László Attila: „Maradjon sokáig ilyen ragyogó az arcotok!”
A Szent Mihály-templomban az ünnepi szentmisét Bőjte Csongor segédlelkész mutatta be, akivel koncelebrált László Attila főesperes-plébános, asszisztált Nagy Emil gyakorlati éves kispap.
A liturgia kezdetén megható jelenetnek voltunk tanúi. Két elsőáldozó, Bajkó Kata és Moldován Zsombor kérte a szülők áldását: „Édesapák, édesanyák csodás titkot várunk: Jézus Krisztus eljön hozzánk, oltárához állunk. Hogy e napot megérhettük, megköszönjük néktek fáradtságtok miérettünk drága kinccsé érett. Ölelő két karotokból most Istenhez megyünk, hogy e földi életünkben el ne tévelyedjünk. Adjátok ránk áldástokat, hálás szívvel kérjük, és pecsétül a szívünkre helyezzük, ígérjük.” Ezt követően valamennyi szülő és nagyszülő nevében imára felemelt kézzel Csonka András és Kinga mondta el a szülői áldást: „Urunk, Jézus! Aki először térsz gyermekünk szívébe, vezesd és áldd meg őt! Ne engedd, hogy elszakadjon Tőled, mert csak addig a miénk, ameddig a tiéd is. Vezesd őt és kis kezével együtt fogd szorosan a miénket is, hogy mindnyájan egyek legyünk a te szeretetedben, Titokzatos Tested győzelmes erejében, a hitben és reményben. Ámen.”
A Csonka házaspár két gyermeke, Dalma és Írisz így fejezték ki az elsőáldozók háláját: „E szép napon mondunk köszönetet szüleinknek: hála nektek, hogy a hitben neveltetek fel minket. Köszönjük az öleléstek, s minden fáradtságtok. Áldás legyen minden érettünk vállalt gondotok. Áldja meg az Isten minden lépteteket, áldja meg az Isten drága szüleinket!”
Szentbeszédében Bőjte Csongor többek között nyomatékosította: „Kedves gyermekek! Az elmúlt hónapok során arra készültünk, hogy ma találkozhassatok Jézussal az Oltáriszentségben. Lelketeket tegnapelőtt már megtisztítottátok erre az ünnepre, hogy örömteli legyen ez a találkozás. Higgyétek el: születésetek óta Ő is erre vár, hogy az apró szent ostya színe alatt önmagával ajándékozhasson meg benneteket. Ahhoz, hogy ez a találkozás mindig ugyanilyen tiszta pillanat lehessen, mint a mai napon, egy a dolgotok: szeressétek Őt és szeressétek mindazokat, akik körülvesznek titeket, embertársaitokat! És hogyan lehet leginkább megmutatni azt, hogy szeretitek Istent? Úgy, hogy szüleiteknek, nagyszüleiteknek, barátaitoknak is kifejezitek, hogy beszélgettek vele az imádságban, hogy meglátogatjátok őt vasárnaponként, mert ő minden szentmisében újra és újra közénk jön kenyér és bor színe alatt, hogy találkozhasson velünk. Ne feledjétek el őt, mert ő sosem feledkezik el rólatok! Kedves szülők, keresztszülők, szeretett testvérek! Jézus megmutatta számunkra, hogy ha keresztény életünk a szeretet kettős parancsára épül, az Isten- és emberszeretetre, akkor az Ő útján járunk. Ti vagytok a példa gyermekeitek, a közösség felnövekvő nemzedéke számára. Ha nem látják rajtatok, hogy ti valóban szeretitek Istent és embertársaitokat, akkor minden ünnepünk csak szép, évenként visszatérő eseménnyé válik. De ha élitek azt, amit Jézus elénk tárt, akkor hiszem, hogy Isten országa valóban közöttünk lesz. Ehhez adja ma segítségül magát Jézus: őt szívünkbe fogadva, vele rendszeresen találkozva hiszem, hogy életünk nem görcsös szabálykövetés, hanem szabad, örömteli, gyümölcsöző élet lesz.”
Harminchárom gyermek részesült első szentáldozásban a Szent Mihály-templomban (Fotó: Tamás Hajnal)
A Mária Szeplőtelen Szent Szíve egyházközség elsőáldozói plébánosukkal és felkészítőikkel (Fotó: Szilágyi Zoltán)
A piarista templomban elsőáldozási gyertyákkal kezükben újították meg keresztségi fogadalmukat a gyermekek (Fotó: Cziple Hanna Gerda)
Következett az elsőáldozási gyertya átadása és meggyújtása. Majd Sisak Melinda elsőáldozó annak adott hangot, hogy keresztségük óta az egyház közösségéhez tartoznak Isten gyermekeiként. Akkor helyettük szüleik, keresztszüleik gyújtották meg a hit gyertyáit és tettek ígéretet. „Ma mi tartjuk elsőáldozási gyertyáinkat, kifejezve, hogy hitünket az elsőáldozással el akarjuk mélyíteni” – mondotta. Szép András elsőáldozó felnőtt szeretteikhez szólt: „Drága szüleink, keresztszüleink és ti, kedves testvérek, életetek jó példájával támogassatok minket, megmutatva nekünk, hogyan kell Istent és embereket szeretve élni.”
Ezután az elsőáldozók megújították keresztségi fogadalmukat, ezáltal kifejezve, hogy ellene mondanak a gonosznak, és Istennek, a Megyei Atyának gyermekeiként akarnak élni.
A szentmise egyetemes könyörgéseit közösen mondták el az elsőáldozók és szüleik. A gyermekek társaik nevében is kérték Isten segítségét, hogy a rendszeres szentáldozás által gyarapodjanak az Úr Jézus szeretetében, segítse meg őket, hogy mindig hűségesek legyenek hozzá, mindig buzgón jöjjenek a szentmisére és örömmel táplálkozzanak az üdvözítővel. Kérték Urunkat, hogy szüleiknek öröme teljen engedelmes és jóra törekvő életükben, adjon igazi jó barátokat. Míg a szülők azért imádkoztak, segítse őket Isten, hogy Őt szeretve, törvényeit betartva szelíd és alázatos lelkű, hitüket megvalló keresztények legyenek, áldja meg Isten a földet, ahol ők és gyermekeik születtek, oltalmazza népünket!
A szentmise végén László Attila főesperes-plébános többek között azt kívánta a gyermekeknek: „Maradjon sokáig ilyen ragyogó az arcotok. Ezt úgy tudjátok megőrizni, ha hallgattok a szavunkra, jösztök, amikor hívunk, hallgattok a szüleitek szavára és jösztök velük együtt. Majd így fordult a szülőkhöz: két dolgot a Jóisten adott nektek gyermeketek által, ezt a ragyogó arcot és az eszüket. Őrizzétek mind a kettőt, azzal, ahogyan ide jösztök, ahogyan hozzátok, kíséritek őket. Hisz ragyogó arcuk megmaradásának egyetlen titka a hit, ami átsugárzik a lelkükön keresztül.”
Azokat, akik a Szent Mihály-templomban részesültek első szentáldozásban, Bőjte Csongor segédlelkész, Sebestyén Izabella hitoktató és Geréd István kántor-karnagy készítette fel erre az ünnepnapra, László Attila főesperes-plébános pedig a szülők lelki kísérője volt. A szentmise egyházzenei szolgálatát Márton Szabolcs kántor-karnagy, tanár végezte.
Szintén az elmúlt vasárnap délelőtt a Györgyfalvi negyedi Mária Szeplőtelen Szent Szíve egyházközségben tizenhárom gyermek részesült az első szentáldozásban, akiket Vízi Zakariás esperes-plébános, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, valamint Katona Hunor és Gagiu Barbara, a BBTE Római Katolikus Teológia Kar mesteris hallgtói készítettek fel. Az elsőáldozók között volt Obasi Giovanni; a dél-nigériai származású szülők gyerekének az elmúlt években három testvére is itt részesült első szentáldozásban – tájékoztatott Vízi Zakariás.
Mindhárom templomban a gyermekeket látva és hallgatva, osztozva örömükben, megerősödött bennünk az a meggyőződés, hogy személyükben és szeretteikben biztosítva van keresztény jövőnk záloga.
(Borítókép: Fodor György)
