Új szakaszba lép a pazarlás elleni törvény: szigorúbb vállalati felelősség
Az élelmiszer-pazarlás világprobléma, így Romániát is érinti. Emlékezetes, hogy Klaus Iohannis államfő 2024 tavaszán kihirdette az új, élelmiszerpazarlás-ellenes törvényt, amely több újdonságot is tartalmazott. Egyrészt a boltokat kötelezte, hogy alacsonyabb áron adják el azokat az élelmiszereket, amelyek közelednek a lejárat időpontjához. Másrészt nyomást gyakorolt az üzletekre és a vendéglátóipari egységekre, hogy a fel nem használt élelmiszert adományozzák állatmenhelyeknek.
Évente mennyi élelmiszert dobunk el?
Amennyiben vendéglőben étkezünk, és nem ettük meg az egész adagot, akkor a megmaradt ételt hazavihetjük, s a vendéglő nem számolhat fel többletet a csomagolóanyagért. Statisztikai adatok szerint tíz eldobott élelmiszerből hat a háztartásokból kerül ki, három a vendéglőkből, egy pedig a kiskereskedelemmel foglalkozó cégektől. Egy romániai táplálkozási szakértő szerint az otthoni élelmiszer-pazarlás annak is betudható, hogy túl sok mindent vásárlunk, aminek aztán nem vesszük hasznát, nem esszük meg, és a végén eldobjuk.
Az élelmiszer-pazarlás aggasztó méreteket öltött Romániában. A statisztikák szerint Romániában évente több ezer tonna élelmiszert dobunk el naponta a szemétbe, ez pedig évente 3,45 millió tonna kidobott élelmiszert jelent. Lakosokra lebontva egy személy évente 188 kilogramm élelmiszert dob el. Az EU-ban évente 58 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe.
Új kötelezettségek
Romániában az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó jogszabály 2026. április 1-jétől alapvetően új szakaszba lép: a korábbi általános ajánlások helyett kötelezően teljesítendő vállalati előírások lépnek életbe. Az agrár-élelmiszeripari szektor szereplői – köztük a kiskereskedelmi láncok, termelők, forgalmazók és a vendéglátóipari (HoReCa) szektor vállalatai – immár konkrét intézkedések végrehajtására és éves jelentéstételre kötelezettek.
A változásra a regionális élelmiszermentő hálózatok is felkészültek: a Kolozs Megyei Regionális Élelmiszerbank szerint már most jelentősen megnőtt az érdeklődés a vállalatok részéről a megfelelési megoldások iránt.
Az új szabályozás értelmében minden érintett vállalatnak legalább két intézkedést kell választania: élelmiszer-felesleg megelőzése (tervezés, készletgazdálkodás), lejárathoz közeli termékek árának csökkentése, élelmiszer-adományozás engedélyezett közvetítőkön keresztül vagy alternatív hasznosítás (feldolgozás, komposztálás, takarmány).
Emellett a cégeknek éves csökkentési tervet kell készíteniük, amelyet egy országos platformon jelenteniük kell a hatóságoknak. Továbbá a vállalt intézkedéseket végre kell hajtaniuk, ellenkező esetben a hatóságok akár 40 ezer lej bírságot is kiróhatnak rájuk.
Nő a céges érdeklődés Kolozs megyében
A Kolozs megyét, Fehér, Szeben és Beszterce-Naszód megyéket ellátó Kolozs Megyei Regionális Élelmiszerbank szerint a vállalati érdeklődés látványosan emelkedik. Az illetékesek beszámolója szerint eddig 22 új szerződést már megkötöttek, ugyanakkor nyolc további előkészítés alatt áll. Arról is tájékoztatták a közvéleményt, hogy az utóbbi időszakban mintegy 15 vállalat kért információt, illetve több nagy szereplővel zajlanak egyeztetések.
„A cégek számára egyszerűbb és olcsóbb most megfelelően kezelni a felesleget, mint később a nem megfelelés következményeivel szembesülni” – mondta Andreea Bobiș, a Kolozs Megyei Regionális Élelmiszerbank elnöke.
Hogyan működik a rendszer, fő kihívások a cégeknél
A törvény előírásai szerint a cégek és az élelmiszerbank egyeztetik a termékeket, utóbbi pedig elszállítja az árut. Válogatás és (szükség esetén) hűtés történik, majd az adományok civil szervezetekhez kerülnek. A rendszer több mint 140 partnerszervezeten keresztül működik – a hálózat jelenleg több mint 31 ezer ember ellátását támogatja. A leggyakoribb adományok zöldségek és gyümölcsök, de a kínálat változó.
A rendszer működésének a feltérképezésekor a szakemberek azt tapasztalták, a cégeknél jelentkeznek a hiányos belső nyilvántartások, nem kialakított adományozási folyamatok, illetve félelem a jelentési kötelezettségektől. Sok esetben tévhit, állítják a szakemberek, hogy az adományozott élelmiszer nem jut el biztonságosan a rászorulókhoz – a szervezet szerint ez szigorúan ellenőrzött folyamat.
A Kolozs Megyei Regionális Élelmiszerbank arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a kötelezettséget társadalmi értékké alakítsák.
Szőcs Boruss Attila: a szigorítás fontos és régóta szükséges lépés
Az Élő Föld (Asociația Acces la Pământ pentru Agroecologie – ALPA) ügyvezetőjétől afelől érdeklődtünk, hogy milyennek ítéli a jogszabályt.
„Az ALPA szemszögéből az élelmiszer-pazarlás elleni törvény szigorítása fontos és régóta szükséges lépés, hiszen Romániában továbbra is óriási mennyiségű élelmiszer kerül a szemétbe, miközben a vidéki közösségek gyengülnek, kisgazdaságok tűnnek el, és sok család számára nehézzé válik az egészséges élelmiszerhez való hozzáférés. Ugyanakkor a pazarlás problémája nem csupán fogyasztói kérdés, hanem szorosan összefügg azzal, ahogyan ma az ipari élelmiszerrendszer működik. A túltermelésre és állandó túlkínálatra épülő modellben rengeteg teljesen fogyasztható termék már a termelés vagy a kereskedelem szintjén kiesik a rendszerből, gyakran pusztán esztétikai vagy piaci logisztika okok miatt. Sok kisgazda számára gazdaságilag nem is éri meg bizonyos terményeket piacra vinni” – válaszolta Szőcs Boruss Attila.
Az ügyvezető közölte: az ALPA szerint az élelmiszer-pazarlás valódi csökkentése csak akkor lehetséges, ha a szabályozás együtt jár a helyi és az agroökológiai élelmiszerrendszerek megerősítésével. A rövid ellátási láncok, a helyi piacok és a közvetlen termelő-fogyasztó kapcsolatok jóval kevesebb veszteséget termelnek, miközben erősítik a vidéki közösségeket és a helyi gazdaságot.
„Az élelmiszer nem egyszerű árucikk: minden kidobott kenyér, tej vagy zöldség mögött termőföld, víz, energia és emberi munka áll. Ezért a törvény sikerének kulcsa nemcsak az adminisztratív kötelezettségekben rejlik, hanem abban is, hogy képes-e támogatni az együttműködést az élelmiszerbankokkal, a helyi termelőkkel és a civil szervezetekkel, miközben a társadalom újra megtanulja értékként kezelni az élelmiszert” – mondta.
Megtudtuk: az ALPA egy kalotaszegi civil szervezet, amely az agroökológiai gazdálkodás, a termőföldhöz való igazságos hozzáférés és az élő vidéki közösségek megerősítéséért dolgozik. A szervezet főként Kalotaszeg és a nyugat-erdélyi dombvidék térségében tevékenykedik, ahol kisgazdákkal, fiatal termelőkkel, helyi közösségekkel és nemzetközi partnerekkel együtt olyan mezőgazdasági modelleket támogat, amelyek egyszerre védik a biodiverzitást, a talajt és a vidéki életet.
Az ALPA célja olyan helyi élelmiszerrendszerek erősítése, amelyek egészséges élelmet biztosítanak az embereknek, miközben méltó megélhetést teremtenek a gazdálkodók számára, és hozzájárulnak a táj hosszú távú regenerációjához.
Filmvetítésekkel is az ételpazarlás ellen
Ezen a területen igen aktív civil szervezet, a Fenntartható Kolozsvár (Clujul Sustenabil) részéről is kértünk állásfoglalást a témával kapcsolatban.
„Az élelmiszer-pazarlás azon témák egyike, amelyekkel folyamatosan foglalkozunk, mert ez viselkedési, rendszerszintű és kulturális probléma is egyben. Iskolai műhelyfoglalkozásokkal kezdtük, ennek nyomán megszületett egy útmutató kézikönyv az 5–12. osztályosok számára, amelyet a Food Waste Combat és a Kolozsvári Élelmiszerbank közreműködésével dolgoztunk ki. Hozzájárultunk továbbá a Let’s Go Circular projekt keretében készített körforgásos gazdasági cselekvési tervhez is, ahol az élelmiszer-pazarlást egy tágabb rendszer részeként vizsgálják” – közölték.
Ugyanakkor tudatták: a Művész mozival partnerségben több Green Film Days kiadásban is részt vettek, műhelyfoglalkozásokat és beszélgetéseket szerveztek az élelmezésről, a pazarlásról és a felelős fogyasztásról. Így a filmvetítések a közösségi gondolkodás és párbeszéd tereivé váltak. Nemrég elindították a CINEFarfuria elnevezésű oktatási programot is, amely az élelmiszerek és az éghajlat kapcsolatával foglalkozik, és hat hónap alatt több mint hatszáz résztvevőhöz jutott el.
„Rendszerszinten a Kolozsvári Polgármesteri Hivatallal közösen valósítjuk meg a Turn the Tables európai projektet, amelynek célja a fenntartható élelmezés bevezetése a közintézményekben, az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a helyi termelők támogatása” – szögezték le.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a szakemberek szerint miként lehet csökkenteni az élelmiszer-pazarlást.
„A magánszemélyek a vásárlások megtervezésével, a reális adagok készítésével és a hűtőszekrényben tárolt készletek megfelelő kezelésével előzhetik meg a pazarlást. Az éttermek és a szupermarketek számára az élelmiszer-pazarlás elleni törvény hét lehetőséget biztosít, a gyorsított értékesítéstől és az adományozástól kezdve az állatmenhelyekkel való együttműködésen át egészen a gilisztakomposzt előállításáig. Mi emellett egy regionális élelmiszerfelesleg-újraelosztó központ létrehozását is javasoljuk. Úgy véljük, hogy az élelmiszer-pazarlás a generációs traumák és a mélyen rögzült szokások problémája is. Éppen ezért egyszerre dolgozunk a gyermekekkel, az intézményekkel és a közösséggel” – válaszolták szerkesztőségünknek a Fenntartható Kolozsvár képviselői.
Kolozsvári élelmiszerbank: javaslatok a pazarlás megelőzésére
Az élelmiszer-pazarlás legfontosabb intézménye, az úgynevezett élelmiszerbank, ahová a megmaradt élelmiszereket tárolják. Sîrb Andreától, a civil szervezet sajtószóvivőjétől elsősorban azt kérdeztük, honnan származik a legtöbb élelmiszer, amely a kolozsvári élelmiszerbankhoz kerül?
„A kolozsvári élelmiszerbank kizárólag gazdasági szereplőkkel működik együtt, és a legtöbb adományozott élelmiszer szupermarketekből származik. A magánszemélyek nem adományozhatnak közvetlenül az élelmiszerbanknak. Az egyetlen alkalom, amikor ők adományozhatnak, az Országos Élelmiszergyűjtés ideje. Ez kampány, amelyet a Romániai Élelmiszerbankok Szövetsége (FBAR) szervez évente kétszer, húsvét és karácsony alkalmával. Ilyenkor a partnerüzletek vásárlói tartós élelmiszereket vásárolhatnak és adományozhatnak, amelyek később a közösségük rászoruló tagjaihoz jutnak el” – válaszolta a képviselő.
Arra is kíváncsiak voltunk, hány tonna élelmiszer érkezik a Kolozs megyei regionális élelmiszerbankhoz egy hónapban? Lapunkkal tudatta: a Kolozsvári Élelmiszerbank régiójában (Kolozs, Fehér, Szeben és Beszterce-Naszód megyék) átlagosan körülbelül 130 tonna élelmiszer érkezik havonta. Az élelmiszerek útja nagyon rövid: 24 órán belül akár két tonna tejtermék is eljuthat a rászoruló gyermekekhez, családokhoz vagy idősekhez.
„Minden egy telefonhívással kezdődik. Az adományozni kívánó vállalat felveszi velünk a kapcsolatot, majd az operatív vezető megszervezi az útvonalat, a sofőrök elindulnak az átvételi pontra, visszaérkezéskor pedig a hivatalosan engedélyezett raktár átveszi a termékeket, amelyeket szétválogatnak, nyilvántartásba vesznek, és az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően tárolnak. Szabályokat kell betartanunk ahhoz, hogy az élelmiszereket szállíthassuk. A hűtőrendszernek működőképesnek kell lennie, a hőmérsékleti bizonylatokat ki kell nyomtatni. A raktárban a hűtött tárolási zónának tökéletes állapotban kell lennie” – válaszolta Sîrb Andrea.
Természetesen afelől is érdeklődtünk, hová kerülnek az élelmiszerbankból származó élelmiszerek? „Az élelmiszereket 142 szociális programokat működtető civil szervezethez juttatják el: gyermekotthonokhoz, idősek otthonaihoz, szociális kantinokhoz, szenvedélybetegeket segítő központokhoz, fogyatékkal élők intézményeihez, hajléktalanszállókhoz, oktatási központokhoz, valamint állatmenhelyekhez stb.” – írta.
A szakembernél afelől is érdeklődtünk, mit kell tenniük a magánszemélyeknek és az éttermeknek a törvény és a „józan ész” betartása érdekében?
„Az élelmiszer-pazarlásról szóló jogszabály az agrár-élelmiszeripari szektor gazdasági szereplőire vonatkozik (kiskereskedők, termelők, forgalmazók vagy HoReCa vállalatok), nem pedig a magánszemélyekre. A törvény betartásához minden vállalatnak legalább két intézkedést kell alkalmaznia az alábbi kategóriákból: az élelmiszer-felesleg keletkezésének megelőzése (tervezés, FIFO-elv: First In, First Out); a termékek árának csökkentése lejárat előtt; az élelmiszerek adományozása fogyasztásra engedélyezett fogadó szervezetekkel (például élelmiszerbank) kötött partnerségek révén; alternatív felhasználás (feldolgozás, komposztálás, takarmány). Emellett a vállalatoknak éves élelmiszerpazarlás-csökkentési tervet kell készíteniük, azt pedig be kell nyújtaniuk a Mezőgazdasági Minisztérium platformján. Ugyanakkor a vállalt intézkedéseket ténylegesen végre kell hajtaniuk.”
Bár a törvény a magánszemélyekre nem vonatkozik, az EU statisztikái szerint az évente kidobott élelmiszer több mint 50 százaléka a háztartásokból származik. Ezért mindenkit arra ösztönöznek, hogy tudatosabban bánjon az élelmiszerrel.
„Amit mindannyian tehetünk, mondta a szakember, a következő: hetente ellenőrizzük a hűtőt, bevásárlólistát készítsünk és tartsuk be, helyesen tároljuk az élelmiszereket és alkalmazzuk a FIFO-elvet, különbséget teszünk a »minőségét megőrzi« és a »fogyasztható« jelölések között, óvatosan bánunk az akciókkal („egyet fizet, kettőt kap”), ha többet vásároltunk, megosztjuk másokkal, kreatív, pazarlásmentes recepteket használunk, valamint figyeljük, s tudatosítjuk a saját pazarlásunkat” – válaszolta Sîrb Andrea.
