segítjük – mondta Csép Andrea RMDSZ-es képviselő. A törvény módosítását a nők közötti és párton kívüli összefogásnak köszönhetően tudták módosítani – mutatott rá. Hozzátette: megrázó volt számára, hogy a hatóságok „mosták a kezüket”, mert szerintük ennél jobban nem lehetett megoldani ezt a kérdést. – Amióta a törvény életbe lépett és a rendőrség kibocsáthat távoltartási rendeletet, az áldozatok nagyobb biztonságban vannak, és a bántalmazott eltávolíttathatja a bántalmazót a családi otthonból. Sikerült módosítani az audiovizuális médiát szabályozó törvényt is olyan értelemben, hogy amikor családon belüli erőszakról van szó híradás, riport kapcsán, kötelezően fel kell tüntetniük az áldozatokat segítő, ingyenesen hívható zöldszámot, amely eddig is létezett, de nem népszerűsítették – számolt be az elért eredményekről.
A 2019-es adatok alapján tavaly közel 8000 hosszú távú és majdnem 8000 ideiglenes távoltartási rendeletet adtak ki. A képviselő szerint a 15,5 ezer távoltartási rendelet egyharmadát megsértették, és a bántalmazó zaklatta a bántalmazottat. Összehasonlítva a 2018-as és a 2019-es adatokat, tavaly 68%-kal csökkent azon esetek száma, amikor kiskorúakat kéregetésre kényszerítettek; a kiskorúak kéregetésre való felbujtás általi bántalmazása pedig 12%-kal. A testi sértések aránya 36%-kal, a gyilkossági kísérletek 21%-kal, a szexuális korrupció 16%-kal, a halált okozó ütések 10%-kal, míg a családelhagyás 5%-kal csökkent. A román rendőrség 2020 első kilenc hónapjára vonatkozó adataiból kiderült: 6500 ideiglenes távoltartási rendeletet adtak ki, ez 10%-os növekedést jelent a 2019-es év hasonló időszakához képest. 2020-ban 18%-kal nőtt a távoltartási rendeletet megsértők száma is 2019-hez mérten – sorolta az adatokat Csép Andrea.
– Mivel a nők elleni erőszak 80%-a otthonukban történik, az otthon védelme nagy kihívást jelent mindenki számára. 2019-ben közel 26 ezer ilyen esetet jelentettek be, az elkövetők 91,5%-a férfi, 7,5%-a nő volt. A 26,4 ezer nyilvántartásba vett áldozat 18%-a férfi, 77%-a nő, 2% kiskorú fiú, 3% kiskorú lány volt. Azt viszont nem tudni, hogy az esetek száma azért nőtt-e, mert az áldozatok bátrabban jelentették az ellenük elkövetett erőszakot, vagy növekedik a bántalmazások száma a világjárvány időszakában – fogalmazott az RMDSZ-es képviselő. Megtudtuk: az országos segélyhívó számot nagyon kevesen hívják Erdélyből (néhány eset), a listát Ilfov megye vezeti.
– A világjárvány miatt fokozottabb a kiszolgáltatottság, a bezártság és összezártság érzete. A mindennapi bizonytalanság, a megélhetési instabilitás, a számos krízishelyzet növeli a feszültséget a családban. Az amúgy is terhelt kapcsolatokban mindez táptalaja lehet az erőszakos cselekedeteknek. Azok az agresszorok, akik eddig sétával csökkenteni tudták a bennük levő agresszív feszültséget, most nem tehetik meg. Emellett csökkent az áldozatok támogatáshoz való hozzáférése is – vázolta a helyzetet László Éva pszichológus, BBTE-oktató. Hozzátette: világszerte a tanácsadó központok, így a BBTE központja is nagyrészt áttért az online és telefonos támogatásra, ami a helyzetet még komplexebbé és súlyosabbá teszi.
A Székelyudvarhelyen tevékenykedő szociális és mentálhigiénés szakember, Telman Enikő azt mesélte: az elzártság és a járvány hatására egyre több depressziós személy vagy pszichiátriai beteg bántalmazza társát vagy akár gyermekét. – Ha a családban a férfi dönt, a nő pedig engedelmeskedik, ez megerősíti a férfi domináns szerepét és a nő alárendeltségét. Az ideiglenes távoltartási végzés bevezetése nagyban segítette a munkánkat. Előfordult, hogy a hatóságok nem tudtak bemenni az áldozat házába, mivel az agresszor fejszével, láncfűrésszel fogadta őket. Most, a távoltartási végzés birtokában a rendőrséggel, a polgármesteri hivatal szociális munkásaival együtt megyünk be. Az agresszort azonnali hatállyal el tudjuk távolítani. Ha a bántalmazott ezt nem akarja, őt kísérjük védett lakóotthonba, ahol egy éven át ingyenes ellátásban, pszichológiai tanácsadásban részesül – magyarázta György Enikő székelyföldi szakember.
Csiszér Csaba, a Hargita megyei védőközpont vezetője, illetve Mayer Hajnal, a kolozsvári védőközpont munkatársa elmondta: a védett otthonban tartózkodó nők és gyermekek a hatóság jelenlétében kommunikálhatnak a bántalmazóval.
Nagy Gizella mentálhigiénés szakember, az unitárius nőszövetség képviselője arról értekezett: a bántalmazottak általában nagyon nehezen szánják rá magukat, hogy kilépjenek a megromlott párkapcsolatból, és a bántalmazott ilyenkor is gyakran közvetlen környezete ellenkezésével találja magát szemben. Ezért nagy szükség lenne arra, hogy ebben az áthidalásos periódusban az egyházi közösségek, nőszervezetek vagy civil szervezetek a bántalmazottakat támogassák – mutatott rá.
Megtudtuk: a szomszédok, a családtagok gyakran azért nem jelentik fel a bántalmazót, mert félnek tőle, de a törvény arra is lehetőséget ad, hogy névtelenül jelezzük a hatóságoknak a bántalmazás tényét, megjelölve a pontos címet. A törvény pedig egyenesen tiltja a gyermekbántalmazás bejelentésének elmulasztását. Bántalmazásnak minősül az is, ha gyermeket koldulásra kényszerítenek.
A bántalmazás lassan és fokozatosan alakul ki a kapcsolatban. Kis pofonnal kezdődik, majd súlyosbodik, és bántalmazó kapcsolattá válik, amiből a nő nagyon nehezen tud szabadulni. Folyton abban reménykedik, hogy megjavul a helyzet, és közben az is ellehetetleníti, hogy nincs hova költözzön a gyerekével. Nagy Gizella szerint akkor kellene kilépni a kapcsolatból, amikor a bántalmazottban megfogalmazódik, hogy fél a párkapcsolatában, és a félelem okai is nyilvánvalóvá válnak. Csép Andrea képviselő kifejtette: a bántalmazóknak is szükségük lehet rehabilitációra, ám az ehhez szükséges törvénymódosítás folyamata még zajlik. György Enikő szakember beszámolt arról, hogy már alkalmazott eredményesen tanácsadást agresszorok esetében, ezért az megoldást jelenthet a helyzet rendezésére. Családi erőszak esetén egyébként sem a válást javasolják, hanem szaktanácsadáson való részvételt. Elhangzott: az, akit gyerekkorában a szülei bántalmaztak, felnőttként bántalmazóvá válhat, azaz a gyerekkori traumái a párkapcsolatára is kihathatnak.
A segítségkérés nem a gyengeség jele, ezért a kerekasztal résztvevői arra bátorították a bántalmazó kapcsolatban élőket, kérjenek segítséget civil szervezetektől, hatóságoktól.
