Az Edinburgh Hercege díj (DofE) önkéntes program Kolozsváron szervezett világtalálkozójának csütörtöki programját képezte a János Zsigmond Unitárius Kollégium (JZSUK) meglátogatása, a népes külföldi vendég megismerhette az intézményt, „belekóstolhatott” az erdélyi hagyományokba.
– A programot Fülöp herceg alapította a múlt század 50-es éveiben, és az volt a lényege, hogy értelmet adjon a fiatalok, a tizenévesek mindennapjainak azáltal, hogy heti egy alkalommal egy órát sportolnak, egy órát önfejlesztést végeznek – nyelvet, zenélni tanulnak, stb. – és egy órát önkénteskednek. Aki ezt három hónapig csinálja, az bronz oklevélben részesül, a hat hónapos részvétel ezüst, és az egyéves pedig arany oklevéllel jár. Minden ilyen időszak kalandtúrával zárul, amelyen nincsenek felnőttek – részletezte a program menetét Solymosi Zsolt, aki az egyik látogatócsoportot vezette körbe az iskolában.
Az unitárius kollégiumban működő két múzeum – a Körmöczi János-fizikamúzeum és a Dr. Gelei József biológia- és ásványtani múzeum megtekintése is a programban szerepelt. A szertáraknak sok 200 évnél is régebbi tárgya van annak köszönhetően, hogy az unitárius kollégium egykori tanárai igyekeztek Ausztriából, Németországból, Magyarországról olyan eszközöket hozatni, amelyek az illető kor legújabb találmányainak számítottak. Preparátumok, kitömött állatok, ásványok sokasága, inga, korabeli mikroszkóp, magdeburgi féltekék és még sok, a maga nemében egyedi tárgy néz vissza a szekrényekből, miközben a házigazdák azt is elmondják, hogy az unitárius egyház képviselői közül sokan tudományos munkát is folytattak. Az egyház és iskola összefonódását talán az jelképezi a leginkább, hogy a püspöki hivatal az iskolaépületben kapott helyet. És bár az imaterem emlékplakettjeit a kommunizmusban eltakarták, falait átfestették, valamiért a tanácsterem füstös falaihoz, berendezéséhez nem nyúltak, így arra az eredeti, sok száz évvel ezelőtti formájában csodálkozhattak rá a delegáció tagjai. Egy régi vázlatfüzet is előkerült, ennek apropóján pedig az egykori rajzórák készségfejlesztő szerepének fontossága is felmerült a látogatókban, amely a 21. századi, digitális korban elhanyagolódni látszik.
Kovács István unitárius püspök az egyház iskola, oktatás iránti elkötelezettségét emelte ki a fogadási ünnepségen elhangzott beszédében. Ezt bizonyítja az is, hogy az újjáépítéskor nem a templomokkal, hanem az iskolával kezdték az építkezést. „A tudomány és erkölcsös nevelés összefonódásának jelképe ez az imaterem is” – jegyezte meg az egyházi elöljáró. Hozzátette: az egyik legjobb dolog, ami történhetett, hogy ez a díj megtalálta az iskolát, hiszen azonos értékek mentén tevékenykednek, inspirációforrás lehetnek egymás számára.
John May DofE-titkár elmondta, a fórum helyszínéül szolgáló szálloda falai közül kiszabadulva beleszerettek Kolozsvárba, és nem győzte megköszönni a JZSUK diákjainak, tanárainak és vezetőségének a meleg fogadtatást, amelyben részük volt. Személyes történetet is felelevenített, amikor egy kalandtúra alkalmával nem tudott megbirkózni a térképolvasással. Elmondta: azóta is hálás a társának, aki diszkréten segített neki az eligazodásban. Rámutatott: nem az a lényeg, hogy a programba jelentkező diákok kiemelkedő teljesítményűek legyenek, hanem hogy felismerjék azt, miben jók, és azt szenvedéllyel tegyék, ezáltal pedig formálói lehessenek saját sorsuknak.
Máté Orsolya bronz okleveles Edinburgh Hercege díjas egykori diák elmondta, a program segített neki felismerni, hogy tanár szeretne lenni. Óvodai önkénteskedése közben fogalmazódott meg benne a gyerekek megértése és fejlesztése iránti érdeklődése. Fejleszteni a következő generáció írás- és nyelvtudását olvasás, játék és interakció által, örömteli tapasztalat volt számára. Most már a Warwick Egyetem doktorandusza és tanársegéde, és igalommal tölti el, hogy a brit feldolgozóipar jövendő vezetőit formálhatja. – Ez a program adott bátorságot ahhoz, hogy olyan dolgokat tegyek, amelyektől tartottam, és hajszolt bele abba, hogy kettős diplomát szerezzek Romániában és az Egyesült Királyságban, majd Japánban, Franciaországban, Szingapúrban tanuljak tovább, az Amerikai Egyesült Államokban folytassam tanulmányaim, most pedig diákokat tanítsak. Úgy érzem, a felsőoktatásban tevékenykedve fontos társadalmi munkát végezhetek, a személyes tapasztalatommal pedig másoknak a világ felé történő nyitásához is hozzájárulhatok – fogalmazott a program egykori résztvevője.
A fogadási ünnepségen fellépett az iskola Péterffy Gyula-énekkara Ördög Ödön karnagy vezetésével, Loghin Anett pedig népdalokat énekelt. A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult az iskola dísztermében.
Rohonyi D. Iván látogatásról készült fotóriportja ide kattintva tekinthető meg.
