Elfogadta a magyar Országgyűlés az alaptörvény módosítását

A Fidesz a parlamenti ülés bojkottálásával tiltakozott az alaptörvény módosítása ellen (Fotó: Magyar Péter / Facebook)
A magyar Országgyűlés hétfőn kétharmados többséggel, 139 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az alaptörvény 17. módosításáról szóló egységes javaslatot, amely az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb közjogi változását jelenti Magyarországon. A jogszabály egyebek mellett lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, tizenkét évben korlátozza az országgyűlési képviselői mandátum időtartamát, és átalakítja több alkotmányos intézmény működésének szabályait. A Tisza Párt szerint a módosítás az Orbán-korszak közjogi örökségének lebontását és az alkotmányos fékek és ellensúlyok helyreállítását szolgálja, míg a Fidesz és a KDNP példátlan hatalomkoncentrációnak, valamint a jogállami garanciák leépítésének tartja a változtatásokat. A szavazást rendkívül feszült politikai légkör előzte meg, a Fidesz bojkottálta a parlamenti ülést, Gulyás Gergely lemondott frakcióvezetői tisztségéről, miközben nyílt közjogi konfliktus bontakozott ki Magyar Péter miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök között.

A parlamenti szavazást megelőző felszólalásában Magyar Péter miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte az alaptörvény 17. módosítását. A rendkívüli ülés napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott, az Országgyűlés arról dönt, sikerül-e lezárni az Orbán-korszakot, és helyreállítani az alkotmányos intézményrendszert. Szerinte a módosítás célja az alkotmányos fékek és ellensúlyok megerősítése, valamint annak megakadályozása, hogy a korábbi kormányzat kinevezettjei hosszú időre bebetonozhassák pozícióikat. Magyar Péter azt is állította, hogy a Fidesz vezetésében felmerült a parlamenti mandátumok kollektív visszaadása tiltakozásként, ezt azonban – elmondása szerint – a frakció elutasította.

A vitában Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azzal vádolta a Tisza Pártot, hogy ugyanazokat a politikai módszereket alkalmazza, amelyek miatt korábban a Fideszt bírálta. A Tisza képviseletében Bujdosó Anna ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a független intézmények megerősítését és egy új alkotmány előkészítését szolgálja.

A plenáris ülés előtt a Fidesz és a KDNP bejelentette, bojkottálja a hétfői parlamenti ülést. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője a közös sajtótájékoztatón – amelyen a kormánypárti képviselők fekete öltözékben jelentek meg – a magyar demokrácia „fekete napjának” nevezte a hétfőt. Álláspontja szerint az alkotmánymódosítás példátlan beavatkozást jelent a közjogi rendszerbe, ezért kifogásolta a köztársasági elnök leváltását, az Alkotmánybíróság átalakítását és a képviselői mandátum tizenkét évben történő korlátozását. Gulyás egyúttal bejelentette, hogy lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről, hogy a képviselőcsoportot olyan politikus vezethesse, aki a következő országgyűlési választáson is indulhat. Elmondása szerint döntését saját elhatározásából hozta meg, noha frakciótársai maradásra biztatták.

Mindeközben tovább éleződött a konfliktus Sulyok Tamás köztársasági elnök és a tiszás parlamenti többség között. Az államfő közleményben utasította vissza Magyar Péter kijelentéseit, hangsúlyozva, hogy az alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezése autonóm elnöki hatáskör, a rá nehezedő politikai nyomásgyakorlás pedig sérti az alkotmányos rendet. Magyar Péter szerint ugyanakkor az államfőnek nincs lehetősége tartalmi alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezni, ezért alá kell írnia a módosítást. A miniszterelnök a közleményre a Facebookon is reagált, nyilvános parlamenti vitára hívta Sulyok Tamást, és jelezte, ha az államfő öt napon belül nem írja alá a módosítást, az Országgyűlés megfosztási eljárást indíthat ellene.

Köszönjük, hogy előfizet a Szabadságra és támogatja lapunkat!