Októberre tervezi küldöttgyűlését Kolozs megyében az RMDSZ
Csoma Botond politikai beszámolójával kezdődött az RMDSZ Kolozs megyei küldötteinek pénteki tanácskozása. A képviselő, aki egyben a megyei szervezet elnöke is, a szintén aznapra összehívott Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén elhangzottakról számolt be, külön kiemelve a helyreállítási alapra vonatkozó információkat – és cáfolva az ezzel kapcsolatos tévhiteket, mindenekelőtt azokat, amelyek a nyugdíjtörvény módosításával kapcsolatosak.
Csoma elmondta: mind a vissza nem térintendő hitel, mind pedig a Románia által igényelt kölcsön reformokhoz van kötve. Bukarest megfogalmazta ezzel kapcsolatos – meglehetősen általános – vállalásait. Az egyik a nyugdíjreformra, pontosabban egy fenntartható nyugdíjrendszer bevezetésére vonatkozik. Elmondta: jelen pillanatban semmilyen konkrétum nincs arra vonatkozóan, hogy kitolódik-e a nyugdíjkorhatár, és ha igen, mennyivel, a dokumentum a fenntarthatóságra helyezi a hangsúlyt. Tudni kell, hogy jelenleg a nyugdíjalapba befizetett összeg csupán a 81 százalékát fedezi a kifizetendő nyugdíjaknak, becslések szerint 2030-ra, 2035-re az a 19 százalékos hiány, amit jelenleg az állami költségvetésből kell kipótolni, öt- vagy épp hatszorosára növekedhet, komoly problémák elé állítva az államot. Erre kell tehát megoldást találni, hangsúlyozta.
Kifejtette azt is: az unió az adóügyi rendszerben is bizonyos reformokat kér. Megbízható források szerint Brüsszel többek közt azt nehezményezi, hogy Romániában még mindig adókedvezményt biztosítanak az IT-szektornak. Csoma hozzátette: véleménye szerint Bukarestnek nem kellene még lemondania erről.
Értékelése szerint az efféle általános jellegű vállalások egyáltalán nem kockázatmentesek, hiszen az EU dönthet úgy is, hogy konkrét megvalósítások hiányában nem folyósítja az összeget. Olyan reformokat persze nem lehet vállalni, amelyek gyengítik a társadalmi összetartozást, a veszélyeztetett társadalmi csoportok iránti szolidaritást – magyarázta.
A koalíciós együttműködésről szólva megtudtuk azt is: egyelőre nem sikerült előre lépni a dekoncentrált intézmények, vagyis a területi államigazgatási szervek vezetőinek a kinevezése ügyében. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyilván nem siet, hiszen tavaly egyedül kormányoztak, ilyenformán minden intézményvezetőt ők nevezhettek ki, ezeknek a tisztségeknek egy részére pedig most a koalíciós partnerek tartanak igényt. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint nem politikai alapon, hanem versenyvizsga alapján kellene kinevezni az intézményvezetőket. Úgy tűnik azonban, véli Csoma Botond, az USR sem akar mást, mint saját emberei számára megszerezni a vezető pozíciókat a versenyvizsga leple alatt. Csoma úgy értékelte: bár vannak feszültségek, a koalíciós együttműködés jónak mondható.
László Attila szenátor is reményét fejezte ki, hogy a liberálisoknak és az RMDSZ-nek is van már annyi tapasztalata, hogy együtt tartsa ezt a koalíciót, mert nincs más parlamenti többség. Véleménye szerint azonban nehéz az együttműködés. A kormányprogramban azok a vállalások szerepelnek, amelyekben sikerült közös nevezőre jutni. Azokat az indítványokat, amelyekről nincs konszenzus, a koalíciós pártok önálló kezdeményezésként terjeszthetik elő a törvényhozásban. Az USR-sek már próbálkoztak az RMDSZ által elutasított kétfordulós polgármester választás bevezetésével, de nem csak. Hiába van koalíciós egyezség például egy-egy tisztség leosztásáról, az USR ezeket semmibe veszi, előáll a maga jelöltjeivel, aztán meg „rendezi a fesztivált”, kifogásolva a szenátor a kisebbik koalíciós partnernek az együttműködést akadályozó megnyilvánulásait.
László Attila utalt a bukaresti vállalásokra: bármennyire is általánosak ezek, van azért néhány konkrét határidő. Például a nyugdíjtörvény esetében, amelyet 2023-ig kell elfogadtatni, és amelynek célja, hogy egyrészt fenntartható legyen, illetve hogy az egyenlőtlenségeket kiküszöbölje. A szenátor is cáfolta, hogy konkrét nyugdíjkorhatár-emelésről lett volna szó.
A politikai beszámolókat követően Antal Géza megyei ügyvezető elnök arról tájékoztatta a testületet: januártól májusig összesen 22 helyi szervezetben tartottak tisztújító közgyűlést és további 41 településen tervezik. Tíz szervezetben új helyi elnöke van az RMDSZ-nek, 12 esetben újraválasztották a korábbi tisztségviselőt. Eddig összesen 182 választmányi tag kapott megbízást a következő hároméves mandátumra.
Megszabadulhatunk végre a Funar-címertől
Oláh Emese alpolgármester beszámolójában elmondta: a járványhelyzet ellenére is igyekeztek kapcsolatot tartani a választókkal, kérdéseikre válaszolni, ügyeikben segítségükre lenni. A megvalósítások közül mindenekelőtt arra tért ki: sikerült a parkolóórák útmutatóit magyarra is lefordíttatni. Ez év legnagyobb megvalósítása a magyar szinkronanimációs filmek közvetítése az önkormányzatok által működtetett Dacia és Mărăşti mozikban.
Megtudtuk azt is: tervezik a város új címerének létrehozását. Oláh Emese a Szabadságnak elmondta: napirenden van a város statútumának elfogadása, ez tartalmazná az új címer leírását is. Az alpolgármester, az RMDSZ-frakció javaslata az volt, hogy térjenek vissza a város eredeti címeréhez. A polgármester történészekkel való konzultáció után előterjesztette az új címerre vonatkozó elképzelést az illetékes bukaresti bizottságnak, a véleményezésre még várni kell. Értesüléseink szerint egyféle kompromisszumos változat született, az új címer a régi stilizált változata.
Kolozsvár címerének eredete a középkorra vezethető vissza, mintájául a város pecsétje szolgált. Az első fennmaradt dokumentum, amelyben szerepelt, a szűcsök céhének 1369-es oklevele volt. A címer használata állandósult az évszázadok folyamán. 1948-ban betiltották a megyék és a városok címerét, de az 1968-as közigazgatási átalakítást követően ismét engedélyezték használatukat. Az ekkor tervezett szocialista címeren is megjelent a háromtornyos, városfalas-kapus motívum. Nagy felháborodást keltett, amikor Gheorghe Funar új címert kezdett használni, amely jelenleg is Kolozsvár hivatalos címerének számít. 2010-ben aláírásgyűjtés indult a régi címer visszaállítása érdekében.
Mire vár a képzőművészeti egyetem?
Ami Mátyás király kolozsvári szülőházának felújítását illeti, és amelyet megnyitnának a nagyközönség előtt is, az önkormányzat nyitott a projekttel kapcsolatban, az erre vonatkozó protokollumot már alá is írta. A tulajdonos, vagyis a képzőművészeti egyetem válasza azonban még várat magára – tájékoztatott.
Elmondta, az önkormányzati programjában tett ígéretekhez híven sikerült növelni az ösztöndíjba részesülő diákok számát, a város jelenleg közel 41 ezer ösztöndíjat biztosít, ugyanakkor ezek összege is emelkedett. Szintén nagyobb összeg jut idén a magyar, vagy magyar tagozattal működő oktatási intézetek felújítására. (Hófehérke, Vidám vonatocska, Aşchiuţa, Bambi óvodák, az Apáczai-, a Báthory-, illetve a Brassai-líceum). Bővítették az iskolabuszjáratokat, sikerült a Kerekdomb negyedet is csatlakoztatni – mondta az alpolgármester –, kiemelve továbbá a mozgásképteleneknek, időseknek nyújtott segítséget az oltási kampányban.
A Fugel Edina által előterjesztett babakelengye-projekt – amint arról lapunk is tudósított –sajnos elbukott, az RMDSZ-es tanácsos azonban nem adja fel, jövőre ismét próbálkozik – mondta. Jó program, Szászfenes már működik, azon lesz, hogy Kolozsvár újszülőttjei is részesüljenek a jövőben hasonló figyelmességben.
Egy másik terv elsősorban a vegyes házasságban élő családokat és gyermekeiket szólítaná meg: az RMDSZ segíteni szeretne abban, hogy csökkenjen az iskolát elhagyó gyerekek száma, mindenekelőtt a magyar oktatásban részt vevőknek nyújtana támogatást ebben.
