HÁTTÉR
Marcel Ciolacu vezet a lehetséges elnökjelöltek támogatottságát mérő felmérésekben. A CURS hétfőn közzétett, július 18–26. között végzett közvélemény-kutatásában a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökére, Románia jelenlegi kormányfőjére a megkérdezettek 31 százaléka szavazna. A második helyen Nicolae Ciucă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke 19 százalékkal, őt követi Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettes és George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, mindketten 15-15 százalékkal. A Mentsétek meg Romániát (USR) elnöke, Elena Lasconi támogatottsága 12 százalék, majd nagy távolságra tőle Diana Şoşoacă, az SOS Románia párt elnöke áll 4 százalékkal.
A pártok vonatkozásában szintén a PSD vezet 33 százalékkal, a második a PNL 23 százalékkal, majd az AUR 16 százalékkal, az Egyesült Jobboldali Szövetség (ADU) 13 százalékkal, a SOS Románia pedig elérné az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöböt, amennyiben most vasárnap lennének a választások. Ezekre azonban sokkal később, az év utolsó hónapjában, december 1-jén kerül sor – az elnökválasztás november 24-ei első és december 8-ai második fordulója közé ékelve.
Kisebb az elnökjelöltek támogatottsága pártjukénál
Az INSCOP július 16-án bemutatott felmérése már jelezte: a (potenciális vagy már biztos) elnökjelölteknek kisebb a támogatottságuk, mint saját pártjuknak. Elemzők felteszik a kérdést: ilyen körülmények között mennyire alkalmasak ezek a személyek az elnökjelölti feladatok ellátására?
Eddig a felmérésekben szereplő jelöltek többsége jelezte, vagy már hivatalosan is bejelentette indulását az elnökválasztáson, ketten azonban még kivárnak: Marcel Ciolacu és Mircea Geoană. A szociáldemokrata politikus az augusztus végi pártkongresszusig nem is kíván semmilyen nyilatkozatot tenni erre vonatkozóan. Elemzők szerint nem kizárt meglepetésjelölt felbukkanása a PSD részéről, vagy akár a szociáldemokraták és liberálisok közti megegyezés egy államelnök-kormányfő tandemről.
Ciolacu így is, úgy is elveszti a pártelnökséget
A Tusnádfürdőn zajló Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a Választások után, választások előtt – romániai belpolitikai körkép című panelbeszélgetés egyik központi témája volt az elnökválasztás. Illyés Gergely politológus, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa úgy vélekedett: a román pártok egyértelműen az elnökválasztásra koncentrálnak, ez a legfontosabb trófea, amit meg akarnak szerezni. Ennek rendelnek alá gyakorlatilag mindent, az Európai Parlamenti és az önkormányzati választásokat is ezért vonták össze. Mindkét párt úgy ítélte meg, csak így tud jól szerepelni, olyan eredményt elérni, amit győzelemként tudnak majd kommunikálni pártjuk, választóik felé – jó startként a téli megmérettetésekhez. Még a közös EP-listát is bevállalták. Meg is szerezték a voksok több mint 50 százalékát, az elért eredmény mindkét párt vezetőségét legitimálta.
Úgy vélte, különösen a PSD-nek nagy kihívás az elnökválasztás, hiszen Ion Iliescu óta nem volt szociáldemokrata államfő. A helyzet azonban kétségtelenül kényes, hiszen a partner PNL is versenybe szállt ezért a pozícióért.
Székely István politológus, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a választások összevonásával, a közös listával valójában a PSD segített a PNL-nek abban, hogy a kisebbik kormánypárt jó eredményt érjen el. Ez a „nagyvonalúság” a szociáldemokratáknak egy EP-mandátumába került, ez volt az ára a jelenlegi liberális vezetés legitimálásának. Erre azért volt szükség, mert fennáll a veszélye annak, hogy egy új PNL-vezetés kiviszi a pártot a kormányból, így a szociáldemokraták egymagukban vállalhatták volna a felelősséget az elmúlt négy év kormányzásáért.
Hozzátette: a tét mindenekelőtt Marcel Ciolacu számára nagy. Ha visszatekintünk az elmúlt két évtizedre, eddig mindig leváltották a szociáldemokrata párt elnökét, amikor kudarcot vallott az elnökválasztáson. (Lásd Adrian Năstase, a korábban PSD-elnök Mircea Geoană, Victor Ponta, vagy legutóbb Viorica Dăncilă mellőzését – szerk. megj.)
PSD-ellenes összefogás a második fordulóban?
Illyés Gergely megjegyezte: nagyon úgy tűnik, hogy Ciolacu mindenképp elveszíti a pártelnöki tisztséget. Ha indul az elnökválasztáson és nyer, azért, ha alulmarad a megmérettetésben, akkor meg azért. Csakis abban az esetben őrizheti meg pozícióját, ha nem vállalja a jelölést, valaki másra hárítja ezt a feladatot.
A politológus szavaiból az derült ki: pártja rosszul járna, ha Ciolacutól meg kellene válnia. Bár a szociáldemokrata politikus nem számít különösebben karizmatikus személyiségnek, jól ismeri a román politika „mechanizmusát”. Az ő érdeme, hogy a Dragnea-korszak jelentette mélypont után a PSD ismét az élvonalba került itthon és az európai szocialista pártok táborában egyaránt.
Ha pedig mégse kerülheti el a megmérettetést, Ciolacunak nagyon nem mindegy, hogy kivel hozza össze a sors a második fordulóban: Ciucával, Geoanával vagy Simionnal. Kihívója személyétől függ ugyanis, hogy a második fordulót lehet-e ismét PSD-ellenes szavazássá alakítani, ahogy eddig mindig – mondta Illyés Gergely a 2014-es választást hozva fel példának. Akkor ő maga is Pontát tartotta esélyesnek Iohannisszal szemben, a második forduló előtt azonban beindult a PSD elleni (sikeres) összefogás. A szakértő úgy vélte: ilyen körülmények között Ciolacu legfennebb akkor fog indulni, ha biztos esélyei vannak.
Székely István hozzátette: az addig gyakorlatilag független Iohannis 2014-es győzelme azt jelzi, hogy a választó erénynek tartja a pártfelettiséget, Lasconit és Geoanát sem pártpolitikusként értelmezi, akik ezáltal előnyre tehetnek szert a többi jelölttel szemben.
A beszélgetésen szintén jelen levő Zakariás Zoltán képviselő, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke úgy vélte: ha Nicolae Ciucă nem kerül be a második fordulóba, a liberálisok bajban lesznek a parlamenti választásokon. Érvényes ez a többi politikai alakulatra is: amelyik párt jelöltje nem jut tovább az elnökválasztás november 24-ei első fordulóján, az nehéz helyzetbe kerülhet a rá egy hétre, december 1-jére kiírt parlamenti választásokon, a kudarc demobilizáló hatása egyértelműen érződni fog – értettek egyet a felszólalók.
Székely István szerint az RMDSZ számára a soron következő választások tétje, hogy visszakerüljön a kormányba. A tapasztalat az, hogy a választók irányába megfogalmazott ajánlataikat csak akkor tudják abszolválni, ha kormányon vannak. Kérdés, hogy szükség lesz-e harmadik pártra a parlamenti többség létrehozására, vagy sem. Ha igen, az RMDSZ jön szóba először. Úgy tűnik, a PSD-nek érdeke az RMDSZ kormányra kerülése, a PNL-nek viszont nem, a szociáldemokraták ugyanis sokszor kijátszották a szövetséget a liberálisok ellen. (-y-a)
