– Az elmúlt két évben a parlament jóváhagyta az RMDSZ több, az oktatási törvényt módosító kezdeményezését, amelyeket azonban az államelnök még csírájában elfojtott. Itt említeném meg a román nyelv tanítására, a délutáni oktatásra, az osztálylétszámra vonatkozó kezdeményezésünket - említette Novák Zoltán szenátor.
Kovács Irén államtitkártól megtudtuk: jelenleg Romániában 17 megyében és Bukarestben szerveznek magyar oktatást, öszesen 1660 tanintézményeben. Ebből 215 önálló jogi személyiséggel rendelkező színmagyar iskola. Romániában 152.000 magyar diák tanul, 13.000 didaktikai normánk van. Az oktatási minisztérium 508 alkalmazottja közül csak 5 magyar.
– Maroknyian vagyunk, de megpróbálunk mindent megtenni, hogy az illetékesek betartsák a tanulási és tanítási jogokat. Az elmúlt tanév sikerei közé sorolom, hogy szakpolitikusainkkal együttműködve újraindítottuk a marosvásárhelyi római katolikus iskolát, ami a magyar nyelvű oktatás szimbólumává vált. Másik fontos kérdés a tankönyvkiadás: tanévkezdésre összesen 81 új tankönyvet adtunk ki. A tankönyvkiadási módszertan esetében visszatérünk a régi rendszerhez, amelynek értelmében a magánkiadók adják ki a tankönyveket. Sikerült kiiktatni a törvényből azt a paragrafust, miszerint minden kisebbségi nyelven megírt tankönyvhöz be kellett nyújtani a román nyelvű fordítást is. Hatszáz pedagógust vontunk be a tankönyvírásba – ismertette az eredményeket az államtitkár.
Kovács Irén szerint a legnagyobb probléma a drasztikus diáklétszám-csökkenés mind a román, mind a magyar nemzetiségű gyerekek esetében. Az utolsó két évben a romániai magyar iskolások száma 4400 diákkal csökkent. A létszámcsökkentés miatt az iskolahálózat átszervezésére, osztályok, illetve iskolák összvonására van szükség.
Szabó Ödön RMDSZ-es képviselő úgy vélekedett: a közoktatásban mindenki másra szeretne feladatokat kiosztani, az önkormányzat a minisztériumra, és fordítva. Több problémát helyben is meg lehetne oldani, és ha a minisztérium alkalmazná az oktatási törvényt, sok mindenre megoldás kerülne.
Szabó Ödön ismertette az RMDSZ-nek az iskolások délutáni oktatására vonatkozó elképzeléseit. Eszerint a délutáni iskolát közétkeztetés nélkül nem lehet megoldani. Létezik egy három éve zajló kísérleti program: minden megyében kiszemeltek egy vagy két olyan tanintézetet, ahol a délutáni iskolára és a közétkeztetésre a kormányzat előirányzott pénzt. Az ötven iskolából azonban csak 37-ben léptették életbe a kezdeményezést, mert a programbeli részvételre kijelölt iskolák egy része nem tudta biztosítani a gyerekek étkeztetését. Ezért az RMDSZ-javaslat kimondja: ahol megvannak a délutáni oktatáshoz és közétkeztetéshez szükséges feltételek, ott a következő tanévtől léptessék életbe a rendszert.
Szabó Ödön két RMDSZ-javaslatot említett: plusz pénzösszeget kellene kiutalni azoknak a magyar tannyelvű iskoláknak, amelyek befektetnek abba, hogy az oda járó gyerekek jól teljesítsenek románul. Vegyes környezetben, ahol a román többségi osztályokban bevezetik az ott élő kisebbség nyelvét, ott is adjanak plusz pénzt. Ezenkívül a létszám alatti osztályoknak szánt normatív finanszírozást megdupláznák, ha a közösség nyelvi szigetként él ott.
– Jó lenne, ha nem csak mi tanulnánk románul, hanem a többségiek is magyarul. A román iskolákat több fejkvóta-pénzzel kellene ösztönözni a magyar nyelv oktatására.
Kovács Irén államtitkár megjegyezte: az egy gyerekre érvényes fejkvóta összege 4400 lejről több mint 5000 lejre nőtt, de ez még mindig alig elég.
– A megszűnő iskolák gondjával az RMDSZ évek óta sokat foglalkozik. Erdély szerte 300 olyan oktatási helyszín van, ahol demográfiai okokból vagy az elvándorlás miatt megszűnhet a magyar oktatás. Ezek közül 220 oktatási intézmény a szórványban található. Ezek a magyar tannyelvű oktatást biztosító iskolák úgy szűnnek meg, hogy 4-5 magyar anyanyelvű gyermek marad mindössze az adott településen, akiknek a tanítását a jelenleginél politikailag, gazdaságilag előnyősebbh rendszerben sem lehet fenntartani – tájkoztatott Magyari Tivadar.
A legtöbb helyen az átszervezés jelentené a megoldást. A román politikusokkal együttműködve országos szintű, átfogó projektet kellene kidolgozni ennek a problémának az orvoslására, főként abból kiindulva, hogy Buzău, Suceava, Bákó megyében a kisközösségekben élő többségi gyermekek létszáma sem elég nagy az osztályok fenntartásához.
A továbbiakban Magyari Tivadar a tanügyi reform végrehajtásának akadozásáról, az egymást váltó miniszterek okozta fennakadásokról és annak a negatív következményeiről beszélt. Elismerte: a nagy magyar líceumok jó eredményeket érnek el, ám a romániai magyar fiataloknak a többségiekkel szemben gyenge tanulmányi eredményeinek társadalomszerkezeti okai vannak, amelyeket a romániai magyar közösség tabuként kezel 100 éve.
