Zöld utat kapott a Minerva Kulturális Központ megvalósításának terve
Kolozsváron, a Brassai utca 5. szám alatti telken tartott sajtótájékoztatón Nagy Zoltán Levente úgy fogalmazott:
Valószínűleg a belváros egyetlen üresen álló szabad telkén állunk. A vadkapitalizmus mindent beépített a környéken. Nekünk ez a lehetőség nem adatott meg, de hosszú évek után eljutottunk oda, hogy bejelenthetjük: itt is indul beruházás.
Hozzátette, évtizedes álom valósul meg azzal, hogy a multikulturális kincses városban magyar intézmény alapjait rakják le. Ezután Tibori Szabó Zoltánnak adta a szót, akiről elmondta, a Minerva-elnök évtizedek óta azon dolgozik, hogy a kolozsvári magyar közvagyont visszaperelje.
Tibori Szabó Zoltán a Minerva nyomda kezdeti időszakáról beszélt. Megtudtuk, 1919 nyarán közadakozás indult, hogy nyomdát és kiadóvállalatot építsenek, mert ha elszakítják Erdélyt Magyarországtól, nem érkeznek tankönyvek ide. A munkálatokra 6503 erdélyi ember adott pénzt. Megalapították a vállalatot, amely Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Részvénytársaság néven 1920-tól 1948-ig működött. Ez civil összefogás volt, ami a társadalmat szolgálta, bejegyezni nem lehetett másképp, mert Romániában akkor csak a kereskedelmi törvény volt érvényben, ennek alapján lehetett új entitást behozni. Románia alapítványi törvényét a román parlament 1924-ben alkotta meg, csak utána lehetett alapítványokat, társaságokat létrehozni.
Az épület felépítésének munkálatai 1920-tól kezdődtek, amikor a földszintet és az első emeletét húzták fel, a második emelet 1937–38-ban készült el. A kiadó és nyomdavállalat később újabb területek megvásárlásával kiterjeszkedett egészen a Szappany és a Dávid Ferenc utcáig.
A Minerva a művészeti tevékenységre is figyelmet fordított. A második emeleten működött a Szervátiusz Jenő szobrász és Szolnay Sándor festőművész műterme. Emellett kiállítótér is volt, ahol sok tárlatot rendeztek. Tibori Szabó Zoltán szerint a Minerva tevékenysége a művészetpártolás s -felmutatás területén is kapcsolódik az erdélyi magyar művészethez, és nem csak, hiszen román képzőművészek is állítottak itt ki.
Kötetben a Minerva tevékenysége
Tibori Szabó Zoltán és Újvári Mária A kolozsvári Minerva története és bibliográfiája (1920– 1948) című kötete részletesen bemutatja, hogy az intézményben milyen tevékenység folyt. A 28 év működés alatt a Minerva mintegy közel 3000 könyvcímet adott ki több mint kétmillió példányban. Ezen felül 274 tankönyvet adott ki 1,1 millió példányban, és körülbelül 55 sajtóterméket – napilapot, hetilapot és folyóiratot – jelentetett meg hozzávetőleg 35 millió példányban.
A Minerva dolgozott megrendelésre is, ezen kívül saját kiadású lapjai is voltak, a Pásztortűz című folyóirat, amelyet 1921 januárjában indítottak Reményik Sándor szerkesztésében, az egész Erdélyben terjesztett Magyar Nép című hetilap, valamint a negyedévenként megjelenő Erdélyi Irodalmi Szemle című tudományos és kritikai folyóirat. Emellett a méhészettől kezdve egészen archeológiai folyóiratokig mindenféle területen kiadott köteteket.
Az ingatlan visszaszerzésével kapcsolatos munka 2005-ben kezdődött el, amikor megszületett az a törvény, amely szerint vagyonukat a nemzeti kisebbségek közösségei is visszakövetelhetik.
A jelenlegi területet 2009-ben kapták vissza, ahol öt rozoga épület állt. Ezen a helyszínen épül majd fel az Iskola Alapítvány jóvoltából és finanszírozásával a kortárs képzőművészeti tér, amely – mint remélik a megálmodók – a város fontos tere lesz, olyan köztér, amelyről a kolozsváriak azt érezhetik, hogy az az övék. „Széles népi összefogásból épült minden, ami itt volt. Van múlt, amire nagyon jó jövőt lehet építeni” – véli Tibori Szabó Zoltán, aki abban bízik, hogy az ingatlan többi részét is visszaszerzik, s Kolozsváron olyan tér lesz, amely három utcára nyílik, illetve a magyar közösség kulturális és művészeti érdekeit szolgálja.
A projektet a városháza jogi osztálya is hátráltatta
Ezt követően Nagy Zoltán Levente a tervezés kezdeti időszakát ismertette, mint elmondta, az Iskola Alapítvány 2007-ben kapott lehetőséget arra, hogy kolozsvári beruházást indítson el. Tudván, hogy a telket visszaszolgáltatták, felkereste Tibori Szabó Zoltánt.
Az adásvételi szerződést 2008 januárjában írták alá, utána nekiláttak a tervezésnek. A területrendezési tervet a kolozsvári önkormányzat még decemberében jóváhagyta, utána az engedélyeztetéssel kezdtek foglalkozni. Innen rengeteg buktató következett: a szomszédok beleegyezésének megszerzése hosszadalmas folyamat volt, az urbanisztikai, a szakhatósági engedélyek többszöri kiváltásának problematikája mellett a projektet a polgármesteri hivatal jogi osztálya is hátráltatta.
A készülő épülettel kapcsolatban megtudtuk: három tömbből fog állni, lesznek benne irodák, kávézó, műterem, vendégszobák, kortárs művészeti kiállítótér, konferenciaterem, valamit hagyatékok tárolására és feldolgozására alkalmas raktár is. Emellett az ingatlanban alternatív oktatási tér is helyet kap, ahol a Babeș–Bolyai Tudományegyetem fizika tanszékének a kérésére planetárium lesz.
A 3100 négyzetméteren elterülő ingatlan becsült költségvetése 3,3 milliárd forint, amelyet a magyar kormány biztosít. A munkálatok már jövő héten elkezdődnek, az épületet várhatóan 2027 decemberében adják át.
*** A videóriport ide kattintva tekinthető meg. ***
