Dacian Cioloș volt miniszterelnök az általa alapított Együtt Romániáért párt nevében a törvénytervezet visszavonására szólította fel az RMDSZ-t, elítélve a szövetség "haszonleső" magatartását. Cioloș szerint a tervezet etnikai enklávék létrehozását javasolja a Gyulafehérváron megígért"nemzeti szabadság" megteremtésének ürügyén.
A volt kormányfő szerint Romániának nemzetiségtől, vallástól és régiótól függetlenül minden lakosáról gondoskodnia kell, és szerinte "elfogadhatatlan, felelős politikushoz méltatlan" dolog ellentétet szítani Románia lakosai között, a bukaresti hatalom "gyengeségét" kihasználva.
A Băsescu-féle Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője, Marius Pașcan volt Maros megyei prefektus szerint is az RMDSZ a koalíció kiszolgáltatottságát akarja kihasználni, hiszen aznap terjesztette be törvényjavaslatát, amikor a koalíció elveszítette többségét a képviselőházban. A szociálliberális koalíció "kétségbeesett" helyzete etnikai szeparatizmust, és enklávék kialakítását eredményezheti - figyelmeztetett a PMP politikusa.
Pașcan felidézte, hogy a román parlament idén már elutasított egy olyan tervezetet, amely autonómiát irányzott elő az "úgynevezett Székelyföld" számára, másfelől viszont az RMDSZ-nek a kormányoldallal kötött "politikai alkukkal" sikerült újraindíttatnia a korábbi alapításkor alkotmánysértőnek bizonyult marosvásárhelyi katolikus iskolát, és sikerült a "magyart második hivatalos nyelvvé előléptető" rendelkezéseket beépíttetnie az új közigazgatási kódexbe, amely szintén elbukott az alkotmányossági szűrőn.
Kelemen Hunor szerint a "román testvéreknek" nincs okuk aggodalomra, mert "senki nem akarja ellopni Erdélyt". A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva magyarázta azt a törvénytervezetet, amelyet a szövetség a száz évvel ezelőtt elfogadott gyulafehérvári nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó bekezdésének a törvénybe iktatására nyújtott be.
Kijelentette: a magyar érdekképviselet évek óta várt arra a gesztusra, hogy román oldalról kezdeményezik a gyulafehérvári nyilatkozat beiktatását a román jogrendbe. Látván azonban, hogy ez nem történt meg, maga lépett. "Eltelt száz év, amely után egy erős többség, egy önbizalommal rendelkező, és a kisebbségekhez korrekt módon viszonyuló nemzetnek el kellene gondolkoznia a történteken. Ha ez a nyilatkozat az egyesülés alapja, akkor ennek a kisebbségekre vonatkozó pontjait is komolyan kell venni" – mondta Kelemen.
Kijelentette: november folyamán dolgozta ki a szövetség a törvénytervezetet, de nem akarta megzavarni ennek benyújtásával a román nemzeti ünnep előkészületeit. Ezért határozták el, hogy a december elsejei centenárium után terjesztik be a törvényt. Hozzátette: sem a koalíció pártjaival, sem az ellenzékkel nem egyeztettek, de valamennyi párt támogatására számítanak. Kijelentette: a többség-kisebbség viszonyt nem szabad a hatalom - ellenzék összefüggésében tárgyalni.
Arra a kérdésre, hogy nem tart-e az esetleges nacionalista reakcióktól, Kelemen Hunor kijelentette: ha a magyarok a csendes lélegzésen túl bármilyen lépést tesznek, azonnal lesznek, akik hisztérikusan reagálnak.
"Azt üzenem, hogy román testvérek, ne féljetek, senki nem akarja ellopni Erdélyt! A lojalitást sokféleképpen el lehet nyerni, de egy nemzeti kisebbség leginkább akkor lesz lojális az állam és az ország iránt, amelyben él, ha nem érzi veszélyeztetve a nemzeti identitását" - jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke hozzátette: a szövetség pragmatikus politikára törekedett eddig is, és az után is ezt az utat választja, hogy a hét elejétől a koalíciós pártoknak immár nincsen meg a többségük a parlament alsó házában. Azokat a törtvénytervezeteket szavazza meg, amelyeket hasznosaknak ítél a társadalom számára, akár a kormányoldalról, akár az ellenzéktől érkeznek.
Az RMDSZ hétfőn jelentette be, hogy törvénytervezetbe foglalta és a parlament elé terjesztette az Erdély Romániával való egyesülését egyoldalúan kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat nemzeti kisebbségekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a mai napig nem valósultak meg.
A jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, a bíróságokon és törvényszékeken. A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.
