A vizsgálóbizottságok a jövőben szélesebb eszköztárral dolgozhatnak, az érintettek együttműködésre kötelezhetők, és szankciók is alkalmazhatók azokkal szemben, akik nem tesznek eleget az idézéseknek vagy az adatszolgáltatási kötelezettségnek.
A parlament a gyűlöletkeltő politikai reklámok tilalmáról szóló módosítást is elfogadta. A szabályozás megtiltja olyan politikai reklámok közzétételét, amelyek sértik vagy tagadják az emberi méltóságot, valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösség méltóságát, kollektív bűnösséget sugallnak, vagy társadalmi ellenségkép kialakítására alkalmasak. A jövőben nem lehet személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon felhasználni politikai reklámokban. Emellett szigorodnak a választási plakátok elhelyezésére vonatkozó szabályok is, többek között villanyoszlopokon, jelzőtáblákon és fákon sem lehet majd plakátokat kihelyezni.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférést célzó törvénycsomag részeként szigorodik a vagyonnyilatkozati rendszer, bővül az integritási hatóság jogköre, és további garanciákat vezetnek be a közbeszerzések átláthatóságának erősítésére. A módosítások a közadatok nyilvánosságát is kiterjesztik, több szervezetet kötelezve adataik közzétételére, miközben a magántőkealapok tulajdonosi háttere is átláthatóbbá válik.
Jelentős változások várhatók a közmédia működésében is. Az elfogadott törvény alapján létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., az MTI pedig ismét önálló szervezetként működik majd. A közmédia tulajdonosi és felügyeleti jogait a jövőben a Független Közmédia Testület gyakorolja majd.
A parlament által elfogadott intézkedések több ponton kapcsolódnak azokhoz a reformelképzelésekhez, amelyekről Magyar Péter miniszterelnök az elmúlt napokban az ATV Egyenes beszéd című műsorában, illetve a 444.hu-nak adott interjúban beszélt.
A kormányfő megerősítette, hogy létrehoznák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt (NVVH), amely automatikusan vizsgálhatná azokat a vállalkozásokat, amelyek árbevételének legalább 75 százaléka közbeszerzésekből származik. Az új intézmény feladata a közvagyont érintő visszaélések feltárása, az esetlegesen jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzése és a felelősök elszámoltatása lenne.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy szeptemberben megkezdődhet az új alkotmány előkészítése. A tervezett társadalmi konzultáció olyan kérdéseket érintene, mint a környezetvédelem, a család, az alapvető szabadságjogok vagy a gyülekezési jog. A miniszterelnök szerint az alkotmányozási folyamat várhatóan több mint egy évig tarthat.
Közölte azt is, hogy olyan megoldást keresnek, amely gyorsan megszünteti Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását. Szavai szerint harminc napon belül megszűnhet az államfő mandátuma, és augusztus 20-áig új köztársasági elnököt választhat az Országgyűlés. Hozzátette, elképzelhető, hogy az új államfő csak átmeneti időre tölti be tisztségét, mivel az új alkotmány elfogadásával a köztársasági elnök megbízatása is megszűnhet.
A miniszterelnök emellett az alkotmánybíróság átalakításáról, a képviselői mandátumok 12 éves korlátozásáról, a legfőbb ügyész helyzetéről és a közmédia vezetésének lecseréléséről is beszélt. A kormány célja – fogalmazott – olyan intézményi rendszer kialakítása, amely erősebb garanciákat nyújt a közpénzek átlátható felhasználására és a demokratikus intézmények működésére.
