Dr. Madaras Péter: mindig lesznek megátalkodott emberek
Romániában 2024-ben közel kétezer, állatkínzásra vonatkozó bejelentést iktattak, míg 2025 első hat hónapjában 930 állatkínzást jelentettek be. Az állatvédelmi rendőrség a megyei rendőrkapitányság keretén belül működik a megyeközpontokban.
„A rendszerváltozás óta követem ezt a problémát. Most sokkal több az állatvédő egyesület és az önkéntes, akik jobbá akarják tenni az állatok életét. Emiatt sokkal több esetet jelentenek. Nem az állatok iránti kegyetlenség gyarapodik, hanem ellenkezőleg: megnőtt az ilyen esetek jelzése a hatóságok felé. Általában a kirívó esetekben eljár az ügyészség, de többnyire csak szankciókat adnak. Sajnos, mindig lesznek megátalkodottak, akik rosszul viszonyulnak a világhoz és a társdalomhoz, s nem ismerik el, hogy az állatoknak is van lelke. A Kolozs Megyei Rendőrkapitányság Állatvédelmi Részlegén dolgozó rendőrökkel gyakran beszélünk, akik között vannak megbízható alkalmazottak, de nem mindnyájan. Hatalmas dossziémennyiség áll az asztalukon, a személyzet azonban kevés” – nyilatkozta lapunknak az ismert kolozsvári állatorvos, dr. Madaras Péter.
A romániai hatóságok 2021-től 2025 első feléig több mint 2300 rendeletet bocsátottak ki, amelyek értelmében a bántalmazott állatokat menhelyekre szállították. A kirívó ügyek közé tartozik egy Nagyszalontán vadászfegyverrel megölt belga juhász, illetve egy Vaslui megyei eset, amikor egy férfi elpusztított egy macskát, és megsebesített egy másikat. Ez utóbbit három év és öt hónap börtönbüntetésre ítélték. Az esetekről a helyi sajtó is beszámolt.
Romániában 2020-ban 1009, 2021-ben 1429, 2022-ben 1917, 2023-ban 1999, 2024-ben pedig 1981 állatkínzásos esetet jelentettek a hatóságoknak. Az elmúlt öt évben a kirótt pénzbírságok harmincszorosára nőttek, így 2020-ban 95 bírságot róttak ki, 2024-ben pedig 3598-at, míg 2025 első hat hónapjában 2114-et.
Az állatkínzás esetén kiszabható büntetéseket a 205/2004-es számú törvény szabályozza, amelyet utoljára 2022-ben módosítottak. Hasonlóképpen a Büntető Törvénykönyv is tartalmaz erre vonatkozó előírásokat. Az állatokkal szembeni kegyetlenségen értendő bármilyen cselekedet, amely miatt az állat fájdalmat érez, szenved vagy elpusztul, mindez ok nélkül. A büntetendő cselekedetek közé tartozik az állatok megütése, kínzása, elhagyása, továbbá állatok közötti harcok megszervezése, szándékos gyilkosság és zoofília.
A román törvénykezés szerint a kevésbé súlyos cselekedetek – mint például vadállatok felhasználása előadások, bemutatók során – hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendők. Az állat szándékos verése vagy megsebesítése egy és öt év közötti börtönbüntetéssel sújtandó. A szándékos gyilkosságért, kínzásért stb. két és hét év közötti szabadságvesztést állapíthatnak meg, a törvényszék pedig elrendelheti az állat elkobzását, illetve a további állattartás betiltását.
„A társadalom fejlődése során egyre inkább tudatosulnak az emberekben az állatok szükségletei. Az elmúlt években pozitív elmozdulást tapasztalhattunk Romániában, például betiltották a nerc- és csincsillatenyészetet, de még mindig van mit tenni. Nem csak a házikedvenceknek, hanem a gazdaságokban és a laboratóriumokban tartott állatoknak, valamint a vadon élőknek is szüksége van védelemre. Sajnos, még ha nőtt is a bejelentett állatkínzásos esetek száma, mégis úgy véljük, hogy nagyon sok ezek közül nem jut el a hatóságokhoz. Az emberek nem mindig nyújtanak be panaszt az illetékes szervekhez, vagy azért mert nem bíznak a hatóságban, vagy el akarják kerülni az ezzel kapcsolatos bonyodalmakat. Az állatkínzásnak, mint jelenségnek az emberek iskolázatlansága, a „normálisnak” tartott, állatokkal szembeni megnyilvánulások, a pszichikai betegségek, a közöny és nem utolsó sorban a törvény alkalmazását kísérő nem megfelelő szigorúság a magyarázata. Más országokban nem szembesülünk a menhelyeken legyilkolt kutyák esetével, vagy a nagy súlyt húzó lovak megkorbácsolásával. A megoldás a folyamatos tájékoztatás, a törvény szigorú alkalmazása, és a tettesek azonnali megbüntetése” – nyilatkozta Andreea Roseti, a Humane World for Animals civil szervezet romániai kirendeltségének országos igazgatója.
Roseti szerint az állatkínzásokkal szembeni magatartás megváltoztatásáért mindenki sokat tehet, például lemondunk olyan termékek megvásárlásáról, amelyek előállítása az állatok kínzását hozta magával, beavatkozunk, ha veszélyeztetett állatot látunk, elmegyünk a rendőrségre panaszt tenni stb.
KÜLFÖLDI PÉLDÁK, ESETEK – Bulgáriában idén márciusban történt egy kirívó eset, amikor két fiatal állatokat kínzott, erről videófelvételeket készítettek, amelyeket eladtak „rendelésre” az interneten 50–700 euró közötti összegért. A kegyetlenség ellen több ezer ember tiltakozott Szófia, Plovdiv és Várna utcáin, s a tettesek megbüntetésére vonatkozó petíciót közel 200 ezren írták alá. A bolgár állatvédelmi törvény egy és négy év közötti szabadságvesztést írt elő, ám az igazságügyi minisztérium nyolc és tíz év közöttire akarja ezt növelni. Litvániában a börtönbüntetés csak egy év, és ritkán alkalmazzák. Ausztriában 15 ezer eurós pénzbírságot, illetve kétévi börtönbüntetést ír elő a törvény, ám a Vier Pfoten Állatvédő Civil szervezet szerint a büntetések legtöbbször csak jelképesek. A legszigorúbb szabályok Írországban vannak, ahol 250 ezer eurós pénzbüntetést, valamint öt év szabadságvesztést írnak elő a jogszabályok.
