Puigdemontot és társait Spanyolországban lázadás vádjával akarják bíróság elé állítani a katalán függetlenségről szóló, 2017-es „alkotmányellenes” népszavazás megtartásában játszott szerepük miatt. A volt katalán elnök ellen lázadás, közpénzek hűtlen kezelése és egyéb bűncselekmények vádjával indult eljárás. A politikusok több éve Belgiumban élnek önkéntes száműzetésben.
Annak ellenére, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokon mandátumot nyertek, státuszukat nem ismerték el, mivel nem tettek esküt a spanyol alkotmány tiszteletben tartására.
Antonio Tajani, az EP akkori elnöke arra alapozta döntését, hogy a spanyol választási hatóságok Puigdemontot és Comínt nem vették fel az EP megválasztott képviselőinek listájára, mivel nem tértek vissza Spanyolországba, hogy letegyék a hivatali esküt a spanyol alkotmány által előírtak szerint. Tajani utódja, David Sassoli 2020 elején, a parlament plenáris ülésén azonban azt a bejelentést tette, hogy elfogadja a két katalán politikus uniós parlamenti mandátumát.
Az uniós bíróság a csütörtöki ítéletben Antonio Tajaninak adott igazat. Az „Európai Parlament elnöke azáltal, hogy annak idején megtagadta, hogy Puigdemont és Comín felvegye a tisztségét, azt tette, amit tennie kellett: igazodott a spanyol hatóságok által közölt, a megválasztott európai parlamenti képviselők listáján szereplő nevekhez” – áll a határozatban.
Carles Puigdemont idén augusztusban rövid időre visszatért Spanyolországba, ahol a hatóságok nagy erőkkel kutattak utána. Továbbra is letartóztatási parancs van ellene érvényben, annak ellenére, hogy a spanyol kormány május végén elfogadta a szeparatista katalán politikusok és aktivisták számára közkegyelmet biztosító amnesztiatörvényt. Csakhogy a spanyol legfelsőbb bíróság állásfoglalása szerint a törvényben nevesített kivételeket alkalmazni lehet a volt elnök esetére, ezért a belföldi elfogatóparancs érvényben maradt.
(Fotó: Carles Puigdemont/Facebook)
