Egyhangúlag elfogadott határozatában a testület törölte az elnökválasztás időpontjára vonatkozó 2024/756-as kormányhatározat, illetve az elnökválasztás menetrendjére vonatkozó 2024/1061-es kormányhatározat alapján lebonyolított teljes választási folyamatot. Az alkotmánybíróság döntése nyomán az első elnökválasztási forduló eredménye érvénytelen.
Az elnökválasztási folyamatot teljes egészében elölről kell kezdeni, a kormány új időpontot tűz ki az elnökválasztásra, és meghatározza az elnökválasztás új menetrendjét.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) feloldotta a Călin Georgescu államelnök-választási kampányával kapcsolatos SRI-, SIE- és belügyminisztériumi jelentések titkosítását. Az ismertetett információkból kiderül, hogy Călin Georgescu független jelölt TikTok-kampánya egymillió euróba került, egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozott a választások lebonyolítását szolgáló távközlési és informatikai rendszerekbe, Románia pedig az agresszív orosz hibrid hadviselés célpontja.
Csoma Botond: Az RMDSZ elfogadja a döntést
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei képviselője, szövetségi szóvivő lapunk kérdésére elmondta: az RMDSZ elfogadja az alkotmánybíróság döntését, amelynek természetesen még közzé kell tennie a határozat indoklását. A politikus fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az ország nem jutott volna ebbe a helyzetbe, ha az állami intézmények tették volna a dolgukat. Mint kiemelte, az alkotmány értelmében a hivatalban levő Klaus Iohannis államfő mandátuma az új elnök hivatalba lépéséig tart. Elmondta: most az a fontos, hogy minél hamarabb összeálljon egy kormányképes parlamenti többség, és olyan kormányt alakíthasson, amely valóban az emberek érdekeit szolgálja.
Kelemen Hunor: Valakiknek felelniük kell
Precedens nélküli döntést hozott pénteken az alkotmánybíróság - jelentette ki pénteken Kelemen Hunor. A szövetségi elnök szerint meg kell várni az alkotmánybíróság indoklását, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az illetékes intézmények - köztük az elnöki hivatal, a hírszerző szolgálatok és az ügyészségek - több információt hozzanak nyilvánosságra a döntés hátteréről, ellenkező esetben nem tudják visszanyerni az állampolgárok bizalmát.
"Egyértelmű, hogy nagyon sok probléma merült itt fel, és ezekért valakiknek felelniük kell. Miért nem tudtak dolgokról? Ha tudtak, miként jutottunk ide? Miért nem tették a dolgukat az állam intézményei?" - sorolta a tisztázásra váró kérdéseket Kelemen Hunor.
Nem világos, meddig „húzhatja” Iohannis
Kelemen Hunor kizártnak tartja Klaus Iohannis államfő mandátumának meghosszabbítását szükségállapotra való hivatkozással. Emlékeztetett, hogy az alkotmány 83. cikkének első bekezdése szerint Románia elnökének mandátuma öt évre szól, és ez Klaus Iohannis államfő esetében december 21-én lejár. Ugyanakkor a második bekezdés értelmében az elnök mandátuma akkor ér véget, amikor az új elnök leteszi a hivatali esküt. Kelemen szerint a két bekezdés egymásnak ellentmond. "Ebben a pillanatban nem tudjuk, hogy ezt hogy értelmezi az alkotmánybíróság" - magyarázta.
Az RMDSZ elnöke idézte a 83. paragrafus harmadik bekezdését is, amely szerint az elnök mandátuma szükségállapot vagy háború esetén sarkalatos törvénnyel meghosszabbítható, de szerinte ez a bekezdés ebben a helyzetben nem alkalmazható.
Szerinte az alkotmánybíróságnak kell tisztáznia, hogy miként kell értelmezni az első két cikkelyt. "Ha a jelenlegi államfő nem maradhat tisztségben, akkor ügyvivő államfőként az új szenátusi elnök veszi át a helyét. Ha tisztségben maradhat Iohannis az elnökválasztásig, maradjon. De a harmadik lehetőséget kizártnak tartom. Az nem történhet meg" - szögezte le Kelemen.
PNL: A lehető legjobb hír!
A PNL első alelnöke szerint a teljes elnökválasztási folyamat érvénytelenítése a legjobb hír a romániaiak számára. Valeriu Iftime úgy nyilatkozott: a hír felkavaró, de a jelenlegi zavaros állapotok között a lehető legjobb hír.
Azt mondta, Románia jobb sorsot érdemel, és az alkotmánybíróság döntésének engedelmeskedve nulláról meg kell szervezni az államelnök-választást. Úgy vélekedett, nagyon egyértelmű, törvényes és elfogadható okok állhatnak az alkotmánybíróság döntésének hátterében. Kijelentette: amennyiben valóban elölről kezdődik az elnökválasztás teljes folyamata, a PNL új jelöltet fog állítani.
Terheș: A választások tisztaságának aláásása támadás Románia szuverenitása ellen
Üdvözölte a Román Nemzeti Konzervatív Párt (PNCR) elnöke, Cristian Terheş az alkotmánybíróság pénteki döntését. Emlékeztetett, hogy államfőjelöltként és a PNCR elnökeként is beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, előbb az első forduló eredményeinek, majd - a választások befolyásolásáról szóló jelentések titkosításának feloldása után - a teljes választási folyamatnak az érvénytelenítését kérve.
"A választások tisztaságának aláásása támadás Románia szuverenitása ellen" - fogalmazott Cristian Terheş.
Ciolacu: Az egyetlen igazságos megoldás
Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán megállapította, hogy az alkotmánybíróság döntése a teljes elnökválasztási folyamat megismétléséről az egyetlen igazságos megoldás, miután nyilvánosságra kerültek a CSAT ülésén bemutatott dokumentumok, amelyekből kiderül, hogy Oroszország beavatkozása durván torzította a szavazás eredményét.
"Az elnökválasztást meg kell ismételni" - írta bejegyzésében a PSD elnöke. Hozzátette: a hatóságoknak ki kell deríteniük, hogy kik az elnökválasztás masszív befolyásolására tett kísérlet felelősei. Ciolacu szerint a romániaiaknak egyértelmű, bizonyítékokon alapuló válaszokra van szükségük a hatóságok részéről, mivel az állami intézményekbe és az ország működését megalapozó demokratikus folyamatokba vetett bizalom alapvetően ettől a vizsgálattól függ.
A miniszterelnök a parlamenti mandátumok hitelesítését és az Európa-barát pártok által támogatott kormány felállítását nevezte a legsürgősebb teendőnek. Emlékeztetett arra, hogy erről korábban szándéknyilatkozatot írt alá a PSD, a PNL, az USR és a nemzeti kisebbségek frakciója.
Cioalacu bejegyzése szerint az új, Európa-barát kormány kinevezése fontos jelzés az üzleti szféra és a külföldi befektetők számára, tekintettel az elmúlt két hét aggasztó fejleményeire.
Simion: Államcsíny!
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Facebook-bejegyzésben reagált arra, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a teljes elnökválasztási folyamatot.
"Szégyen! Államcsíny van folyamatban! Nem vonulunk utcára, nem hagyjuk magunkat provokálni, ennek a rendszernek demokratikus úton kell megbuknia"- írta Simion.
Lasconi: A román állam lábbal tiporta a demokráciát!
Az USR elnöke, Elena Lasconi pénteken bírálta az alkotmánybíróság döntését. A politikus szerint pénteken a "román állam lábbal tiporta a demokráciát" és anarchiába taszította az országot. Kijelentette, hogy meg kellett volna tartani az elnökválasztás második fordulóját.
"Tiszteletben kellett volna tartanunk a román nép akaratát. Akár tetszik, akár nem, kilencmillió román állampolgár - belföldön és a diaszpórában egyaránt - törvényes és legitim szavazatával kifejezte, hogy melyik jelöltet akarja államfőnek" - nyilatkozta Lasconi.
Ciucă: Példa nélküli döntés
A PNL volt elnöke és államfőjelöltje, Nicolae Ciucă szerint az alkotmánybíróság döntése az elnökválasztás teljes folyamatának megismétléséről példa nélküli a romániai demokrácia történetében, és nehéz próbatétel az ország demokratikus intézményei számára.
"Egy ilyen fontos pillanatban elengedhetetlenül higgadtságot, egységet és érettséget kell tanúsítanunk, előtérbe helyezve az ország érdekeit és a demokratikus értékek védelmét" - írta Facebook-oldalán a politikus.
Bejegyzése szerint Ciucă támogatja a választásokkal kapcsolatos gyanúk tisztázását és a nép valódi akaratát tükröző tisztességes választások megtartását. Úgy értékelte, hogy az ország csak a párbeszéd, az átláthatóság és a jogállamiság tiszteletben tartása révén tud túllépni ezen a pillanaton.
"Romániának stabilitásra, jövőképre és valamennyi felelős politikai erő együttműködésére van szüksége. Ezekben a bizonytalan időkben arra kérem önöket, hogy maradjunk egységesek és cselekedjünk éretten"- írta Ciucă.
A parlamenti választásokat is ismételjék meg!
A parlamenti választások eredményének érvénytelenítését kérte pénteken a Központi Választási Irodától a Megújítjuk Románia Európai Projektjét (REPER) párt. Indoklása szerint egyértelmű bizonyítékok vannak a parlamenti választások orosz befolyásolására, illetve a lakosság félretájékoztatására és manipulálására annak érdekében, hogy előnyös helyzetbe kerüljön egy bizonyos párt. Mivel az alkotmánybíróság hasonló okokra hivatkozva pénteken az államelnök-választás teljes folyamatának érvénytelenítése mellett döntött, ugyanezt a döntést kell meghozni a parlamenti választások tekintetében is - vélik a REPER képviselői.
Közleményük szerint az állampolgárok akaratának érvényesítéséhez meg kell teremteni a tisztességes és demokratikus körülményeket, és teljes mértékben helyre kell állítani a választási folyamat tisztaságába vetett bizalmat.
Vlad Gheorghe, az Igazságot és Tiszteletet Mindenkinek Európában (DREPT) párt elnöke hasonló kéréssel fordult pénteken a legfelsőbb bírósághoz. Azzal érvelt, hogy a parlamenti választásokat ugyanúgy befolyásolta az a hibrid hadviselés, amelyre hivatkozva az alkotmánybíróság pénteken elrendelte a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését.
"Ezért természetes, hogy a nemzetbiztonságért felelős román intézmények és a külföldi partnerek által megállapított külső beavatkozás által érintett összes választást meg kell ismételni" - véli a politikus. Hangsúlyozta: számos jogi érv szól a parlamenti választások megismétlése mellett, kezdve a választási szabályokat megsértő kétes pártok egyértelmű előnyhöz juttatásától a közösségi médiában keltett pánikig.
Leállították a szavazást külföldön
A Központi Választási Iroda (BEC) pénteken a külföldi szavazóhelyiségekben már zajló szavazás azonnali leállításáról döntött, mert az alkotmánybíróság elrendelte a teljes elnökválasztási folyamat megismétlését. Az intézmény utasította a külföldi szavazókörzetek választási irodáit, hogy adják át az elnökválasztáshoz kapcsolódó iratotokat és eszközöket a diplomáciai és konzuli képviseleteknek, és érvénytelenítsék az összes szavazólapot.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) által központosított adatok szerint több mint 53 000 ember szavazott a diaszpórában, ameddig a BEC bejelentette, hogy leállítja a szavazás. A részvételi arány 85 százalékkal magasabb volt, mint a választások első fordulójában, amikor 17 óráig mintegy 28 ezren szavaztak. A külképviseleti szavazóhelyiségekben helyi idő szerint pénteken kezdődött el a szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Idehaza is leállította a BEC a második elnökválasztási forduló előkészítését is a belföldi szavazóhelyiségekben. Ennek megfelelően leállítják az elnökválasztáshoz kapcsolódó iratok és eszközök elszállítását a szavazókörzeti választási irodákhoz.
Iohannis: tisztségben maradok az új államfő hivatalba lépéséig
Az államfő az alkotmány 83. cikkelyének második bekezdésére hivatkozott, miszerint Románia elnöke az újonnan megválasztott elnök beiktatásáig marad hivatalban.
„Amikor az új államelnök leteszi az esküt, én távozni fogok innen” - szögezte le a Cotroceni-palotában adott sajtónyilatkozatában. Azt is kijelentette, hogy nem kíván Románia miniszterelnöke lenni, az egyetlen célja eleget tenni megbízatásának.
"A befektetőknek, a pénzpiacoknak, az Európai Uniónak mondom: Románia biztonságos, erős, Európa-barát ország és az is marad. A NATO-nak mondom: Románia megbízható szövetséges marad. Fontos, hogy mindenki tudja: Románia nincs bajban" - fogalmazott.
Kijelentette: az alkotmánybírósági döntés kötelező érvényű, és mindenkinek alá kell vetnie magát.
Elmondta azt is: az új kormány feladata lesz megszabni az elnökválasztás új időpontjait. Miután az alkotmánybíróság hitelesíti a nemrég lezajlott parlamenti választások eredményét, összehívják az új parlamentet, majd elkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások.
Șoșoacă: A román és a külföldi titkosszolgálatok harca
Diana Iovanovici Șoșoaca, az SOS Párt elnöke, akinek a jelölését az elnökválasztási versenybe szintén érvénytelenítette az alkotmánybíróság, pénteken úgy nyilatkozott: a taláros testület döntése „a román és a külföldi titkosszolgálatok harca”. Arra kérte tagjait és támogatóit, hogy „ne tegyék kockára az életüket a pártok kicsinyes érdekeiért”.
„Az alkotmánybíróság döntése az elnökválasztás első fordulójának törléséről államcsíny, a román és a külföldi titkosszolgálatok harca. A puccs október 5-én kezdődött (jelölése érvénytelenítésének napja – szerk. megj.), most, ebben a pillanatban egy új forradalomra van szükségük!
„Ennek a harcnak a célja, hogy Románia háborúba menjen!” – nyilatkozta.
