A hétfőn született egyezségről Csűry István püspök tájékoztatta az MTI-t. Elmondta: olyan kiegészítő jegyzőkönyvet csatoltak a polgármesteri hivatallal kötött szerződéshez, amely felfüggeszti az eredeti szerződésnek azt a kitételét, miszerint az iskola magyar tannyelvű osztályait fogadják be az épületbe.
"A kilenc osztályterem mellett van még két olyan termünk, amelyekben tantermet rendezhetünk be. Ha szükség van rá, ha bajban vannak, két román tannyelvű osztályt is szívesen befogadunk" - mondta a püspök.
Csűry István azt is elmondta, hogy a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) megkeresésükre többségi szavazattal úgy ítélte meg, hogy nem történt diszkrimináció. A testületen belül is megoszlottak azonban a vélemények a magyar tagozat költöztetéséről, négyen utasították el, hárman látták igazoltnak a diszkrimináció vádját. A püspök hozzátette: olyan döntést kívántak hozni, amely mindenki számára megnyugtató. Arra is kitért, hogy a polgármester vállalta a még hiányzó minisztériumi jóváhagyások beszerzését ahhoz, hogy a tanítás a református egyházi épületben is megkezdődhessen.
Csűry István az MTI-nek elmondta: az egyházkerület a magyar állam támogatásával vásárolta meg és újította fel azt az épületet, amelyet aztán a Nicolae Bălcescu Általános Iskolának ajánlott fel.
Florin Birta, Nagyvárad polgármestere az Ebihoreanul.ro portálnak elmondta: az egyházzal kötött szerződést a 2022-2023-as tanévre módosították, úgy, hogy immár lehetővé válik a román tannyelvű osztályoknak is a református egyházi épületbe való költöztetése. A polgármester azt közölte, hogy legalább egy román osztály odaköltözik. Florin Birta kijelentette: maga utazik Bukarestbe, hogy megsürgesse a szükséges minisztériumi engedélyek kibocsátását. A polgármester valószínűsítette, hogy a következő héttől már nem kell két váltásban tanulniuk a Nicolae Bălcescu Általános Iskola diákjainak.
Nagyváradon a hétfői iskolakezdés előtti napokban az keltett indulatokat, hogy az Oktatásügyi Minisztérium - szegregáció gyanúja miatt - nem járult hozzá ahhoz, hogy a Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tannyelvű osztályai a református püspökség által ingyenesen felajánlott, újonnan felújított épületbe költözzenek. Ezért az iskolában hétfőtől - a megfelelő számú tanterem hiányában - két váltásban indult el a tanítás.
Kelemen Hunor: nincs szó szegregációról
Kelemen Hunor szerint szó sincs szegregációról a bánffyhunyadi óvoda és a nagyváradi Nicolae Bălcescu Általános Iskola magyar tagozatának a költöztetési szándéka esetében. Az RMDSZ elnöke a Krónika napilapnak nyilatkozva bosszantónak találta, hogy tíz-húsz év után is visszatérnek az oktatásban a megoldottnak hitt problémák, és tanévkezdés táján újra harcolni kell osztályokért, tagozatokért, mindig meg kell védeni azt, amit egyszer már elért az erdélyi magyar közösség.
Kelemen Hunor elmondta, mind a bánffyhunyadi, mind a nagyváradi esetet megbeszélte az oktatásügyi miniszterrel. Egyik esetben sem lehet szerinte diszkriminációról vagy szegregációról beszélni, hiszen évekkel ezelőtt született egy miniszteri rendelet az iskolai szegregáció tiltásáról, amelyik azonban azt is pontosan rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségek különálló anyanyelvi oktatási csoportjainak, osztályainak, intézményeinek a létrehozása nem tekinthető szegregációnak.
A miniszterelnök-helyettes a bánffyhunyadi konfliktust a helyi politikai erők és elsősorban a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezetének a számlájára írta. Úgy vélte, a kalotaszegi kisvárosban a magyarság középre került a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a PSD politikai harcában.
Kelemen Hunor úgy vélte, amikor Romániában még mindig iskolák százaiban nincsen mosdó, akkor az lenne normális, ha egy önkormányzat megköszöni, hogy ingyen felajánlanak számára egy korszerű új óvodaépületet. "Ahelyett, hogy azt mondanák, hogy köszönjük szépen, hála Istennek, hogy gazdagította a települést, (.) azon rugóznak, hogy ki fog oda járni" - ecsetelte a politikus. Úgy vélte: a bánffyhunyadi óvoda kérdését előbb utóbb meg fogja oldani a református egyház a hatóságokkal.
A nagyváradi iskolaüggyel kapcsolatban Kelemen Hunor azt tartotta problémásnak, hogy helyi feljelentés alapján a minisztérium kiküldött egy vizsgálóbizottságot, amelyik készített egy "buta jelentést". Kelemen Hunor ugyanakkor úgy látta, hogy egyedi esetekről van szó, nem központilag irányított kampány célpontjai a magyar oktatási intézmények.
"Ha valóban lenne központi akarat, akkor egy csomó helyen gond lenne, sokkal több helyen, mint ahol probléma van. Sok gondot megoldottunk, indultak új iskolák, új tagozatok, új csoportok, és ott nincsen semmi baj" - ecsetelte a politikus.
Kelemen Hunor a Krónikának arra a kérdésére, hogy a kormánykoalíción belül szemet szúrt-e valakinek a magyar kormány által Erdélyben megvalósított óvodaépítési és -felújítási program, kijelentette: nyilvánosan ez soha nem került szóba. Úgy vélte: a probléma az, hogy a román költségvetésből országszerte keveset fordítottak iskolák és óvodák megépítésére és felújítására.
"Ebből soha nem volt országos politikai szinten vita, ezeket az én tapasztalatom szerint mindig helyi irigységek, helyi ellentétek, sokszor helyi román-magyar ellentétek hozzák felszínre" - magyarázta az RMDSZ elnöke.
