Amikor eltávozásának híre hozzám eljutott, akaratlanul is egy másik nagyszerű színésznő jutott eszembe: Vitályos Ildikó, akinek a halálhíre ezelőtt hat évvel ugyanilyen szomorúságot okozott. Ildikó halála előtt talán két-három hónappal a Rhédey palota Jókai utcai kapujában találkoztunk. Örömmel üdvözöltük egymást, bókokat mondtunk, és arra kértem, adjon nekem egy hosszabb interjút az életéről és a pályájáról. Vonakodott, s azt kérdezte tőlem, hogy mit szeretnék megtudni. – Azt – feleltem –, hogy hogyan, milyen ördögi tudás és technika birtokában sikerült a Füst Milán Máli nénijének a címszerepében, valamikor a nyolcvanas években, annyira sokféleképpen elmondania azt, hogy „Mit tudom én!”
– Semmi titok nincs abban, színház az egész – mondta. Kértem, hogy csupán egyszer mondja el ezt a kérdést ismét nekem, akkor, ott. – Mit gondol maga? Ahhoz színház kell, reflektorok, közönség, ihlet, mindenféle egyéb… Az utcán nem lehet színdarabozni! – utasította el határozottan a kérésemet. Aztán beleegyezett abba, hogy majd elkészítsük az interjút. Már menni készült, el is indult a Főtér fele, amikor utána szóltam: – Ildikó, mégis, mikor találkozhatnánk? – A vállán keresztül visszanézett, a szemembe, és mosolyogva mondta el búcsúzóként a replikáját, kétféleképpen is: – Mit tudom én! Hát, mit tudom én! – Akkor láttam őt utoljára…
Hogy miért jutott eszembe a mostani halálhírre Vitályos Ildikó, arra a magyarázat egy másik, szintén emlékezetembe égett és azóta is ott hordozott replika. Ezt a körülbelül ugyanakkoriban, a hetvenes évek végén vagy a nyolcvanasok elején, Madách Imre Az ember tragédiájában Évát Vitályos Ildikóval felváltva játszó, most eltávozott színésznőtől őriztem meg: „Örüljön, aki él, vagy hogyha nem / tud is örülni, legalább kacagjon.”
Ez a másik remek színésznő már jó ideje Budapesten élt. Sajnálom, hogy vele sosem találkoztam többé. Mondjuk, az utcán, mint Vitályos Ildikóval, hogy kikunyerálhassam tőle is az utcai egyreplikás magánelőadást…
Krasznai Paulának hívták – 94. életévében szólította el szombaton a nagy rendező. Kolozsváron és Erdélyben a nagyszerű alakításait, a kiváló szerepeit emlékezetünkben bizonyára sokan megőrizzük. Nyugodjék békében!
