A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa - aki az RMDSZ jelöltlistáján jutott képviselői mandátumhoz - az oktatási kerettörvény módosítását javasolta oly módon, hogy mindenki anyanyelvéből vizsgázzon. Az MPP szerint így lehetne megszüntetni azt a hátrányos megkülönböztetést, amely a kisebbségi tannyelvű iskolák tanulóit éri, hiszen ők minden felmérőn eggyel több tantárgyból - román nyelvből és anyanyelvükből is - vizsgáznak.
A módosító javaslat azt is előírta volna, hogy a 6. osztály végén megszervezett felmérők esetében, illetve a 8. osztály végén tartott képességvizsgán minden tanuló egységesen az anyanyelvéből vizsgázzon: a román tanulók román nyelvből és irodalomból, a kisebbségi iskolák diákjai pedig anyanyelvük irodalmáról és nyelvtanáról szóló tantárgyból.
A törvénykezdeményezés ugyanakkor a szórványban élő kisebbségek számára is kiterjesztette volna a román többségnek Székelyföldön járó pozitív diszkriminációt, így azokon a településeken, ahol létezik kisebbségi nyelvű oktatás vegyes iskolákban, vagy óvodákban, ott önálló jogi személyiséggel rendelkező tanintézmények létrehozását irányozta volna elő a kisebbségi közösségek számára.
A törvénytervezetet egyéni törvénykezdeményezésként terjesztette Kulcsár Terza József májusban a képviselőház elé. A médiában élénk sajtóvisszhangot kiváltó javaslatról Mezei János, az MPP elnöke akkor egy sajtóértekezleten kifejtette: a módosítások a diszkrimináció megszüntetését célozzák, nem pedig azt, hogy a kisebbségi oktatásban részesülők ne tanulják meg az állam nyelvét.
Szerinte a román nyelv elsajátítása érdekében a későbbiekben majd olyan ponttal kell kiegészíteni az oktatási törvényt, amely kötelezővé teszi a kisebbségi oktatásban részesülő diákok számára, hogy középiskolai éveik során legalább középfokú nyelvvizsgát tegyenek románból. Mezei felvetette, hogy hasonló módon a román középiskolás diákok számára is kötelező legyen Erdélyben az alapfokú magyar nyelvvizsga.
A szenátus - a hétfői ülésen jelen lévő hat RMDSZ-es szenátor támogatásával - egyhangúlag megszavazta a szakbizottsági jelentést, amely a törvénymódosítás elutasítását javasolta. A tervezet ügyében a szenátus volt döntő ház, miután a képviselőház anélkül küldte tovább a tervezetet, hogy napirendre tűzte volna.
