Alkotmánybíróság - újabb halasztás a különnyugdíjak kapcsán

Február 11-ére halasztotta pénteken az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvénytervezettel kapcsolatos beadvány megvitatását.

Ilie Bolojan miniszterelnök december 2-án kormányzati felelősségvállalással nyújtotta be ismét a parlament elé a tervezetet a korábban alkotmányellenesnek minősített változat helyett, amelyet a két ház együttes ülésén el is fogadott. A jogszabálynak a tervek szerint január elsejétől kellett volna hatályba lépnie, a legfelsőbb bíróság azonban alkotmányossági óvást emelt ellene.

A Bolojan-kormány szeptemberben már beterjesztett a parlament elé egy olyan törvénytervezetet, amelynek hatályba lépése esetén a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára is fokozatosan 65 évre emelkedne (a jelenlegi 48-ról), és utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett.

A legfelsőbb bíróság azonban akkor is alkotmányossági óvást emelt a tervezet ellen, arra hivatkozva, hogy a bírói nyugdíjak megnyirbálása az igazságszolgáltatás függetlenségét sértené. Az alkotmánybíróság - amelynek tagjait szintén hátrányosan érintené a nyugdíjreform - október 20-án alkotmánysértőnek minősítette a tervezetet, döntésében formai okokra hivatkozva. Azt kifogásolta, hogy a kormány nem várta meg az igazságszolgáltatás szakmai szervezetének, a Legfőbb Bírói Tanácsnak (CSM) a véleményezését.

A kormány decemberben - immár a CSM elutasító véleményezését megvárva – terjesztette ismét a parlament elé a tervezetet. A december 2-án benyújtott változat annyiban különbözik a szeptemberitől, hogy 10-ről 15 évre nyújtaná a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetésének időszakát, vagyis a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára minden évben egy évvel emelkedne.

A bírók és az ügyészek mellett a szintén korkedvezménnyel nyugalmazott pilóták, parlamenti képviselők, pénzügyőrök, katonák, rendőrök és hírszerzők is olyan kiemelt - nem a befizetett járulékaikból, hanem az állami költségvetésből fedezett - járandóságban részesülnek, amely többnyire lényegesen magasabb az átlagnyugdíjnál.

Románia évi mintegy 13 milliárd lejt fordít a speciális nyugdíjakra. Bukarest a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget a nyugdíjrendszer reformjára, ennek teljesítése nélkül pedig nem hívhatja le a számára elkülönített uniós forrásokat.