A tudás, ami a haza javát szolgálja

„Emlékezésre és főhajtásra gyűltünk össze Apáczai Csere János születésének 400. évfordulóján. Neki köszönhető  az, hogy  Kolozsváron a református oktatás kollégiumi szintre emelkedett. Ma olyan emberre emlékezünk, aki azt vallotta: az iskola, a tanulás, a tudás, a bölcsesség az emberé és a haza javát szolgálja. Várta, hogy Erdély társadalma a tudás révén felvirágozzon. Apáczaira emlékezünk, az iskolaszervezőre, aki hitt a tudás erejében és a társadalom nevelésének szükségességében. Isten megajándékozta az embert a gondolkodás, az önálló cselekvés és döntés szabadságával, de ahhoz, hogy jól éljünk a lehetőséggel, a bölcsesség mellé kell a tudás. Ehhez próbált hozzájárulni Apáczai iskolaigazgatóként, amikor új irányt hozott németalföldi tanulmányútjáról, és arra próbálta rábírni a korabeli  Erdély társadalmát, hogy teremtsék meg mindenki számára a tudáshoz való hozzáférés  lehetőségét. A tudást pedig ne tartsuk meg önmagunknak, hanem szolgáljuk vele az erdélyi társadalom javát” – mondta igehirdetésében Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke csütörtökön a polihisztor tiszteletére szervezett rendezvényen.

Mint fogalmazott, ma nem kérdés, hogy tanulni kell: ismerni kell a világot és annak törvényeit, meg kell ismerni a teremtett világ belső mechanizmusát, az emberi társadalmat ahhoz, hogy el lehessen igazodni a világban. A mesterséges intelligencia korát éljük, de az általa nyújtott tudásból hiányzik az emberi lélek esendősége, az érzelem, vagyis mindaz, ami az embert emberré teszi. 

„Ezért fontos az a bölcsesség, amiről a Példabeszédek írója beszél. Ez a bölcsesség az, amit az idős emberek birtokolnak, ami apáról fiúra száll, ami a fiatalnak lelki nyugalmat és megnyugvást ad. Nem elég az iskolai tudás, hanem kell a népi bölcsesség, ami évszázadokon keresztül halmozódott fel. Kell a szabad döntés lehetősége és kötelezettsége, hogy mit kívánunk tenni ezzel a tudással? Apáczai örököseiként éljetek úgy, hogy a tudás mellé szerezzetek bölcsességet, s emberként tudjatok dönteni” – hangsúlyozta a püspök.  

Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója kifejtette: az idei évet emlékévként képzelték el, és már az előző év végén elkezdték szervezni. Ennek során rá kellett döbbenniük arra, hogy „kegyelmi időszakot” élnek, amikor Kolozsvár közterén helyezhetnek el táblát Apáczai emlékére, illetve a Tudományos Akadémia könyvtára együttműködik a református egyházzal egy Apáczairól szóló kiállítás érdekében. 

„Nem volt mindig így. Meg kell becsülnünk ezt a lehetőséget, és élni kell vele, hogy megmutassuk közösségünket. Lássák, érezzék, hogy milyen személyiségek alkották és alakították az erdélyi társadalmat. A mai alkalmat együtt ünnepli az Apáczai-líceum és a Református-kollégium. Apáczainak emléktáblát csak szülőfalujában, Apácán állítottak, illetve Heidelbergben, ahol doktori tézisét védte meg. Miért ne lehetne emléktábla Kolozsvárt, ahol tanult, és ahol élt? Örvendek, hogy ez az álmunk megvalósult azon az Apáczai-falon, amelyet kevesen ismerünk ilyen név alatt, de ezentúl szólítsuk így ezt a falat. Ez annak a kollégiumnak a fala, ahol Apáczai elkezdett tanítani annak idején. Legyünk büszkék erre az emléktáblára, mert nem hagyományos kis táblát biggyesztünk erre a falra, hanem megadtuk a módját annak, hogy Apáczai emlékezete megfelelő hangsúlyt nyerjen” – közölte Vörös Alpár.   

Megélni és továbbadni az eszmeiségét

Szülőfaluja magáénak vallja a mai napig Apáczai Csere Jánost – hangoztatta Simon László, a Brassó megyei apácai evangélikus egyházközség lelkipásztora. Tájékoztatása szerint még mindig van Apácán hat nyilvántartott Csere-nemzetség, és mindegyik sajátjának tartja a nagy szülöttet, de ezt bizonyítani nem tudják. „Apáczai mindannyiunké lehet, mindenki magáénak tudhatja, vallhatja, és nem csak otthon Apácán, hanem Kolozsváron, mindenütt. Ugyanakkor nem csak tárgyi elemeket akarunk állítani, hanem az eszmeiséget megélni és továbbadni, amit ő maga képviselt, így őrizzük emlékét” – mondta a lelkipásztor. Simon Lászlótól megtudtuk: már 1881-ben emléktábla került a szülőház helyén álló épület falára, az apácai iskola előtt Apáczai-szobor áll, 2004–2005-ben egy emlékszobát, 2009-ben pedig kis múzeumot rendeztek be.   

„Ma nem csak történelmi személyiség előtt tisztelgünk, hanem egy eszme előtt is. Apáczai Csere János a magyar nevelés és tudománytörténet egyik legkiemelkedőbb alakja. Méltán tekinthető a korszerű magyar neveléstudomány apostolának. Ő volt az, aki elsőként fogalmazta meg magyar nyelven a tudományos ismeretek teljes rendszerét, és aki hitt abban, hogy a tudásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie anyanyelvén, érthetően, emberközpontúan. Munkássága nem csak könyvekben, hanem bennünk él tovább. Az Apáczai név nem csak az iskola neve, hanem küldetés, felelősség, hogy mi is olyan közösséget építsünk, ahol a tudás melletti elkötelezettség nap, mint nap megvalósuljon. A tanulás nem puszta ismeretátadás, hanem a gondolkodásra, emberi méltóságra és felelősségvállalásra nevelés. Ebben a szellemben emlékezünk ma rá” – mondta Török Gyurkó Zoltán, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója. 

Az ünnepi eseményen közreműködött a Kolozsvári Református Kollégium kórusa (karnagy: Antal Zsuzsanna), verset mondott Szabó Réka, az Apáczai-líceum tanulója, néptáncot adott elő az Apáczai-líceum diákjainak egy csoportja a Rezeda zenekar kíséretében. 

Kiállítás életéről és munkásságáról

Az Apáczai-kiállítás helyszínén, a Román Tudományos Akadémia Kolozs megyei fiókjának székhelyén Bogdan Crăciun részlegvezető házigazdaként köszöntötte a jelenlevőket, majd továbbadta a felszólalási lehetőséget.  

Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyház (EREK) püspöke elmondta: az EREK és az akadémiai könyvtár közötti együttműködés eredménye a kiállítás, amely immár a harmadik. Ezt követően felkérte a könyvtár vezetőségét: legyen jó kezelője az ott őrzött Apáczai-dokumentumoknak, könyveknek. 

„A kiállítás célja az volt, hogy a Kolozsváron őrzött Apáczai-dokumentumokat, -könyveket, amelyeket eddig csak kutatók nézhettek meg, egy helyen tegyük láthatóvá. Méghozzá abban az épületben, amelynek helyén egykor Apáczai háza állt, s 1973-ban bontottak le. Bogdan Crăciunnak köszönhetően megkaptuk, és kinagyíthattuk azt az 1973-as fotót, amely a házat ábrázolja. A könyvtár épülete előtt, a kövezeten meg van jelölve Apáczai-házának bejárata, és amikor itt elmegyünk, érezzük annak a felelősségét, hogy azon épület közelében vagyunk, ahol Apáczai lakott. A kiállítás október végéig tekinthető meg, és az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében lesznek tárlatvezetések. A tárlat hétköznap 8-14 óra között látogatható” – közölte Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója. 

Ősz Sándor Előd levéltáros, teológiai oktató elmondta: a könyveknek megvan a maguk sorsa, de tükrözik tulajdonosaik sorsát is. Lapjaikról az értő olvasó egy értelmiségi életmódot olvashat ki.  Apáczai Csere János könyvtárának pontos jegyzékét nem ismerjük, korabeli értelmiségi könyvtárak alapján kétszáz- háromszáz könyvre becsülik, amelyből harminc maradt fenn. Ezek egy harmadát az akadémiai könyvtár őrzi, s ehhez tették hozzá az EREK levéltárában található dokumentumokat, amelyekkel az enciklopédista tudós életét szeretnék rekonstruálni és a látogatók elé tárni. 

Tájékoztatása szerint a tárgyakat annak alapján csoportosították, hogy mikor kerültek kapcsolatba Apáczai Csere Jánossal. Az első tárló a németalföldi peregrináció (1648–1653) ideje alatt birtokába jutott könyveket tartalmazza. A tanulmányai befejezése után elkezdte írni az Encyclopaediát, amelynek nyolc fejezete készült el, majd hazaindult gyulafehérvári iskolájába. Székfoglaló beszédének írásos változata megtekinthető itt. Kolozsvárra nem büntetésként, hanem jutalomként nevezték ki az iskola élére. 

„Könyvei nyomán igazi polihisztor rajzolódik ki: csillagászati, orvosi, politikai tárgyú könyvei több tárlóban tekinthetők meg. Az iskola pénzügyi támogatása céljából levelet írt Lorántffy Zsuzsannának és Barcsay Ákos fejedelemnek, amelyek szintén megtekinthetőek. Az ötödik tárló két, Apáczai életében fontos szerepet betöltő személynek állít emléket. Az egyik Porcsalmi András, aki Apáczai tanára volt, majd harcostársa lett az iskola felvirágoztatásában, Apáczai könyvtárának egyik része hozzá került. A másik személyiség öccse, Apáczai Tamás, aki a fejedelmi kancellária titkára lett, és könyvtárának másik részét örökölte. A hatodik tárló a feleségnek, Aletta van der Maetnek állít emléket, aki 1657-ben a Kolozsvári Református Kollégium könyvtárának adományozta Galenus orvostudományi írásainak gyűjteményét. Az utolsó tárló az Apáczairól szóló 20. századi tudományos és szépirodalmi alkotások közül mutat be néhányat” – összegzett Ősz Sándor Előd.