A kutatás terepe, a Radnai-havasokban található Áfonyás-tó
A szerzők abból a feltevésből indultak ki, hogy a hidroklíma alakulásából következtetni lehet az éghajlati változásokra, így az elmúlt hét és fél évezred klímaváltozásait a Radnai-havasokban található, ombrotrofikus (kizárólag esővízből táplálkozó) Áfonyás-tóból (Tăul Muced) vett tőzeglápüledék-minták alapján próbálták feltérképezni. Az üledékmintákban található házasamőba- és árvaszúnyog-fajok kövületeinek elemzése révén következtetéseket vontak le a levegő júliusi hőmérsékletére, a vízréteg mélységére, illetve pH-értékére vonatkozóan. Annak függvényében, hogy adott időszakban milyen árvaszúnyog- vagy házasamőba-fajok jelenléte dominálta az ökoszisztémát, lehetővé vált egyfajta klímatörténeti korszakolás.
Az erdemények alapján öt nagyobb hidroklimatikus korszakot különítettek el. A 2,3–4,5 pH-értékekű, nedves lápfelszíni körülmények a jelentől viszonyított 4500–2700, valamint 1300–400 közötti időszakokban jellemezték a vizsgált ökoszisztémát. Ezzel szemben a 7550–4500 és a 2750–1300 közötti, valamint a jelenlegi időszakban a kevésbé savanyú (2,5–5 pH-értékű) vizek és a száraz lápfelszíni körülmények az uralkodók.
A levegő júliusi hőmérsékletét illetően csekély eltéréseket regisztráltak az elmúlt 6550 évre vonatkozóan, ugyanakkor ez alapján is elkülöníthető hat nagyobb időszak. A jelentől viszonyított 6550–5600, 4500–3150, valamint 1550–600 közötti időintervallumokban a nyári hónapok viszonylag hűvösek voltak, míg az 5600–4500 és 3150–1550 közötti periódusokban, illetve az elmúlt 100 évben a júliusokat meleg léghőmérséklet jellemezte.
Összességében az eredmények jól leképezték a száraz lápfelszíni körülmények és a meleg nyári léghőmérséklet közötti összefüggéseket, de az is előfordult, hogy nem volt pontos megfelelés a két rekonstruált paraméter (vízszint és levegőhőmérséklet) között, ami arra utalhat, hogy a csapadékmennyiség változása felülírhatta a léghőmérséklet lápfelszínre gyakorolt hatását a holocén földtörténeti kor bizonyos szakaszaiban.
Az eredmények egyezéseket mutatnak az egyéb kelet-közép-európai régiók őséghajlattanára vonatkozó rekonstrukciós kísérletek következtetéseivel, ugyanakkor kontrasztban állnak az észak-nyugat-európai éghajlati változásokkal kapcsolatos becslésekkel.
(Andrei-Cosmin Diaconu, Mónika Tóth, Mariusz Lamentowicz, Oliver Heiri, Eliza Kuske, Ioan Tanţău, Andrei-Marian Panait, Mihály Braun, Angelica Feurdean: How warm? How wet? Hydroclimate reconstruction of the past 7500 years in northern Carpathians, Romania. Paleo, 482, 1–16.)
