Bogdan Hossu, az Alfa Kartell vezetője a tanácskozás elején leszögezte: azon a véleményen van, hogy ezek a megszorító intézkedések elfogadhatatlanok, és nem értenek egyet azzal, hogy elhirtelenkedett döntésekkel bérpótlékokat szüntessenek meg és béreket csökkentsenek, ami a gyorsan emelkedő infláció miatt már legyengült vásárlóerő további gyengüléséhez vezetne. Hangsúlyozta: az ilyen fontos és radikális intézkedések meghozatala előtt a szociális partnerekkel is tanácskozni kell.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) képviselői közleményük szerint a tárgyaláson határozott ellenvetésüknek adtak hangot az objektív és átlátható elemzés hiányában elrendelt bércsökkentéssel és a banki tranzakciókra kivetett illetékkel kapcsolatban is. Elfogadhatatlannak tartják az általános létszámcsökkentést a közszférában, miután az elmúlt négy évben a munkaerő-felvétel kizárólag a politikai ellenőrzés alatt álló intézményekre koncentrálódott.
A BNS szerint rendkívül aggasztó a munkáltatói szövetségek távolmaradása az egyeztetésről. Véleményük szerint így akarták elkerülni a nyílt konfrontációt a szakszervezeti partnerekkel olyan kérdésekben, mint az áfa (TVA) begyűjtése, az adócsalás elleni küzdelem, a szürkegazdaság és a mintegy 1,5 millió munkavállaló minimálbéren tartása.
A tanácskozáson a BNS küldöttsége nyolc kulcsfontosságú intézkedésre tett javaslatot az államelnöknek a költségvetési hiány fenntartható csökkentésére. Ezek között szerepel a 2024/156-os sürgősségi kormányrendelet azon rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése, amelyek korlátozzák vagy felfüggesztik a kollektív tárgyalásokat és a felek által már aláírt kollektív munkaszerződések alkalmazását, ellehetetlenítve ezáltal a szociális párbeszédet és sértve a munkavállalók jogait. Javasolják továbbá egy átfogó ellenőrzés sürgős elvégzését a közintézményekben a humán erőforrás felmérése érdekében.
„Nem fogadhatjuk el az általános létszámcsökkentést a közszférában, miután az elmúlt négy évben a munkaerő-felvétel kizárólag az erős politikai ellenőrzés alatt álló intézményekre koncentrálódott” - hangsúlyozzák.
Egy másik javaslat az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt fontos kitétel végrehajtása: az állami vállalatok teljesítménymutatóit ellenőrző hatóság létrehozása és a politikai ellenőrzés megszüntetése az állami tulajdonú vállalatok vezetőinek kinevezésekor.
A BNS a következőket javasolta még: a román állam által fizetett kamatkiadások csökkentését célzó intézkedéscsomag kidolgozása; az adóbevételek, különösen az áfa beszedésének javítása; a természetes személyek jövedelmének egységes adóügyi kezelése a feketemunka és a fantomcégek létrehozásnak visszaszorítása érdekében; a természeti erőforrások kitermelésére jogot biztosító koncessziórendszer törvényes keretének felülvizsgálata.
A szakszervezetek emellett munkaülések megszervezését sürgették a szociális partnerek részvételével olyan kérdésekben, mint a közszféra átszervezése, az európai alapok felhasználása, az államapparátus csökkentése és racionalizálása.
„Csak a szakszervezetek szakértőinek támogatásával lehet koherens és hatékony intézkedéseket javasolni a költségvetési hiány csökkentésére és az adóbeszedés hatékonyabbá tételére, elkerülve ezzel a brutális átszervezéseket és bércsökkentéseket” - szögezik le a BNS képviselői.
Az államfő arról biztosította a szakszervezeteket, hogy az oktatási és az egészségügyi rendszerre, illetve a rendvédelmi szervekre nem terjednek ki az eddig tárgyalt kiadáscsökkentő intézkedések. A többi területet érintő lépések rövid listáját június 20-ig együtt vitatják meg a közös kormányzásra készülő párok, a szakszervezetek és a munkáltatói szövetségek képviselői.
A kormánynak június 30-ig kell az Európai Bizottság elé terjesztenie a túlzott deficit csökkentését célzó javaslatait.
