Winkler Gyula: mentalitásváltásra van szükség
A különböző európai intézmények (Európai Bizottság, Európai Tanács és Európai Parlament) hatékony együttműködésének köszönhetően a napokban végre érvénybe lépett az az új irányelv, amelyről az elmúlt két évben a Szabadság hasábjain is többször írtunk: a Right to repair elnevezésű kezdeményezés értelmében könnyebb és olcsóbb lesz megjavíttatni, mint lecserélni az elektronikai és háztartási cikkeket, mint például a porszívót, a kávégépet, a mixert, a légkondicionáló berendezést, a mikrohullámú sütőt vagy akár a mobiltelefonokat.
A cél visszaszorítani a fogyasztói társadalom túlkapásait, meghosszabbítani ezeknek az eszközöknek az élettartamát és lehetővé tenni azt, hogy a vásárlók megfizethető áron megjavíthassák azokat. Pontosabban arra kötelezik a gyártókat, hogy elsősorban javítsák meg a meghibásodott készülékeket, illetve biztosítsanak cserealkatrészt, s amennyiben ez semmiképpen sem lehetséges, csak akkor ajánlják fel új termék megvásárlását. Az irányelv életbe lépésével fel fog lendülni a javítási ágazat, kevesebb hulladék keletkezik, és fenntarthatóbb üzleti modellek jelenhetnek meg, remélik a kezdeményezők.
Az irányelv alapján bevezetik az úgynevezett európai javítási tájékoztatót, amely segítségével a szervizelők világos tájékoztatást adhatnak a fogyasztóknak az olyan tudnivalókról, mint például a javítás időtartama, feltételei és ára. Az irányelv ugyanakkor létrehozza a javítás európai online platformját annak érdekében, hogy a fogyasztók és a javítók könnyebben felvehessék a kapcsolatot egymással, illetve arról is rendelkezik, hogy 12 hónappal meghosszabbítja a javítás után az eladóra vonatkozó jótállási időt.
A gyártók trükkjei
Érdemes megjegyezni azt is, hogy az utóbbi időben a gyártók úgy alkotják meg termékeiket, hogy a fogyasztók nehezebben juthassanak hozzá azok komponenseihez. Emlékszünk például arra, hogy a régebbi telefonok hátlapja könnyen lepattintható volt, akkumulátora szintén egy mozdulattal eltávolítható és így cserélhető volt. A mai telefonoknál ez már sokkal körülményesebb.
Hordozható számítógépeknél is hasonló a helyzet, az újabb eszközökön gyakran látható, hogy az akkumulátor kívülről nem hozzáférhető, az eszköz burkolatát pedig a gyártó által „feltalált”, nem szokványos formájú csavarhúzóval lehet csak felnyitni. Továbbá a gyártók nem bocsátanak harmadik felek rendelkezésére alkatrészt vagy diagnosztikai szoftvert – írják a Right to repair mozgalom tagjai a magyarországi Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez tartozó ludovika.hu weboldalon.
A tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk
Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője a témával kapcsolatban a Kolozsvári Rádió magyar adásában elmondta: a kérdéskörrel kapcsolatban elsősorban mentalitásváltásra van szükség.
– Magától nem fog megtörténni a változás, a tagállamoknak ugyanis kötelezettségeket kell vállalniuk. Az irányelvet a tagországoknak a következő két évben kell effektív életbe léptetniük, így a bukaresti parlamentnek is ilyen irányú jogszabályt kell elfogadnia. Az Európai Parlament áprilisban döntő többséggel fogadta el az irányelvet – mondta a képviselő.
Tudatta: az elkövetkező időszakban európai szinten átfogó tájékoztatási kampány indul mind a termékek gyártói, mind pedig a fogyasztók irányába.
A gyártóknak tíz évig kell biztosítaniuk cserealkatrészeket a termékek számára. Ugyanakkor tájékoztatniuk kell a vásárlót a javítóműhelyek helyéről és elérhetőségéről. A gyártóknak nem szabad akadályoztatniuk vagy megnehezíteniük a termékek javítását. Kiemelte: kérdés, mekkora költségig hajlandó egy fogyasztó megjavítani a meghibásodott terméket.
– Amennyiben a javítás az új termék árának az egyharmada, akkor a fogyasztó már lecseréli a régit. Ezért az irányelv leszögezi: az alkatrészeket elérhető áron kell a fogyasztó számára biztosítani. Ez nagyon fontos kitétel – jelentette ki Winkler Gyula.
Tudatta azt is, hogy a tagállamoknak lehetőségük van különböző támogatási programokat bevezetniük, az ilyen eljárásokkal ösztönöznék a mentalitásváltást, s vele együtt hozzájárulnának a javítási költségek fedezéséhez. Az állam a központi költségvetésből például javítási utalványokat bocsáthat ki, vagy szaktanfolyamokat támogathat, fontos ugyanis, hogy legyen a javítási munkát elvégző kellő számú szakember.
