A miniszterelnök az ülés kezdetén hangsúlyozta, hogy a tervezet három okból szükséges: egyrészt az európai alapok lehívása múlik rajta, másrészt a társadalmi igazságosságot kell helyreállítani bizonyos visszásságok – például az indokolatlanul korai nyugdíjazások és a teljes fizetéssel megegyező nyugdíjak – korrigálásával. Harmadrészt a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát is biztosítani kell.
„Nemcsak az európai alapok lehívásának szempontja miatt, hanem a minimális társadalmi igazságosság biztosítása, bizonyos visszásságok – például a túl korai nyugdíjazás és a nyugdíj, amely megegyezik az utolsó fizetéssel – korrigálása érdekében kell ezeket a módosításokat meghozni. Emellett a nyugdíjrendszert is fenntartható alapokra kell helyezni a következő években úgy, hogy a rendszerbe befizetett évek biztosítsák a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát” – mondta.
Az új szabályok értelmében a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára a jelenlegi 48 évről fokozatosan 65 évre emelkedik, mégpedig a korábbi 10 helyett 15 éves átmeneti időszak során. A tervezet azt is rögzíti, hogy nyugdíjuk legfeljebb az utolsó nettó fizetésük 70 százaléka lehet. Jelenleg a bírák és ügyészek szolgálati nyugdíja a legutóbbi bruttó fizetésük 80 százalékát teszi ki.
Bolojan szerint az ülés után elindítják a felelősségvállalási eljárást, és várhatóan kedden terjesztik a parlament elé, miután megvitatták az esetlegesen beérkező módosító javaslatokat.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) csütörtökön bejelentette: negatívan véleményezte a tervezetet.
Az EU november 28-ig adott határidőt a módosítás elfogadására, és ettől tette függővé, hogy Románia megkapja a 231 millió eurónyi PNRR-forrást. Nagy kérdés az Alkotmánybíróság álláspontja, a taláros testület korábban formai okokra hivatkozva elutasította a módosítást.
Megszüntetnék az indokolatlan korkedvezményt
Ilie Bolojan kormányfőt arról kérdezték csütörtök este a Digi24 televíziónak adott interjúban, hogy a bírák és ügyészek különnyugdíjának szabályozása után megvizsgálják-e a többi nem hozzájárulás alapú nyugdíj helyzetét. Bolojan rámutatott, jelenleg az 55 és 64 év közötti román állampolgároknak mindössze az 53 százaléka aktív gazdaságilag. A többiek közül egyesek külföldön élnek, de nagyon sokan nyugdíjasok.
„Évről évre egyre többen vonulnak nyugdíjba úgy, hogy nem veszi át a helyüket a következő generáció” – magyarázta, hozzátéve, hogy ha a kormány nem hoz intézkedéseket az indokolatlan korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetésére, nem fogják tudni korrigálni ezt a helyzetet. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeire vonatkozó módosításokat ki kell terjeszteni a különnyugdíjban részesülő többi csoportra is, figyelembe véve azonban azt is, hogy ki milyen típusú munkát végzett az aktív éveiben. Példaként említette, hogy a különféle intézményeknél őrszolgálatot teljesítő csendőrök dolgozhatnak 60–65 éves korukig, a bevetési egységek tagjai számára azonban biztosítani kell a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét.
Eltörölnék a kivételeket a nyugdíj-állami fizetés halmozását illetően
Ilie Bolojan elmondta azt is: az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket. Hozzátette, a törvénytervezet jelenleg közvitán van, néhány napon belül vélhetően véglegesítik és elindítják az eljárást az elfogadására. Bolojan szerint a jogszabályjavaslatot vagy felelősségvállalással, vagy parlamenti eljárással fogadják el, erről szintén a következő napokban születik döntés. „Nincsenek nézeteltérések a törvénytervezet kapcsán” – szögezte le.
