A Szabadság korábbi lapszámai is elérhetőek a digiteka.ro oldalon
Erdélyi digitális tudománytár, 1 041 876 oldal tudományos és kulturális tartalom – hirdeti a www.digiteka.ro weboldalán, és valóban: a három rovat, illetve fül – sajtó, könyv, térkép – mindegyike rengeteg tartalommal rendelkezik. A sajtó tekintetében olyan napi- és hetilapokat, illetve folyóiratokat digitalizáltak, amelyek némely régióban és különféle történelmi időszakokon keresztül az erdélyi magyarság nyilvánosságát képezték a 19. és 20. század folyamán. Megtaláljuk többek között a Múlt és Jelen (1841–1848), az Ellenzék (1880–1944), a Magyar Polgár – Kolozsvár (1867–1904), a Brassói Lapok (1895–1940), Nemzeti Hírlap (1904–1905), Keleti Újság (1918–1944), Vasárnapi Újság – Kolozsvár (1923–1925), Magyar Nép (1924–1943), Székely Nép (1940–1944) kiadványait, minden egyes megjelent lapszámát. De fellapozhatjuk az újabb lapokat is, köztük például a Háromszék, Székely Hírmondó, Romániai Magyar Szó / Előre / Új Magyar Szó lapszámait is. Egyúttal a lapok történetéről is találunk adatokat. Mostantól pedig a Szabadság eddigi kiadványait is megtalálhatják, az 1989–1996 valamint 2010–2020 közötti évfolyamokat (az 1997–2009 közötti lapszámaink digitalizálása még folyamatban van).
De ennyivel még nem „merül” ki a választék, hiszen számos folyóiratot (A Hét, Dolgozó Nő – Családi Tükör, Aprójószág és Kertgazdaság, Bomba, Erdélyi Fiatalok, Erdélyi Futár, Erdélyi Szemle, Hölgyfutár, Glasul Minorităţilor, Erdélyi Múzeum, Hitel, Korunk, Pásztortűz, Színház és Társaság, Művészeti Szalon, Vegytani Lapok stb.), külső hivatkozásokat (Bánáti Sport, Az Értesítő – Arad, Cimbora / Új Cimbora, Ellenpontok – szamizdat, Erdélyrészi Jogi Közlöny, Felsőbányai Hírlap stb.) is digitalizáltak és elérhetővé tettek.
A könyv fülben Erdély történelmére vonatkozóan, a világháló más gyűjteményeiben fel nem lelhető ritka kézikönyveket, forráskiadványokat is beszereztek és digitalizáltak. Az itt „tárolt” könyvek olyan művek és forráskiadványok, amelyek valamely erdélyi család, város, régió vagy intézmény, valamint egy jelenség, folyamat, esemény történetére vonatkoznak, illetve egyes személyek életútját dolgozzák fel. Találunk itt többek között nevelés- és iskolatörténeti munkákat, forráskiadványokat, monográfiát, egyháztörténetet, filozófiai és esszékiadványokat, valamint fordításokat is, helytörténetet, irodalomtörténeti és elméleti munkákat, jogtörténeti és művészettörténeti kiadványokat. Sőt nyelvészet, régészet, társadalomtörténet, történelem, családtörténet, önéletrajz, gazdaságtörténet és hadtörténet iránt érdeklődők is számos könyvet, kiadványt „fellapozhatnak” digitálisan.
Hasonlóan izgalmas a honlapnak a térkép rovata, ahol Erdélyt, a Partiumot és a Bánságot ábrázoló térképeket lehet megnézni, a középkortól napjainkig, például: megye- és országtérképeket, tematikus térképeket (magyarországi etnikai és felekezeti térképek 1910 körül), kataszteri valamint várostérképek (a 18–19. századból).
A digitékát, vagyis az erdélyi digitális tudástárat az 1000 év Erdélyben, 100 év Romániában program keretében képzelték el – mondta érdeklődésünkre Ferenczi Szilárd történész, a digiteka.ro honlap gondozója. Az idén lezáruló hároméves program 2018-ban indult, akkor megszabták a költségvetését és megépítették a honlapot, amelyre 2019 elején tették fel az első napi- és hetilapokat, valamint folyóiratokat, illetve kezdetben csupán öt könyvvel indultak és ezzel a két füllel: a sajtóval és a könyvekkel. Miután pedig megjelent az Iskola Alapítványnál a kiadó gondozásában Bartos-Elekes Zsombor Mappae Comitatuum Transylvaniae című, erdélyi térképeket feldolgozó kiadványa, úgy döntöttek, ez is felkerül a digitalizált elérhető tartalmak közé, és létrehozták a harmadik, térképek fület is a weboldalon. Idővel a térképtár is bővült, külső hivatkozással elérhetők egyéb, bánsági, partiumi térképek, digitalizált tartalmak.
Arra a kérdésünkre, milyen elképzeléssel, illetve céllal gondolták ki és hozták létre a digitékát, Ferenczi Szilárd elmondta, hogy főleg két cél vezérelte: egyrészt annak a lehetőségnek a megvalósítása, hogy a kutatók és alkalmi olvasók otthonról is hozzáférhessenek a tartalmakhoz, hiszen nyilván nem mindig adódik lehetőség könyvtárakba járni, meg akár több száz kilométert is utazni valamely kiadvány megszerzéséért. Másrészt értékmentés célja és szándéka is van a weboldalnak és a digitalizálásnak, hiszen egyes régi kiadványok, könyvek, sajtótermékek esetében nincs lehetőség olyan körülmények között tárolni azokat, hogy ne romoljon az állaguk. – Jobb ezeket minél előbb átmenteni és ezáltal biztosítani az állagmegőrzést és a minőséget – magyarázta a szakember. Megemlítette, hogy máshol, például Magyarországon, de Erdélyben is léteznek évek óta digitalizált termékek, gyűjtemények, honlapok, különféle intézmények, könyvtárak, közgyűjtemények, egyetemek gondozásában is találunk ilyen felületeket, saját gyűjteményeket. Persze, Erdélyben továbbra is lenne bőven mit és miért digitalizálni – fűzte hozzá.
Minimális tapasztalattal fogtak hozzá a weboldal kiépítéséhez és feltöltéséhez, ritka műveket, könyveket, erdélyi anyagokat vásároltak, többek között Magyarországról is. A digiteka.ro oldalon minden tartalom ingyen elérhető, és igyekeznek ezeket folyamatosan bővíteni, hiszen a kutatóknak monográfiákból, forrásanyagokból sosem elég – jegyezte meg Ferenczi Szilárd, a honlap másik előnyének nevezve a könnyű hozzáférhetőséget, hogy nem kell több száz kilométert utazni valamely kiadványért, munkáért.
Ferenczi Szilárd szerint a honlap akár erdélyi virtuális könyvtár is lehetne: hiszen, ha nem is feltétlenül minden anyag az övék, de egy linkben, külső hivatkozással elérhetővé válhatna. A kutatók számára előny, hogy mindent egy helyen lássanak, az olvasóknak se kelljen sokat keresgélniük – ezért az interneten digitalizált formában megtalálható erdélyi anyagokat külső hivatkozással jelenítik meg. A honlap rövidesen digitális szövegtár füllel fog kiegészülni, vagyis adott tematikába, például társadalomtudományi vagy társadalomtörténeti tematikába kerülnek a több helyről összegyűjtött anyagok. Terveznek továbbá egy mozgóképtörténeti fület is, amely az erdélyi magyar filmgyártással kapcsolatos anyagokat tartalmazza. Sőt, Ferenczi Szilárd ennél is továbbmenne, hiszen várostörténeti rovatot is elképzelt, amelyben erdélyi, partiumi és bánsági városokat mutatna be: digitális szövegtárakat hozna létre a különféle nagyobb városokról, esetleg a kisebbekről is a sajtóból, tanulmánykötetekből, városkalauzokból, turisztikai kötetekből, ugyanakkor egy fürdőtörténeti rovatot is elképzelt már.
