Megemlékezések helyszíne is lehet a közösségnek szánt új épület
„Tetszhet, vagy sem az építészeti megoldás, az bizonyos, hogy ez az épület nem hagy majd közömbösen” – olvasható a Facebook közösségi oldalon a kolozsvári műegyetem egyik tanára által az új lutheránus temetőkápolna építészeti terve kapcsán írt bejegyzésében. Az evangélikus-lutheránus temetőrészben emelt temetkezési kápolna kétségkívül érdekes struktúra, építészeti formanyelvében korszerű megoldásokat ötvöz.
Amint a 2023-as Országos Építészeti Biennálé (BNA) honlapján közzétett összegzésben olvashattuk, és a helyszínen magunk is szemügyre vehettük, a temetőkápolnát a Tektum tervezőiroda építészei, Tóthfalusi Gábor és Szőcs István Levente tervezték, akik szabálytalan, a telek méreteihez alkalmazkodó, hosszában végignyúló alaprajzú épületet alkottak meg.
Amint arról 2019-ben beszámoltunk, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház a Házsongárdi temető bejáratának szomszédságában nyíló sírkertjének alsó részében, az egykori kis gondnoki ház helyére terveztette az új temetkezési kápolnát, alagsorában kolumbáriummal, felső szintjén irodahelyiségekkel.
A régi, egyszintes épület bontása 2019 januárjában kezdődött. A tervezőépítészek összefoglalója szerint az alaprajz kialakításakor számolniuk kellett a lutheránus temetőrész sírjainak közelségével, mint ahogyan azzal is, hogy maradjon nyílt térrész is a temetőkápolna mellett a telken. Továbbá, a Kolozs megyei műemlékvédelmi bizottság azt kérte, hogy a korábbi épület 19. századi, klasszicizáló homlokzatát építsék be az új struktúrába. (Mint megtudtuk, ezt a homlokzatot a korábbi anyagából, elemeiből rekonstruálták – szerk. megj.)
„Ilyen keretek közepette született meg a szoborszerű térfogat, amely a toronyépítménnyel a korábbi homlokzat fölé emelkedik, majd az épület túlsó végén leereszkedik, és csak alagsori kolumbáriumhoz vezető lépcsőnek hagy helyet” – írják a tervezők. A temetkezési kápolna központi tere masszív, corten acél panelekből készült, kézzel működtethető kapun keresztül közelíthető meg. (A corten acél napjaink egyre népszerűbb építő- és burkolóanyaga, amely a felületén kialakuló rozsdarétegnek köszönheti különleges megjelenését – szerk. megj.). A terem alaprajza kelet–nyugati elrendezésű, a ravatalt a keleti oldalon állítják majd fel, akárcsak az oltárt; az elképzelés szerint, a toronyépítmény felső nyílásaiból a napfény sugarai még utoljára rávetülhetnek majd az elhunyt koporsójára. A tető sziluettje a házsongárdi sírkövek – egyik – jellegzetes típusát idézi. A kápolna teljes tartószerkezete monolit betonból készült, és ezt a betonstruktúrát szabadon hagyták, a kolumbárium szintjétől a tetőtér aljáig. A külső homlokzatokat vörös kerámiaelemekkel burkolták. Az emeleti irodák és egyéb helyiségek a téglafal mögött rejtőznek. A tartószerkezeteket Makay Dorottya és Hari József építőmérnökök tervezték, az épületgépészeti tervezéssel Marian Aurelian mérnök foglalkozott, a kivitelezési munkákért a Weberbau cég felelt.
A kápolna alagsori részében kolumbáriumot hoznak létre (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke érdeklődésünkre elmondta: az új kápolna nemcsak temetkezési célokat szolgál majd; vallási, történelmi megemlékezések méltó helyszíne is lehet majd. Összességében a szélesebb közösséget szolgálná ez a tér; igény szerint a testvér egyházak is használhatják majd, végezhetnek egyházi szolgálatot itt, hiszen az egyik elsődleges szempont a tervezésnél az volt, hogy a keresztény szimbólumrendszert idéző térként alakítsák ki a kápolnát.
A temetkezésnek, ravatalozásnak is meglesz majd a szabálya, rendje. Az evangélikus-lutheránus egyház ebben a vonatkozásban nem anyagi gyarapodásra törekszik, mindössze minimális, a kápolna fenntartását szolgáló hozzájárulást vár majd el. „Nem üzleti haszonra törekszünk, sokkal inkább kulturális, spirituális, karitatív célokat szolgálna ki ez az épület” – emelte ki az egyházi elöljáró. Hangsúlyozta: ragaszkodott ahhoz, hogy a kápolnát oly módon tervezzék meg, hogy az a hely méltóságát ne zavarja, és hogy nagyságrendjében, megjelenésében is illeszkedjen a környezetéhez.
A telek méretei korlátokat szabtak az építkezésnek, de a tervezők oly módon dolgozták ki az építészeti koncepciót, hogy ezeknek a szempontoknak mindenesetre megfeleltek; a keresztény szimbolika elemei, akárcsak a gyásszal, a halállal kapcsolatos szemlélet is ötvöződik az architekturális elemekben és a struktúrában – emelte ki Adorjáni Dezső Zoltán. A belső, központi tér berendezésében is egyszerű, puritán megoldásokat alkalmaznak majd, kelet felé néző oltárral, kereszttel, ravatalozóasztallal.
A temetkezési kápolna a magyar kormány támogatásával épült, amely felmérte a magyar egyházi tulajdonban álló temetőrész jelentőségét, mint ahogyan azt is, hogy ez a kápolna a méltó módon lebonyolított gyászszertartások, megemlékezések helyszíneként szolgálhatja a közösséget – részletezte a püspök. „Temetőkápolnáról van szó, ugyanakkor a feltámadásról, az életről és a jövőről is beszélünk; reméljük, hogy a közösségünknek sok generációja fogja még ezt a kápolnát használni” – folytatta. Az épület felső szintjére tervezett irodahelyiségekkel a Házsongárd Alapítvány munkáját segítenék, ha ezt a civil szervezet majd igénybe venné.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
