Hangsúlyos a fiatal munkanélküliek száma
ÖSSZEFOGLALÓ
Az elmúlt évtizedben a gazdasági és a szociális jelenségektől függően alakult a munkanélküliségi mutató Romániában, de a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében volt a legalacsonyabb a munkanélküliségi arány. A felsőfokú végzettségűek esetén a legmagasabb munkanélküliséget – 5,8%-ot – 2014-ben mérték. Érdekes volt megfigyelni azt az összefüggést, ami a munkanélküliség csökkenése és a munkanélküliség időtartamára vonatkozott. Amikor ugyanis 2016-ban a munkanélküliek száma csökkent, akkor a munkanélküliség átlagos időtartama nagyobb volt, 14,6 hónap. 2020-ban sok ember vált munkanélkülivé, ám az állástalan időszak átlaga nem haladta meg a 10,1 hónapot.
Romániában az inaktív – gyermekek, nyugdíjasok, háztartásbeliek – és az aktív lakosság közötti arány az előbbi javára tolódott el a 2010–2020 közötti időszakban. Például 2020-ban az inaktív lakosság 10,3 millió fő volt, ami a lakosság 53,5%-át tette ki. A munkavállalás szempontjából inaktív személyek többsége a 15–24 és az 50–64 év közötti korosztályból kerül ki. A nemek megoszlása szerint az inaktív lakosság körében a nyugdíjhoz közel álló nők száma a legmagasabb.
A munkakeresők jó része hamar elbátortalanodik. Néhány tízezer emberről van szó, akik dolgoznának, de vagy nem sikerült munkahelyet találniuk, vagy nem is kerestek, mert nem hittek abban, hogy találnak, vagy nem tudták, hogyan kezdjenek hozzá az álláskereséshez. Az ilyen emberek nem érzik azt, hogy szakmailag fel vannak készülve, vagy úgy gondolják, hogy a koruk miatt nem alkalmaznák őket. Az elbátortalanodottak többsége (2020-ban 23,1%) a 45–54 év közötti korosztályból kerül ki. A leginkább érintettek az 55 évnél idősebb munkavállalók.
Aggasztó viszont azon 15–24 év közötti fiatalok száma, akik nem dolgoznak, és nem is tanulnak. A jelenséget angolul Not in Employment, Education or Training kifejezéssel, illetve NEET betűszóval illetik. A NEET-mutató rávilágít az oktatási rendszerből való kikerülés és a munkaerőpiacra való bekerülés közötti átmeneti időszak nehézségeire, az oktatási rendszeren kívüli fiatal generáció foglalkoztatottságának problémáira. 2020-ban ezen fiatalok aránya 14,8% volt: több volt körükben a vidéken élő, illetve több nőt soroltak ebbe a kategóriába.
Szintén az Országos Statisztikai Intézet mutatott rá arra, hogy az elkövetkező ötven évben az ország lakossága a mostani felére csökkenhet. Az elöregedés miatt Románia egy hellyel hátrébb kerül a lakosság szerinti európai rangsorban. Hollandia, amelynek jelenleg 17,4 millió lakosa van, megelőzheti az országot a lakosság számát illetően.
Mindezek ellenére azért a munkavállalók számának növekedését vetítik előre, mert az 55 évnél idősebbek is dolgozni fognak – mutat rá a Szakképzésfejlesztő Európai Központ (CEDEFOP). Ha 2000-ben az 55 évnél idősebb lakosoknak csak 56%-a dolgozott, 2030-ra az ilyen korú lakosok 82%-a fog dolgozni. A 65 évnél idősebb munkavállalók száma pedig 2030-ra eléri a 2020-as szám kétszeresét. Sőt, 2030-ban kétszer annyi 65 év feletti személy él majd Romániában, mint 2020-ban. A CEDEFOP szerint az elkövetkező tíz évben több munkahely lesz az építőiparban, a mezőgazdaságban viszont egyre kevesebb. A feldolgozóiparban a munkaerő-elhelyezés attól függ, hogy az élelmiszeriparban, ital- és dohánygyártó iparban és mérnöki szolgáltatások terén hogyan alakul a foglalkoztatás.
Nőni fog a kiskereskedelemben, szállásadásban, étkeztetésben és fuvarozásban dolgozó munkavállalók száma, viszont a logisztikai ágazatban és szállításban dolgozók számát jelentős mértékben befolyásolja a robotizálás és az automatizálás. A jogi, könyvelési, tanácsadási és távközlési ágazatban dolgozók sikereket érhetnek el, míg az adminisztrációban tevékenykedők teljesítenek majd a legrosszabbul.
A CEDEFOP rávilágított a Romániára, Magyarországra és Lengyelországra jellemző jelenségre: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma jelentősen növekszik, de a nekik kínált állások száma nem fog ezzel arányosan nőni, ami jókora rést eredményez majd a kereslet-kínálat szintjén.
„A romániai gazdasági struktúra nem tud állást biztosítani olyan nagyszámú felsőfokú végzettnek. Az emberek álláspontja ugyan az, hogy minél többet tanulsz, annál jobban boldogulsz, de a munkaerőpiac nem kínál minden felsőfokú végzettségűnek állást” – hívta fel a figyelmet Cătălin Ghinăraru, a Munka és Szociális Védelem Országos Tudományos Kutatóintézet kutatója. Ghinăraru szerint a romániai felsőfokú végzettségűek 40%-a a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben helyezkedett el. A munkavállalók közel 60 százaléka pedig olyan munkakörben dolgozik (vendéglátóipar, kiskereskedelem, szolgáltatások), amelyhez nincs szükség felsőfokú végzettségre.
A munkahelyteremtés és a munkahelymegszűnés egymással párhuzamosan van jelen a piacon és a gazdaságban, ám a szakemberek szerint az a normális, hogy míg az egyik szektorban megszűnnek, a másikban új állásokat hoznak létre. Úgy vélik, addig nincs gond, amíg a megszűnt állások száma kisebb az új állások számánál.
(Borítóképünk illusztráció)
