Készülődés a karatéra – Horváth Anna és Hegedüs Csilla a Planetáriumban
Az interjúalanyok egyetértettek abban, hogy az igazságügyi törvénycsomag megszavazására szükség volt, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) való egyezségnél pedig jelenleg nincs jobb választási lehetőség. Az újságírók a meghirdetett „műsortól” eltérően kíméletesek voltak interjúalanyaikkal, a „karaté” műfaját inkább a hallgatóság vette komolyan.
Horváth Anna: Mindent beleng a kétely
– Budapestről úgy látszik, hogy Romániában nincs politika, mert a politikát kinyírta a korrupcióellenes ügyészség. A kormánypártnak nincs víziója, de van hatalma. Az ellenzéknek nincs sem víziója, sem hatalma. Mennyiben felelős az RMDSZ azért, hogy ide jutott ez az ország? – tette fel a kérdést Horváth Annának, az RMDSZ ügyvezető alelnökének beszélgetőtársa, Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány kutatója, Tőkés László EPképviselő volt sajtósa, akinek – elmondása szerint – „minden oka megvan arra, hogy ne szeresse az RMDSZ-t.”
Horváth Anna szerint a politika egyre inkább a hatalomért való küzdelem, és ez elidegeníti az embereket. A korrupcióellenes harc a romániai társadalom egyik legégetőbb problémája. Azok a köztes intézmények, amelyek megvédik az egyént az államtól – jogvédő szervezetek, civil társdalom, független bíróság –, elsorvadnak. Az elmúlt 28 évben most a legalacsonyabb az igazságszolgáltatásba vetett bizalom. A kétely mindent beleng, és ezzel együtt kell élni. A fehér-fekete látásmódból meg kell találni a kitörési pontokat. Ezekhez a kitörési pontokhoz szükséges az önkritika gyakorlása. Amikor legelőször elfogadták az új büntetőeljárási törvénykönyvet parlamenti felelősségvállalással, gyorsított eljárásban, utólag kiderült, hogy több tucatnyi cikkely alkotmányellenes. A technokrata kormány igazságügyi minisztere, Raluca Prună akkor azt mondta, hogy az emberi jogok olyan luxus, amit Románia nem engedhet meg magának. Ezek az eljárások a védekezéshez való jogot biztosítják, ez az egyetlen eszköz, amivel bebizonyíthatod az ártatlanságodat, márpedig az eljárásjog csaknem egyharmada alkotmányellenes – mondta Horváth Anna.
Demeter Szilárd szerint depressziós az egész társadalom, az emberek nem hisznek a jövőben, nincs élhető jövőképük, ez a politikum és az értelmiség műve. Horváth Anna szerint minden oda vezethető vissza, hogy a politikusok minősége rohamosan romlik. Az okokat kell megérteni, mert a jövőkép hiánya is ennek a következménye. Kelemen Hunor említette, hogy az ország legnagyobb tragédiája a tartalom nélküli forma. Ezt még inkább felerősítette az EU- és a NATO-csatlakozás: intézményrendszereket, folyamatokat, procedúrákat átvenni, kiépíteni, ez volt a feladat, a cél, de nem jött vele az értékrend, amely által az ország egészét átszövő korrupció visszaszorítható lett volna. Úgy vélte: azért is csökkent az elmúlt évek során az RMDSZ-re leadott szavazatok száma, mert az embereknek csökkent a politikába vetett bizalma, a kormányzati szerepvállalás sem adott mindenre választ, másrészt csökkent a romániai magyarok lélekszáma – magyarázta Horváth Anna.
Porcsalmi: Nem mindig a népszerű döntéseket kell támogatni
Szilágyi Szabolcs rádiós szerkesztő Porcsalmi Bálintot, az RMDSZ ügyvezető elnökét a döntések meghozatalának mechanizmusáról kérdezte. Porcsalmi szerint figyelembe veszik a Facebookon megnyilvánulók véleményét, de több szintű egyeztetés előzi meg a döntéseket. Porcsalmi szerint a PSD-vel való egyezséget azért nem bontották fel, mivel vannak előrelépések. Rámutatott: az RMDSZ támogatta az igazságszolgáltatási törvények módosítását, ami nem volt népszerű döntés, de nem mindig a népszerű döntéseket kell támogatni. Jó döntésnek nevezte a két igazságügyi törvény módosításának támogatását, hiszen az igazságszolgáltatásban nem minden tökéletes. Közölte: az RMDSZ nem támogatja a Bűnözők nélküli közélet című alkotmánymódosítási kezdeményezést, amelynek támogatására a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) csaknem egymillió támogató aláírást gyűjtött. Arra biztatott mindenkit, hogy ne írja Hegedüs Csilla és Varga Mihály Márton Csoma Botond és Balázsi-Pál Előd alá, mert elvi gondok vannak a javaslattal, ugyanis kizárja a rehabilitációt. A fiatalok kivándorlása kapcsán az ügyvezető elnök elmondta: a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy kivándorlási szándék stabilizálódik, nem fognak még többen elmenni, illetve sokan időszakos kivándorlást fontolgatnak tanulás és munkavégzés céljából, hogy aztán visszajöjjenek, és itt valósítsák meg a jövőjüket. Elismerte, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyében az RMDSZ követett el adminisztratív hibákat, de ez nem volt ok arra, hogy a DNA elkezdjen vizsgálódni és ennek ürügyén megszüntesse az iskolát. A korrupt RMDSZ-esekről azt mondta: amíg nincs erre vonatkozó végleges bírósági ítélet, mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
Hegedüs Csilla: Csökkent Johannis népszerűsége
Hegedüs Csilla beszélgetőtársa Varga Mihály Márton tévés szerkesztő volt. A kultúráért felelős ügyvezető alelnök is kitért a sokak által kifogásolt RMDSZ-PSD együttműködés kérdésére. „Az RMDSZ-szavazók nem azért adták ránk voksukat, hogy a szövetség sértett módon pufogjon a parlamentben, hanem hogy oldja meg és képviselje a magyar kisebbség problémáit, ehhez pedig partnerekre volt szükség”, fogalmazott. Elmondta: jelenleg a PSD–ALDE az egyetlen alakulat, amely hajlandó volt felvállalni az RMDSZ kezdeményezéseinek egy részét, míg az ellenzéki pártok, az államfő minden, a magyarok számára kedvező törvénykezést megtámad, és igyekszik megfosztani a létező jogoktól is. Ennek meg is van a hatása, amint arról az RMDSZfelmérések is tanúskodnak, a kisebbségellenes megnyilvánulásai miatt csökkent a romániai magyarság körében Johannis népszerűsége.
A romániai műemlékvédelemre vonatkozó kérdésre Hegedüs Csilla annak a véleményének adott hangot, miszerint Románia nincs tisztában azzal, hogy valakit felelősség terhel azért, hogy az államosítást követő évtizedekben lelakták, sok esetben tönkre is tették az épített örökséget. Az ország nem fektet be visszaszolgáltatás alatt álló vagy viszszaszolgáltatott ingatlanba, de a következő uniós finanszírozási időszakban van lehetőség arra, hogy több pénz jusson az épített örökség felújítására – magyarázta. Sajnos, mondta, a nyilatkozat, miszerint a művelődési minisztérium egy milliárd eurót költ a közeljövőben a kulturális örökség rendbe tételére, nem érvényes sem az egyházi, sem a civil szervezet, sem magánszemély által birtokolt javakra, csakis a szaktárca alárendeltségébe tartozó ingatlanokat, javakat lehet ebből tatarozni.
Szóba került Verespatak ügye is: „Nem tartom helyesnek, hogy a szakértői kormány a Verespatakon élő emberek megkérdezése nélkül terjesztette fel UNESCO világörökségi listára. Verespataknak helye van az UNESCO-listán, de ezt nem az emberek ellen, hanem az embereket meggyőzve kell megvalósítani, mondta.
A bejegyzett élettársi kapcsolat témája is felmerült. – Itt az ideje annak, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatot elfogadjuk. El kell beszélgetnünk arról is, ha két azonos nemű ember szeretne bejegyzett élettársi kapcsolatban élni. Vagy például arról, hogy mi jobb az árvaházban felnövő gyermeknek, ha mindennap lelki és fizikai bántalmazásnak, erőszaknak van kitéve, vagy ha nem alkotmányos családban nő fel? – hangzott el. Bár az RMDSZ egyelőre nem tervez konzultációt az egyneműek házassága miatt, ezt a vitát meg kell nyitni – vélekedett Hegedüs Csilla.
Csoma Botond: Nacionalista irányt vett a PNL
Csoma Botond parlamenti képviselőt Balázsi Pál-Előd újságíró kérdezte a titkosszolgálatok felügyeletéről. Csoma Botond elmondta: sok ellentmondó információ van arról, hogy a hírszerzés belekeveredett az igazságszolgáltatás tevékenységébe. Csoma kifogásolja, hogy a PSD-ben erős a hírszerzés elleni retorika, ennek ellenére nem akarnak felfedni dolgokat. Úgy vélte, hogy a jogállamiság szempontjából helye van az igazságszolgáltatási törvények módosításának. A büntetőtörvénykönyv módosítását viszont nem szavazta meg az RMDSZ, emlékeztetett.
A politikában előfordulnak olyan helyzetek, amikor nem a népszerűségi tényezőt kell figyelembe venni. Az igazságszolgáltatási reform is ilyen elvi kérdés, hangsúlyozta. Kifejtette: egy kisebbség politikai képviseletének nincs esélye, hogy elérje a 30-40 százalékot ellenzéki politika folytatása eredményeként. Rámutatott: ahhoz, hogy az RMDSZ javaslataiból törvény szülessen, partnerekre van szükség. Úgy vélte, hogy a közigazgatásban való anyanyelvhasználati küszöb 20 százalékról 10 százalékra való csökkentése a nacionalista hisztéria miatt nem sikerült, de ez nem csak a PSD hibája. A szociáldemokratákkal való egyezségkötés indoklásaként elmondta: csak a PSD volt hajlandó tételesen tárgyalni a kisebbségi jogokról.
Csoma Botond egyetértett azzal, hogy a kormányfő hibákat követ el, de „nem az RMDSZ dönti el, hogy ki legyen Románia miniszterelnöke”. Csoma Călin Popescu-Tăriceanut azért tartaná most is alkalmasnak kormányfőnek, mert az általa vezetett kormány által életbe ültetett gazdasági politikák megállták a helyüket. A képviselő elmondta: az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közötti viszony megromlott az elmúlt másfél évben, mert a párt nacionalista irányt váltott. Csoma Botond ugyanakkor szerencsétlennek nevezte Márton Árpád képviselő kijelentését, aki tüntetéseket a bányászjárásokhoz hasonlította.
Borítókép: ROHONYI D. IVÁN
