Épületek földrengésbiztonsága: mire figyeljünk ingatlan-vásárláskor?

A törökországi, a szíriai, valamint a régiónkban bekövetkezett földrengések kapcsán ismét felmerült elsősorban a kommunizmus idején, valamint a rendszerváltás után épült ingatlanok biztonságának kérdése. Ugyanakkor az illetékes állami hivatalok és az önkormányzatok ismét felszólították a lakosságot, hogy megfelelően képzett, a hatóságok által elismert cég vagy szakember segítségével mérjék fel azt az ingatlant, amelyben laknak, illetve kössék meg az egyébként kötelező lakásbiztosítást.

Ezen kívül a különböző civil szervezetek vagy iskolák különböző felkészítőket, geológusokat bevonó kerekasztal-beszélgetéseket, szimulációkat és gyakorlati tudnivalókról szóló előadásokat szerveztek annak érdekében, hogy minél jobban felkészítsék a lakosságot a teendőkre, ha esetleg a jövőben katasztrófa következne be.

Milyen időszakban épült ingatlanok a legbiztonságosabbak?

Ugyanakkor a sajtóban különböző jegyzékek jelentek meg arról, hogy melyek a földrengésbiztonság szempontjából veszélyesnek nyilvánított Kolozs megyei és kolozsvári ingatlanok. Ennek kapcsán kerestük meg Virág Jácint építőmérnököt, a Kolozsvári Műszaki Egyetem építőmérnöki karának egyetemi adjunktusát.

A szakembertől afelől érdeklődtünk, hogy szerinte milyen időszakban – 1977 előtt, 1977 és 1990 között, vagy a forradalom után – épült ingatlanok a legbiztonságosabbak egy esetleges földrengés esetén.

Nem csak az építés korszaka meghatározó az épületek földrengésállósága szempontjából – szögezte le a szakember. Szerinte már világszerte általánosan elfogadott szabály, hogy a földrengéseknek kitett területeken úgy kell építkezni, hogy az épületek ne veszélyeztessenek emberi életeket a bekövetkezendő földrengéseknél. Azon országokban, ahol ilyen megelőzési módokat hosszabb ideje alkalmaznak (Japán, Egyesült Államok), lényegesen csökkentek a földrengés okozta pusztítások – tudatta.

Biztonságosabbak az 1989 előtt épült tömbházak? (Kiss Olivér felvétele)

„Romániában 1963 óta van érvényben építésre vonatkozó földrengés szabvány, amely – a tudomány állása és a mért földrengési adatok szerint – folyamatos fejlesztés alatt áll, így 1978, 1992-ben, 2006-ban, 2013-ban és 2019-ben feljavított változatok jelentek meg. Ez azt jelenti, hogy míg az 1963 előtti épületek inkább gravitációs terhelésekre voltak tervezve, ma akár tízszer nagyobb földrengésterheléssel számolunk, mint a múlt század hatvanas éveiben. Röviden úgy lehet a követelményeket összefoglalni, hogy minden építményt úgy kell tervezni, hogy a tervezett élettartama alatt – ami általában 50 év – 20 százalékos valószínűséggel előforduló földrengést összeomlás nélkül kibírjon – hívta fel a figyelmet Virág Jácint.

Három kérdésre figyeljünk lakásvásárláskor

A szakember elmondta: régebbi épület is lehet földrengésbiztos annak ellenére, hogy nem tervezték földrengés terhekre, vagy már meghaladta tervezett élettartamát. Mindezt annak függvényében, hogy milyen biztonsági tartalékkal építették, és hogyan tartották karban.

„A könnyebb érthetőség kedvéért, párhuzamot vonhatunk a régebbi és az új autók biztonsága közt: a mai autókban több passzív és aktív biztonsági rendszer létezik – légzsákok, előfeszített biztonsági övek, automata fékezési rendszer –, míg a régebbi autók vastagabb lemezekből készültek, merevebb vázzal. Gondolom mindez amiatt, hogy régebb kevesebb kísérleti és tapasztalati adat állt a mérnökök rendelkezésére, nagyobb biztonsági tényezőket alkalmaztak. Manapság már az autók garanciális időszaka közelebb áll az élettartamához, ez a mérnöki tudomány fejlődésének köszönhető. Természetesen, a tartósság és a biztonság nagymértékben függ a környezeti tényezőktől, valamint a karbantartástól is. A tartószerkezet biztonsága szakértői átvizsgálással állapítható meg” – jelentette ki lapuknak a szakember.

A földrengések meglepték a szakembereket

Ugyanakkor arra voltunk kíváncsiak, a Kolozsvári Műszaki Egyetem építőmérnöki karának egyetemi adjunktusa mit tanácsol a tömbházlakást vagy magánházat vásárlóknak, illetve szerinte a lehetséges ügyfelek milyen iratokat kérjenek a tulajdonostól?

„Építmény vásárlásakor három alapvető kérdésre kell választ keresni: az épületet a jelenlegi építési szabványok szerint tervezték-e? Felelősségteljesen kivitelezték-e, valamint megfelel-e a mostani építési szabályoknak? Általánosságban ezekre a kérdésekre az építés könyve ad választ – jegyezte meg.

Fontos az építkezés adatainak ismerete

A szakértő elmondta: az érvényben lévő jogszabályok szerint értékesítéskor minden épület tulajdonosának át kell adnia a vásárlónak a dokumentációt, amely tartalmazza a tervezés iratait, az építkezési engedélyt, az anyagok minőségi tanúsítványait, valamint az időközben végzett esetleges beavatkozásokat tanúsító iratokat.

„Ezen dokumentumok felmutatása alapvető feltétele az eladó felelősségteljességének. Az ingatlan műszaki adatait tartalmazó könyvből és a helyszíni ellenőrzésekből az esetleges komolyabb szerkezeti biztonságot veszélyeztető hibákra egy felelős tervező szakember könnyen fényt deríthet. Ezek hiányossága vagy teljes hiánya, minden későbbi épület beavatkozást költségesebbé tesz, mert részletesebb feltárásokra és magasabb szintű szakértői véleményre lesz szükség. Ugyanakkor bármilyen apróbb szerkezeti károsodás, például repedések okát nehéz lesz meghatározni, s megfelelő javítási megoldást találni. Arra is érdemes figyelni, ki tervezte és ki építette az ingatlant. Jó referenciamunkákkal rendelkező tervező és építő nagyobb biztonságot jelent” – szögezte le a szakember.

Virág Jácintot a hatóságok által a földrengés-veszélyesség szempontjából kritikus helyzetben lévő épületekről közzétett jegyzékről is kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tudomása szerint ezeket ki, mikor, milyen feltételek alapján mérhette fel? Felvetettük: feltételezhető, hogy esetleg – sokkal – több épület van ugyanilyen helyzetben, ám nem szerepel a listán?

Tíz Kolozs megyei épület veszélyes besorolással

A Szabadsággal a szakember tudatta: a Kolozs megyei tanács és a Világbank által 2020 márciusában kiadott tanulmányban tíz Kolozs megyei épület szerepel II-es és III-as földrengésveszély besorolással. Pontosításképpen megjegyezte: a létező épületekre vonatkozó földrengés szabvány szerint az épületek négy osztályba sorolhatóak: RsI – omlásveszély egy lehetséges nagyobb földrengés esetén, ismertebben a „piros pöttyel” jelölt épületek; RsII – komoly károsodás várható az ide sorolt épületekben és használóiban, de omlás nem valószínű nagyobb földmozgás esetén; RsIII – mérsékelt károsodás következhet be az ide sorolt épületekben, ami veszélyeztetheti akár a felhasználó épségét is, de a tartószerkezet várhatóan ép marad egy nagyobb természeti katasztrófakor; RsIV – az épület viselkedése azonos a jelenlegi földrengés szabvány szerint tervezett épületekéhez.

„Ezen besorolást akkreditált tartószerkezeti szakértő végzi földrengésállósági szakértői vélemény számításai alapján. Az említett listán szereplő Kolozs megyei épületeket RsII-es és RsIII-as oszályba sorolták, tehát nem omlásveszélyesek, de minden RsI és RsII osztályba helyezett ingatlan szerkezetét meg kell erősíteni” – szögezte le.

Emlékeztetett: az évek során ennél sokkal több épületre készült már tartószerkezeti szakvélemény, hisz minden ingatlanon végzett komolyabb beavatkozáskor az engedélyezési folyamat része a földrengésállóság vizsgálata is, de még sok lakóház felmérése szükséges. Leszögezte: egy friss kormányrendelet szerint 2025-ig az összes állami vagy önkormányzati tulajdonban levő épület földrengés-veszélyességét fel kell mérni.

„Ez komoly kihívás az épület tulajdonosainak és a tartószerkezeti szakértőknek, hisz a jelenlegi szakértői testület számára ez akkor is több éves munka, hogyha csak az állami épületekkel foglalkoznak” – vélekedett Virág Jácint.

Az Euro-Atlanti Reziliencia Központ (E-ARC), a Sürgősségi Esetek Országos Felügyelősége (IGSU), az Országos Kiberbiztonsági Központ és a Honvédelmi Minisztérium hétvégén tette közzé a sürgősségi esetekre vonatkozó lakossági útmutatót, amelyet elsősorban a vidéken lakóknak nyomtatott formában osztanak szét. Azt feltételezik, hogy a városi környezetben élők a világhálót használók a www.fiipregatit.ro portál segítségével könnyebben hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz.

Az útmutató kitér a lakosság széles rétegét érintő természeti katasztrófára, a kibertámadásra, a háborúra vagy a gazdaság összeomlására.

A legfontosabb mozzanat a felkészülés azokra a helyzetre, amikor az állami intézmények csak korlátozottan tudnak közbelépni, a polgárok pedig bizonyos ideig magukra vannak utalva, s életük, egészségük, testi épségük veszélyben van.

Azt tanácsolják: a vészhelyzetekre felkészülve, a családok határozzanak meg egy közös találkozó helyet, illetve mérjék fel, hová menekülhetnek abban az esetben, amikor feltétlenül el kell hagyniuk a lakhelyüket. Ez lehet rokonnál, barátnál vagy ismerősnél. Ugyanakkor arra kérik a lakosságot, jegyezzék le a lakhelyükhöz és a munkahelyükhöz legközelebb található polgári óvóhelyeket, amelyek jegyzékét a https://www.igsu.ro/ honlapon találják.

Továbbá a szakemberek azt tanácsolják: tartalékoljunk fejenként napi 4 liter vizet, elégséges vécépapírt, fertőtlenítőt, szemeteszsákot, szappant, sampont, fogpasztát és természetesen megfelelő mennyiségű élelmiszert.

Az útmutató kitér a tűzoltó berendezés helyes használatára, a gáz-, a víz- és a villanyáramhálózat lekapcsolására. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, fontos az elsősegélynyújtó tanfolyam elvégzése.

Raed Arafat, az Sürgősségi Esetek Országos Felügyelőségének vezetője kijelentette: földrengés esetén a lehető legkevesebbet használjuk a mobiltelefonjainkat, ne ugorjon azonnal gépkocsiba, és hajtsunk el, mert lezárjuk az utakat, s a mentőegységek képtelenek elérni a bajba jutottakhoz.

Figyelmeztetnek: katasztrófák előfordulásakor nagyon sok hamis hír terjed, ezért a lakosság csak hiteles kormányzati forrásokból tájékozódjon. Megjegyzik: a felmérések szerint a hamis információk 70 százalékkal gyorsabban terjednek, mint a valósak.