Egyre nagyobb méreteket ölt az internetes zaklatás

Öt romániai gyermekből kettőt (40%) ért már internetes zaklatás, és tízből mindössze három áldozat mer beszélni erről – derül ki a Mentsük meg a gyermekeket szervezet által kedden ismertetett felmérésből.

A felmérést bemutató eseményen az Agerpres beszámolója szerint Gabriela Firea családügyi miniszter rámutatott, Románia több intézkedést hozott az internetes zaklatás, a cyberbullying megelőzésére. A kormány által nemrég elfogadott új gyermekvédelmi törvény a visszaélések minden formájára kitér, beleértve az online térben elkövetetteket is, ugyanakkor az általa vezetett minisztérium és az oktatási tárca, valamint az országos gyermekjogvédelmi és örökbefogadási hatóság képviselői dolgoznak egy gyermekjogvédelmi stratégián, amelyet szintén elfogadnak a közeljövőben – magyarázta.

Sorin Ion oktatási államtitkár azt hangsúlyozta, a tanügyminisztérium is dolgozik a jelenség visszaszorítására irányuló intézkedéseken. Ezek között említette, hogy a helyreállítási terv keretében 100 ezer romániai pedagógusnak tartanak a digitális kompetenciákat fejlesztő képzést, és 50 százalékkal növelik az iskolai tanácsadók számát.

Cyberbullying számokban

A Mentsük meg a gyermekeket/Salvaţi Copii szervezet tegnap nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a romániai gyermekek 40 százalékát érte már internetes zaklatás; ez 3 százalékkal több az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A 2373, internethozzáféréssel rendelkező, 8 és 17 év közötti személy megkérdezésével januárban végzett, nem reprezentatív online felmérés szerint a megkérdezettek 31%-a naponta több mint 6 órát, 47%-uk napi 3-4 órát tölt képernyő (legyen az telefon vagy számítógép) előtt, vagyis a gyerekek majdnem 80%-a háromnál több órát tölt naponta az interneten – és csak 3%-uk egy óránál kevesebbet.

Az előrejelzések szerint 70%-ről 40%-ra csökkent a kollégákkal, barátokkal, tanárokkal vagy éppen ismeretlen személyekkel a Facebookon kommunikálók aránya. Facebookot már nem használ a gyermekek 62%-a, Instagramot a 20%-a, helyettük a Whatsapp és a TikTok a menő, előbbit például a fiatalok/gyerekek 98%-a használja, míg utóbbi esetében 15%-uk kommunikált már idegenekkel.

„A Facebook használata meredeken csökken, egyre népszerűbbek lesznek azonban a fénykép- és videómegosztó platformok. A lányok sokkal több időt töltenek ezeken a közösségi oldalakon, mint a fiúk. E platformok közül a TikTok a legkockázatosabb az idegenekkel való interakció tekintetében” – magyarázta az adatokat a szervezet szociológusa, Cristian Grădinaru.

Tegyük még hozzá: bár az „idősebbek” talán azt sem tudják, mi fán terem, a városi gyerekek – főleg a fiúk – már a Discordot és a Robloxot használják kapcsolattartásra.

Ami a számítógépes zaklatást illeti, a válaszadók 24%-a kapott már sértő, bántó üzeneteket interneten, 16%-ukat zárták már ki csoportból. Kilenc százalékukat meg is fenyegették, ugyanennyiről posztoltak sértő üzeneteket, további nyolc százalék válaszolta, hogy „rossz dolgok” történtek vele, 7% pedig inkább el sem mondta, hogy mi. A felmérés készítői szerint az internetes fenyegetések inkább a fiúkat célozzák, míg a lányokat inkább „csak” sértegetik.

A megkérdezettek 11%-a naponta, további 9%-a pedig hetente kap sértő üzeneteket, a legmegdöbbentőbb viszont talán az, hogy a közösségi hálókon a sértegetők 28%-a, privát üzenetekben a zaklatók 44%-a osztálytárs és/vagy barát. Ráadásul, bár kismértékben (1, illetve 4%), de tanárok is vannak az online bántalmazók között.

A közösségi hálókon a sértegetők 38%-a ismeretlen személy.

Azok, akik cyberbullyinggal szembesülnek, általában (40%) saját maguk próbálták megoldani a helyzetet, 33%-uk pedig abban bízott, hogy az magától megoldódik, elmúlik. A válaszadók 16%-a próbált bosszút állni, 15%-uk viszont magát hibáztatta a kialakult helyzetért. A történteket mindössze a válaszadók 33%-a beszélte meg valamelyik szülejével, 32%-a egy barátjával, 27%-a tanárjával, de 27%-uk senkinek sem mondta el (több opció is bejelölhető volt a kérdéseknél – szerk. megj.). Szaktanácsadáshoz (pl. telefonos tanácsadás) csak a sértettek 2%-a fordult.

Másfelől, a megkérdezettek 17%-a maga is posztolt/küldött már sértő üzeneteket – köztük döntő többségben vannak a tinédzserkorú fiúk –, ugyanakkor a vidéken élő gyerekek körében gyakoribb e „szokás”, mint városon.

A szervezet beszámolt arról is, hogy 2022-ben 8804 bejelentés érkezett az általuk üzemeltetett esc_ABUZ felületre, ebből 6092 káros tartalomra vonatkozott. 2016-tól mostanig több mint 27 ezer bejelentést kaptak ezen a felületen.

„Aggódunk amiatt, hogy a cyberbullying továbbra is jelentős mértékben érinti a gyermekeket és fiatalokat hazánkban. Ez a jelenség magányt, félelmet, szomorúságot, sőt néha kétségbeesést is okozhat, ami érzelmi, szociális, illetve a gondolkodás vonatkozásában is jelentős hatással van minden érintett gyermekre, legyen az áldozat, szemtanú vagy elkövető. A Save the Children által működtetett tanácsadói vonalon folyamatosan kapunk üzeneteket olyan gyerekektől, akik a cyberbullying áldozatai vagy szemtanúi” – mondta Gabriela Alexandrescu, a szervezet ügyvezető elnöke.

A témában egyébként a gyermekek és szülők az oradenet.ro honlapon találhatnak hasznos információt és tanácsokat – itt ugyanakkor tanácsadást is kérhetnek, vagy jelenthetik, ha valami nem megfelelő – illegális, gyermekeknek ártó stb. – tartalmat találtak az interneten.

Magyaroszágon sem rózsás a helyzet 

Az elmúlt két évben a gyerekek az online térben növekvő számban találkoztak felnőtt tartalommal, magukat gyereknek kiadó felnőttel, zsaroló vagy adathalász üzenetekkel – állapította meg egy friss, a biztonságos internet napjára készült magyarországi felmérés.

A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült kutatás azt vizsgálta, a szülők mennyire vannak tisztában gyermekük online jelenlétével.  

A kutatási eredmények szerint annak ellenére, hogy a fiatalok szabad idejük nagy részét az interneten töltik, az otthoni beszélgetések során jellemzően az iskolában történtekről faggatják őket szüleik.

Már a 7–12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt.

Bár a szülők legfeljebb fele beszélget gyermekével az online térben zajló dolgokról, érdekes módon 85 százalékuk úgy véli, tisztában van azzal, miket oszt meg gyermeke a közösségi médiában – írta közleményében a Yettel.

A felmérés alapján a legnépszerűbb platformnak továbbra is a Facebook és a Messenger számít (66 százalék), az Instagram népszerűsége viszont – bár a kamaszok továbbra is előszeretettel használják – 43 helyett már csak 35 százalékos. Az Instagram második helyét átvette a TikTok, amelyet a korábbi 39 százalék helyett már a gyerekek fele használ. YouTube-ot tízből négyen használnak rendszeresen.

A válaszadók szerint gyermekük jellemzően magukról, barátokról vagy családtagokról (32 százalék), a lakóhelyről, hobbiról, házikedvencről vagy iskoláról készült fotókat (25 százalék) oszt meg az interneten, de az idén 18 százalékról 44 százalékra ugrott azoknak az aránya, akik semmi ilyesmit nem posztolnak.

A kutatás alapján a szülő-gyerek beszélgetések jórészt az iskolában történtekre (89 százalék), a tanulásra (86 százalék), a helyes viselkedésre (80 százalék) és a gyermeket a suliban vagy az után ért sérelmekre (74 százalék) korlátozódnak. Az idegenekkel való online chatelés, a közösségi oldalak használata, az internetes zaklatás, a helyes viselkedés a neten továbbra sem tartozik a leggyakoribb beszédtémák közé, csupán 46 százalékban esik szó ezekről.

A szülők visszajelzése szerint a gyerekek 71 százaléka már biztosan találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát nagyjából egykorúnak kiadó felnőttel az online térben. A felmérés azt mutatja, hogy ha egy gyermek ilyen tartalmakkal vagy jelenséggel találkozik, továbbra is igen nagy arányban (82 százalékban) jelzi azt szüleinek.

Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője kiemelte: amióta túl vagyunk a járványidőszakon, és az élet visszaállt a normál kerékvágásba, a figyelem kissé elterelődött a fiatalok online tevékenységéről, noha ők az idejük jelentős részét továbbra is az interneten töltik. A ProSuli oktatási programja idén kiemelten foglalkozik a gyermekek online védelmével – tette hozzá.   

Szülői kézikönyv a biztonságos netezésről

Magyarországnál és a megelőzésnél maradva, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a szülők számára készített kézikönyvet a biztonságos internethasználatról a GameStar magazin szerkesztőségével együttműködve.

Mint írták, a kiadvány a videójátékokkal játszó, „gamer” gyermekek szüleinek szól, és egyebek mellett a korhatárajánlásokról, a képernyőidőről, a streamerekről, valamint a játék közben felmerülő rejtett költségekről ad tájékoztatást.

„A biztonságosabb internet felé az első lépést a szülő teheti meg, ha beszélget gyermekével a témáról. Megtalálni a közös hangot, feltenni az első kérdést azonban nem könnyű feladat” – hangsúlyozza közleményében az NMHH, kiemelve, hogy a gyermekek támogatása érdekében a szülőknek érdemes mielőbb megismerkedniük a videójátékok kultúrájával.

A hatóság ismertette a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületével (MEME) közösen végzett 2022-es kutatása eredményét is, amely szerint a gyerekek már óvodáskorban megismerkednek a videójátékokkal, és az online szórakozás szerepe várhatóan tovább erősödik a következő években.

A kutatást idézve kitérnek arra, hogy a gyermekek kisiskolásként, 7–9 évesen veszik kezükbe az első játékkonzolokat, ekkor még viszonylag erős szülői felügyelet mellett. „A 6–11 évesek mindennapjaiban a gyermekfilmek és vicces videók mellett egyre nagyobb mértékben jelen vannak az online játékok – lányoknál inkább öltöztetős, állatos, gondoskodásra épülők, a fiúknál pedig a Minecraft. A 10–15 évesek között a Minecraft mellett a legnépszerűbb játék a Fortnite” – ismerteti a gyermekek felhasználói szokásait az NMHH.

Rögzítették: az NMHH elkötelezett a gyermekek védelme iránt, ezért a videójátékozással kapcsolatos beszélgetésekben is támogatni kívánja a szülőket. A biztonságos internet napján kiadott kézikönyv a https://gyerekaneten.hu/tema/Annyi_mindenben_mellette_alltal_mar linken olvasható.

Ne töltsünk hat óránál többet képernyő előtt! 

Az internet, a közösségi média, a digitalizáció volt a témája Áder János korábbi magyar államfő Kék bolygó című podcastja hétfőn megjelent adásának is. A beszélgetőtársak a függőség kialakulása ellen azt javasolták, hogy ötéves kor alatt ne adjunk „kütyüt” a gyerek kezébe, ne töltsünk hat óránál többet képernyő előtt, és a könyvolvasás is maradjon életünk része.

A legnépszerűbb videómegosztón is elérhető műsor vendége Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar jövőfesztivál alapítója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány elnöke volt, akinek Nonkonform című könyve adta a beszélgetés alapját.

Böszörményi-Nagy Gergely azt mondta, ellentétben a „technooptimistákkal” – akik a technológiai fejlődésben szükségszerűen kedvező folyamatot látnak – ő szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a mostani digitális technológiák életünkre gyakorolt hatása kizárólag pozitív lenne. Sokan feltették már a kérdést, hogy a technológia szolgál-e minket, vagy mi szolgáljuk a technológiát – jegyezte meg, hozzátéve: egyfajta digitális szolgaság az, amikor önkéntelenül pörgetjük a hírfolyamot.

Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke megjegyezte: mindenkinek fel kellene mérnie, mennyi időt tölt a képernyő előtt, és mennyi ebből a hasznos tevékenység. A könyvből idézve pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitális olvasás a papíralapúhoz képest jelentősen „roncsolja” a figyelem képességét.

Böszörményi-Nagy Gergely kitért arra is, hogy sokan nem tesznek különbséget az interneten egy értékteremtő tudós és egy TikTok-sztár elérése, népszerűsége között. Sok esetben a „trash” tartalom lesz populáris, míg elitistának tartják az oktatási célúakat – fűzte hozzá. Úgy vélte: központi szabályozási megoldás nem létezik, azt az otthoni szokások körül kell keresni, valamint a természetben töltött idő és egyéb „analóg elfoglaltságok”, mint például a társasjátékok is segítenek frissen tartani a tudatot és az érzékszerveket.