Országos stratégia az élelmiszer-hulladék keletkezésének kiiktatására
Aurel Simion mezőgazdasági államtitkár rámutatott, az Európai Unió által finanszírozott kutatási projekt becslései értelmében az EU-ban megtermelt élelmiszerek mintegy 20 százaléka vész kárba. Romániában a jelenlegi adatok szerint évente mintegy 2,55 millió tonna élelmiszert dobnak ki, ami körülbelül 129 kg-ot jelent fejenként. Ennek a mennyiségnek a 24%-a főtt étel, 22%-a gyümölcs, 21%-a zöldség és 1%-a hús. Az élelmiszer-pazarlás városon fokozottabb, a vidéki településeken a hagyományos módszerekkel hasznosítják a háztartási ételmaradékot. Hozzátette: legalább kétféle – gazdasági és környezeti – költséget generál az élelmiszer-pazarlás, ezért kellene ösztönözni az adományozást.
Aurel Simion mezőgazdasági államtitkár szerint a szaktárca jelenleg öt olyan projektet finanszíroz, amelyek az élelmiszer-pazarlás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozzák.
A fenntartható fejlődési főosztály is a napokban tette közzé az általa készített és a romániai lakosság élelmiszer-pazarlással kapcsolatos megítélését vizsgáló felmérését. E szerint a romániai háztartásokban a pékáruk (17%) és az otthon megfőzött ételek (36%) kerülnek a legnagyobb valószínűséggel a szemétbe. Ez a felmérés arra mutat rá, hogy a zöldségek 6%-át, a gyümölcsök 4%-át dobjuk ki. Az élelmiszer-pazarlási tendencia az utóbbi években jelentősen csökkent (2020-ban 2016-hoz képest), 63,8%-kal, illetve 61,11%-kal. A felmérés szerint a városi fogyasztók termelik az élelmiszer-hulladék akár 50%-át.
Jövedelmünk 40%-át élelmiszerre költjük, és ennek 33-50%-a egyenesen a kukába kerül. A fejenként naponta kidobott étel mennyisége egy teljes étkezésre való mennyiség, azaz körülbelül fél kilogramm élelem – derül ki a felmérésből. Mindazonáltal a pazarlás átlagos szintje a romániai városi fogyasztók körében a 2016-os 10,43%-ról 2020-ra 6,5%-ra csökkent, és a becslések szerint 2030-ra sikerül elérni az élelmiszer-pazarlás 50%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzést. A fenntartható fejlődési főosztály felmérése interjúalanyainak 71%-a válaszolta azt, hogy egyáltalán vagy csak nagyon kevés élelmet dob ki, 25%-a pedig mérsékelt vagy elfogadható mennyiségű ételpazarlást ismert be. A megkérdezettek 66%-a a megmaradt élelmiszert az állatoknak adja, ha ehhez még hozzáadjuk azt a 4%-ot, aki a megmaradt ételt komposztálja, akkor az a következtetés vonható le, hogy a romániai lakosok 70%-a újrahasznosítja az ételmaradékokat. Fontos megjegyezni, hogy újrahasznosításnak minősítették azt is, ha a válaszadó odaajándékozta valakinek (15%), lefagyasztotta (9%) vagy felhasználta más étel elkészítéséhez (6%) a maradékot.
A fenntartható fejlődési főosztály egyik tanácsosa, Cornel Bertea Hanganu viszont úgy gondolja: az ételt kidobó romániaiak aránya ennél valamivel nagyobb lehet, mert olykor a megkérdezettek nem ismerik be, ha olyat tesznek, amihez negatív konnotáció társul. Ezúttal az interjúalanyok 50%-a úgy nyilatkozott, a megvásárolt élelmiszerek kevesebb mint 10%-át dobja ki, és csak 10% vallotta azt, hogy az általa vásárolt élelmiszerek 30%-a landol a kukában.
Az is kiderült, hogy az ételpazarlók 44%-a azért dobja ki az ételt, mert túl nagy mennyiséget főzött, 11%-uk azért, mert ritkán jár vásárolni és az olyankor megvásárolt nagyobb mennyiség időközben megromlik. Nyolc százalékuk pedig nem készít bevásárlólistát, ezért olyan élelmiszert is megvesz, amit később mégsem fogyaszt el. „Jól tudjuk, ha vásárlás előtt nem készítünk listát, akkor hajlamosak vagyunk olyasmit is megvenni, amire nincs szükségünk. Sőt: ha éhesen megyünk vásárolni, akkor minden valószínűséggel több áru kerül a kosárba, mint amennyi szükséges” – mutatott rá a tanácsos.
Ami az élelmiszer-vásárláskor elköltött pénzösszeget illeti, az interjúalanyok közel 40%-a havonta átlag 500-1000 lejt, 26%-a 200-500 lejt, 22%-a 1000-2000 lejt, 7%-a 200 lejnél kevesebbet és 3%-a 2000 lejnél többet költ élelmiszerre.
A fenntartható fejlődési főosztály magára vállalta a katalizátor szerepét az országos stratégia kidolgozásában, amely kiiktatná az élelmiszer-hulladék keletkezését. Felmérik azt az élelmiszerhulladék-mennyiséget, ami akár két vagy négy évre előrevetíthető, vagy amely lehetővé teszi az összehasonlítást európai és globális szinten.
A magánszemélyekkel ellentétben a romániai vendéglátóipar már intézkedéseket léptetett életbe az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében, és ennek eredményei már látszanak.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése mindannyiunk felelőssége, ezért is érdemes jobban odafigyelni a vásárlási szokásainkra és a maradék újrahasznosítására. A főosztály javaslatai szerint vásárláskor ellenőrizzük a termék szavatosságát és főzzünk kisebb adagokat. Továbbá a hűtőszekrényben úgy helyezzük el az élelmiszereket, hogy azok több ideig elálljanak. Emellett javasolják még az ételmaradék kerti komposztálását, ami jót tesz a növényeknek.